Csodás képeken örökítették meg, ahogy november végén Papegyházáról és Sárkányról Darassára, a téli szálláshelyükre hajtották a hortobágyi szürkemarhákat. A fotósorozat önmagáért beszél.
Ahogy közeledik a tél és az idő hidegebbre fordul, a Hortobágyon régi szokás szerint a szürkemarhákat minden évben áthajtják a téli szállásukra, ahol szénát és itatást kapnak tavaszig. A legelők november végén már nem biztosítják számukra a kellő mennyiségű táplálékot. Ráadásul hamarosan kezdődik az ellési időszak, ekkorra az állatoknak már a hodályokban kell tartózkodniuk.
A hétvégén Papegyházáról és Sárkányról hajtották be Darassára, a téli otthonunkba a hortobágyi „szürkéket” – adta hírül a Hortobágyi Nonprofit Kft. a közösségi oldalán. A vonuló állatokról Derencsényi István természetfotós készített parádés sorozatot.
Öt érdekesség a magyar szürke szarvasmarháról
- A törvényileg védett háziállatnak számító magyar szürke szarvasmarha őshonos állat hazánkban. Kétségkívül legimpozánsabb hazai háziállatfajtánk, melynek őse az azóta már kipusztult őstulok (Bos primigenius).
- Az állatok színe attól függően változik, hogy milyen idősek. A borjak születéskor „pirók” színűek, később fokozatosan világosodnak, szürkülnek, mígnem 4–6 hónapos korukra ki nem alakul a már jól ismert szürke küllemük.
- A hétköznapi megfigyelő számára az egyedek egyformának tűnhetnek, de szakavatott körökben több árnyalatot különböztetnek meg: ezüstszürke, ezüstfehér, rigószőrű, daru, darvas, sötétdaru, kékszőrű.
- A bikák testének különböző részein 3–4 éves korukra „kormos” fekete foltok jelennek meg.
- A szarvak formája rendkívül változatos, méretben és alakban egyaránt. A leghosszabb szarva az ökörnek van, akár az 100 cm-t is elérheti, a bikáké ettől valamivel kurtább (60–70 cm), a legrövidebb és legvékonyabb a teheneké.
