Hírek

​Több ezer középkori érme került elő egy szántóföldről

Még december végén egy közel 7000 darabos érmekincsleletre bukkantak Újlengyelnél.

Szerző:
Turista Magazin/Ferenczy Múzeumi Centrum
Fotó:
Ferenczy Múzeumi Centrum
2021. január 12.

Még december végén egy közel 7000 darabos érmekincsleletre bukkantak Újlengyelnél.

A Ferenczy Múzeumi Centrum tavaly decemberben régészeti kutatásokat végzett Újlengyel középkori lelőhelyén, amelynek során egy egyedülálló, közel 7000 darabos érmekincsleletre bukkantak – olvasható a szervezet közösségi oldalán. A kétnapos mentőfeltárást Nagy Balázs, a múzeum numizmatája vezette a Közösségi Régészeti Egyesület önkénteseivel összefogásban.

A kutatást az alapozta meg, hogy 2019-ben már előkerült innen egy közel 150 darabból álló érmelelet. A decemberi régészeti bejárás során fémkeresővel további érmék után kutattak, azonban a most előkerült kincsleletet az eredeti helytől egy kicsit távolabb, egy közeli dombon találták meg. A felszíni pénzek sűrűsödési irányát figyelembe véve a szakemberek egy 1 x 1 méteres aknát nyitottak, ebből került elő egy edény, amelynek a hasát a pénzekkel együtt kitépte az eke. Ritkán figyelhető meg ilyen jól, hogy miként rombolja, bolygatja meg a mélyszántás a földben rejtőző emlékeket.

Az eke pont kettétörte az érméket tartalmazó edényt, és egy adott irányban elhúzta azokat, így követni lehetett a széthúzott, kupacokban heverő pénzeket. A széttört edényt nem lehetett egy darabban tartani, így a benne lévő érméket a helyszínen felszedték.


A leletegyüttes közel 7000 darab ezüstpénzből és 4 aranyérméből állt: a legkorábbi veret, egy Lucius Verus (161–169) idejéből származó ezüstdénár mellett egy tucat aquileiai dénárt, illetve javában I. Mátyás (1458–1490), II. Ulászló (1490–1516), valamint II. Lajos (1516–1526) korabeli dénárokat és obulusokat tartalmazott. A felszedés során az edény hasvonalában egy szövet alatt négy, I. Mátyás (1458–1490) korabeli aranyforint lapult. A mosás során figyeltek fel a szakemberek egy vatikáni dénárra, amely II. Pius (1458–1464) pápa pénzkibocsátásából származik, és igen ritka érmének számít Magyarországon.

A leletegyüttes korabeli összértéke körülbelül 74 aranyforinttal lehetett azonos, amiből az akkori időben 7 lovat lehetett, ma pedig egy luxusautót lehetne vásárolni.

A kincset hajdanán valószínűleg egy támadás során rejthették el a Pestet Nagykőrössel összekötő út mentén. A lelet záródási idejét a legkésőbbi veret 1520-ra keltezi, ezért az elrejtését okozó támadást az 1526. évi török pusztítással lehet összefüggésbe hozni, pontosabban azzal, amikor a török had 1526-ban Ibrahim pasa vezetésével Budáról Szeged irányába haladt.

Magyarországon a mohácsi csatát követő török pusztításhoz kapcsolódó, ilyen nagyságú kincsleletek ritkák. Pest megyében a késő középkorból ez a legnagyobb értékű érmekincs, amely eddig előkerült, így komoly kutatási eredménynek számít. A múzeum a lelőhely és a kincs felderítését tovább kívánja folytatni az elkövetkező időszakban.



Cikkajánló