Túraajánlat

Tót atyafiak és a jó palócok

Nemrégiben két napot töltöttünk a Palóc Úton, és ízelítőt kaptunk a határon átívelő tematikus út látnivalóiból. Az ismerkedést a szlovákiai Hrušovban és a Cserhát egyik hangulatos kis falujában, Vanyarcon folytattuk.

Szöveg:
Tóth Judit
Fotó:
Tóth Judit
Palóc Út Egyesület
Homoga József
2019. november 13.

Nemrégiben két napot töltöttünk a Palóc Úton, és ízelítőt kaptunk a határon átívelő tematikus út látnivalóiból. Az ismerkedést a szlovákiai Hrušovban és a Cserhát egyik hangulatos kis falujában, Vanyarcon folytattuk.

A Palóc Út Palócföld ismert és kevésbé ismert látnivalóit fogja össze, szervezi tematikus útvonalakká, melyeket bejárva a Mátra, a Cserhát és a szomszédos Szlovákia határ menti területeivel ismerkedhetünk meg. A látnivalók között nemcsak várak, kastélyok, tájházak vannak, de az élménynek legalább olyan fontos részei maguk az ott élő emberek, akik ma is őrzik a hagyományokat. Az előző részben Recsken, Mátraderecskén és Madách Imre alsósztregovai kastélyában jártunk. Utunkat Szlovákiában folytattuk, a Hrušov nevű településen, melynek turizmusa az elmúlt évtizedekben jelentősen fellendült.

Vendégmarasztaló kenyérlángos

Már alkonyodott mikor megérkeztünk Hrušovba, magyar nevén Magasmajtényba, megálltunk a falu feletti kilátóponton, ahonnan nemcsak beláttuk az egész települést, de az út szemközti oldalán magasodó sziklafal pincéit is szemügyre vehettük. A vulkáni tufába vájt pincéket több helyen is lehet látni, a faluban mintegy 200 ilyen van, például a település közepén álló kis tájház udvarában is van egy. Ezekben nemcsak bort tároltak, de gyümölcsöt és zöldséget is. A falu neve egyébként a körtéből ered, így nem meglepő, hogy egy hrušovi pálinka is előbb-utóbb előkerül. Számomra egyébként itt derült ki, hogyan is kerül az ágyas pálinkába egy egész körte. Az üveget még az érés elején tartó pici körtére húzzák rá, a gyümölcs pedig hónapok alatt belenő az üvegbe.

A hrusovi tájház

A hrusovi tájházban a helytörténeti kiállítás mellett régi vasalók gyűjteményét is meg lehet nézni

Fotó: Tóth Judit

Hrušov 2003-ban az év faluja lett Szlovákiában, köszönhetően elsősorban annak, hogy a falu nemcsak a kulturális örökségét és hagyományait őrzi példaértékűen, de a falu lakói igazi közösséget alkotnak. A díjra nagyon büszkék a helyiek, különösen annak fényében, hogy negyven évvel ezelőtt, ahogy ők mondják, Hrušov csak egy falu volt a semmi közepén, ahová az elektromos áramot is csak alig egy évvel az első Holdra szállás előtt vezették be.

HrusovKenyerlangos_PalocUtEgyesulet

Egy kedves mosoly és az isteni kenyérlángos

Fotó: Palóc Út Egyesület

Hogy a hagyományok mennyire fontosak itt, abból mi is kapunk egy kis ízelítőt. Mikor megérkezünk, a tájház udvarán tangóharmonikás gyerekek zenélnek, a kemencében pedig már készül a jellegzetes hrušovi kenyérlángos, a lepník. Ez az étel eredetileg a kemence „tesztelésére” szolgált, a kenyér sütése előtt ezzel ellenőrizték a hőfokot, ha már szépen megsült, mehetett be a kenyérnek való is tészta is. A kenyérlángos fokhagymás vajjal megkenve a legfinomabb, de ínyencek kipróbálhatják az édes, fahéjas, szilvás gombócra emlékeztető változatot is.

Pályázati referens népviseletben

A falu turizmusának legfőbb pillére a hagyományok ápolása. A dombok között megbúvó településnek kicsit több mint 800 lakosa van, és az ott töltött rövid idő alatt olyan érzésünk volt, mintha minden lakó játszana valami hangszeren, vagy ha nem, hát biztos, hogy énekel vagy néptáncol. Ahogy például a hivatal mosolygós pályázati referense vagy a helyi óvoda vezetője, akik a néptánccsoport oszlopos tagjai.

Hrusov legnagyobb eseménye a nyári Honti Parádé, melyre nemcsak Szlovákiából, de a környékbeli országokból, például Magyarországról is érkeznek vendégek.

Jövőre már 25. alkalommal rendezik meg a fesztivált, ilyenkor akár 15 ezer vendéget is fogadnak, így az esemény megrendezésében a falu minden lakója közreműködik.

A Honti Parádé fő célja, hogy megőrizze Hont megye hagyományait, felidézze azokat a mára feledésbe merült falusi tevékenységeket, melyek régen a mindennapok részét képezték. Hasonló céllal alakítottak ki a faluban több bemutatóhelyet, például a régi tűzoltószertárban, a pálinkafőzdében vagy a kovácsműhelyben. A dombok között megbúvó település környékén gyalog és kerékpártúrákat is lehet tenni, például a falu feletti kálváriához és a kilátóhoz.

