Csővár vára: évszázados romok a cserháti erdők mélyén
Ezúttal egy kevésbé ismert, de annál izgalmasabb várromot mutatunk be, ahonnan még akkor is lélegzetelállító panoráma nyílik, ha nem a legkellemesebb kirándulóidőben hódítjuk meg a „csúcsot”.
Ezúttal egy kevésbé ismert, de annál izgalmasabb várromot mutatunk be, ahonnan még akkor is lélegzetelállító panoráma nyílik, ha nem a legkellemesebb kirándulóidőben hódítjuk meg a „csúcsot”.
Csesztvén egy nem akármilyen kastélyt, Árpád-kori templomot és egy „csillagösvényes” kilátó pazar panorámáját is megcsodálhatjuk.
Pazar panorámahelyszínek, lenyűgöző madártávlatok egy szelíden hullámzó, ám ugyanakkor változatos élményeket tartogató tájban, ahol számtalan élmény és túralehetőség vár.
Érdekes kilátókból hazánkban igazán nincs hiány. Van olyan, ami mindössze 40 cm magas, és olyan is, ami söréttoronynak, buszmegállónak, vagy éppen olajfúró toronynak épült. A Természetjáró válogatásában olyan izgalmas formavilágú tornyokat mutatunk, amelyekhez látványos túraútvonal is társul.
A hosszabb távú jelvényszerző túrák között több, piros sávval jelzett útvonalat találunk, de ezek között a Pest megyét bemutató tematika annak látnivalói és viszonylagos rövidsége ellenére sem tartozik az ismertebbek közé. Méltatlanul!
A Természetjáró.hu kínálatából, most főleg azoknak szeretnénk a kedvében járni, akik gyerekekkel tennének egy rövid, kalandos kirándulást a szabadlevegőn.
Bár egy tucatnyi facsonk itt is kiáll a vízből, bevallom, kicsit túlzás az erdélyi hasonlat a Tábi-horgásztó esetében. Ettől függetlenül csodálatos helyet fedeztem fel a Cserhát egyik legszebb falva, Iliny mellett.
A Magyarország északi részén elterülő, változatos felszínű Cserhát közepén emelkedik a hegység legszebb vulkáni csúcsa, melyet Szandavár romjai koronáznak. A messziről is látható középkori építmény égbe nyúló toronyromja a kirándulók kedvelt úti célja.
→ TovábbPalócföld egyik legemblematikusabb részét, Hollókő tágabb vidékét Mikszáth Kálmán tollából Görbeországként ismerhettük meg: a névadást a dombok és az utak végtelennek tűnő, girbegurba hullámai ihlették.
A Páris-patak szurdoka alig 350 méter hosszú, kanyargós, néhol csupán 2–3 méter széles, 20–30 méter magas, „hullámzó” falakkal szegélyezett völgy. Ezt a nem túl nagy távot igen hamar be lehet járni, viszont az egykori folyó vájta, megkövült ősvilág különleges látványa akár több órára is ott marasztalhatja a túrázót.
Alig háromnegyed órányi autózásra fekszik a fővárostól, romantikus hangulata bármely felkapottabb kirándulócélponttal felveszi a versenyt. Part menti infrastruktúrája, szállásai, éttermei minden igényt kielégítő kikapcsolódást nyújtanak bárki számára, mégis csupán az elmúlt években nyerte el méltó helyét az üdülőhelyek színes palettáján a Bánki-tó.
→ TovábbA rekkenő nyári melegben hosszú, fárasztó menetelés helyett könnyű terepen vezető, kényelmesen bejárható útvonalakat ajánlunk túrázáshoz.
A változatos földtani felépítésű Cserhát szelíd lankáiból merészen emelkednek ki a miocén kori andezitekből felépülő vulkáni felépítmények erősen lepusztult és kipreparálódott maradványai. Ilyen a „kétágú Szanda” térsége is. Kalandra fel, irány a kövek világa!
→ TovábbA bájos falu és a felette álló Magyarok Nagyasszonya szobor önmagában is remek célpont, de ideális kiindulópontja egy cserháti bringatúrának is.
A természet tavaszi, frissítő erejét, az erdők nyugalmát és a kalandtúrák izgalmát keresed? Ha mozgalmas kirándulást tervezel, ezeket a gyönyörű szurdokokat érdemes felkeresned.
Április 8-tól 10-ig ideiglenesen nyitva lesz a Cserhát egyik legszebb kilátója, a Sas-bérc tornya.
Mátraverebély-Szentkúton érdemes kisebb sétákat is tenni a Mária-kegyhely környékén, mert különleges látnivalók várják az embert. Szent László és a barlanglakó remeték nyomába indultunk.
A legutóbbi kéktúránkat már csodálatos tavaszi időben sikerült teljesíteni Ősagárd és Alsópetény között.
→ TovábbA Cserhát lankái közt szerényen megbújó Nógrádsipek a palóc hagyományőrzés egyik utolsó fellegvára. Az itt élő összetartó közösség minden évben megünnepli a palóc kalendárium jeles eseményeit, mint például a farsangot. A rendezvényen felvonul a falu apraja-nagyja, a zenés, táncos műsorszámok mellett főzőverseny, farsangi körmenet és a telet messzire űző kiszebábégetés gondoskodik a jó hangulatról.
→ TovábbTerény egy aprócska település a Cserhát dombjai között – alig háromszáznyolcvanan lakják. Itt él Ilonka néni, aki vélhetőleg az országban utolsóként kézzel-lábbal harangozik a helyi katolikus templomban.
Nemrégiben nyitotta meg újra kapuit Magyarország egyik leglátványosabb kastélya.
Összegyűjtöttük a kedvenc magyarországi kilátópontjainkat.