Két híres fa Vanyarcon

Hrušov után már a magyar oldalon, a szlovák nemzetiségi Vanyarcon folytattuk utunkat. A kis dél-nógrádi falu a minden év szeptemberében tartott Haluskafesztiváljával vált országosan ismertté, de természetesen más érdekességeket is találni itt. Különösen akkor, ha az embernek szerencséje van, és elbeszélgethet például Nedeliczky Pálné Marika nénivel, aki kedélyesen, sok humorral mesél a faluról.

VanyarcHaluskaFozesMarikaNeni

Mari néni mára már Vanyarc egyik híressége lett, akit tényleg élmény hallgatni. A haluskafőzésből is kiveszi a részét, ő lopátkával szaggat

Fotó: Tóth Judit

A 19. században Vanyarcon élt Veres Pálné, a magyar nőnevelés úttörője. A család kúriája ma is megvan, a magánkézben lévő, korhűen felújított villa kertjében még ma is látható a híres Madách-hársfa. Madách a közeli sztregovai kastélyából gyakran járt át ide, és állítólag ez alatt a fa alatt olvasott fel részleteket Veres Pálnénak a készülő Ember tragédiájából.

Vanyarcon találhatjuk az ország bizonyára legkisebb ősmaradvány és kőzetkiállítását is. Budai László méhész 2012-ben a határt járva különleges leletre bukkant. Akkor még ő sem tudta, mit rejt a fagyott föld, ugyanis csak egy kis barna megkövesedett fadarab látszott ki az avarból. Volt azonban egy olyan érzése, hogy érdemes itt komolyabb kutatásba kezdeni. Bátyjával jó két évig ástak, két méter mélyre jutottak le, és az előkerült darabokból végül összeállt a páratlan kincs. Egy 15-16 millió éves, megkövesedett fatörzs.

A két méter hosszú, elágazó fa Európa-szerte egyedülálló, nem véletlen, hogy megtalálása után a geológusok is a csodájára jártak.

A fát, ami valószínűleg már akkor is korhadt volt, egy vulkánkitörést követő tufaszórás temette be és konzerválta az utókor számára. László akkor még maga sem tudta, hogy a különleges leletet újabbak követik majd. Korábban ugyanis nem foglalkozott ősmaradványokkal, bár sokat járt a természetben. A megkövesedett fa megtalálása után már célirányosan járta a falu környékét, de a kőzetek és ősmaradványok gyűjtése ma is hobbi számára.

VanyarcOskovuletKiallitas

Vanyarcon ősmaradvány és kőzetkiállítás is van, ami alighanem a legkisebb az országban. Középen a híres, 15-16 millió éves megkövesedett fa

Fotó: Tóth Judit

Hogy a Cserhát vidéke évmilliókkal ezelőtt mennyire változatos volt, azt bizonyítja a kiállításon látható kőzetek és ősmaradványok elképesztő sokszínűsége, melyeknek 90 %-a Vanyarc környékéről származik. A kis kiállítás látogatható, mielőtt jönnénk, érdemes telefonon előre egyeztetni. (További info: osidok.hu)

Hogy kerül patkó a tojásra?

A vanyarci Hodnik Boglárka sem mindennapi dologgal foglalkozik, ő az ország azon pár emberének egyike, aki ért a tojáspatkoláshoz. Ahogy munka közben nézem őt, bár látom, hogy rákerülnek a vékony tojáshéjra a kis vasszögek, mégis hihetetlennek tűnik, hogy ez lehetséges. Boglárka a tojáspatkolást édesanyjától tanulta, édesapja a felhasznált fémötvözetek kikísérletezésén dolgozik, ő maga 1996 óta foglalkozik ezzel, és mint mondja, folyamatosan tanul.

VanyarcTojaspatkolas

A tojáspatkoláshoz sok eszköz és még annál is több türelem szükséges

Fotó: Tóth Judit

Tojáspatkoláshoz a tyúktojás mellett gyöngytyúk és pulykatojást is használnak, a libatojás pedig különösen jó, mert annak vastagabb a héja. A patkolás előtt a tojásokat kifújják, majd pár hetet állni hagyják, és után kezdődhet csak a patkolás, ami több órától, akár több hetes munkát is igényelhet.

VanyarcHaluskaFozes

A vanyarci asszonyok szívesen főznek haluskát a vendégeknek, természetesen a Haluskafesztiválon is mindig ott vannak

Fotó: Tóth Judit

És ha már Vanyarc bemutatását a Haluskafesztivállal kezdtük, zárjuk is azzal. Természetesen nem jöhettünk el anélkül, hogy meg ne kóstoltuk volna a híres haluskát, vagy sztrapacskát, ami állítólag Mikszáth Kálmánnak is egyik kedvenc étele volt, főleg ha azt felesége falujában, a közeli Mohorán készítették. Azt nem kóstoltam, de szerintem Mikszáthnak a 21. századi vanyarci haluska is nagyon ízlene.



Cikkajánló