Tudástár

Tudod, hogy miről kapta nevét a macskakő?

Az izlandi Geldingadalir vulkán kitörésének apropóján összegyűjtjük hazánk bazaltcsodáit. Ebben a cikkben a macskakőről lesz szó, ami szintén bazaltból készült egykor. Sőt, a magyarországi bányákból egészen Londonig eljutott ez az értékes kő.

Fotó:
Lánczi Péter (kiemelt kép)
2021. április 6.

Az izlandi Geldingadalir vulkán kitörésének apropóján összegyűjtjük hazánk bazaltcsodáit. Ebben a cikkben a macskakőről lesz szó, ami szintén bazaltból készült egykor. Sőt, a magyarországi bányákból egészen Londonig eljutott ez az értékes kő.

A hígan folyó, alacsony szilíciumtartalmú lávák viszonylag gyors lehűlése során keletkező bazalt kitűnően hasítható, egyenletes kopású, ugyanakkor nagy szilárdságú kőzet, amely éppen ezért kulcsfontosságú építőanyaggá vált az 1800-as évek első felében, a nagy vasút- és közútépítések korában. A Salgótarján melletti Medves-fennsík, Közép-Európa legnagyobb bazaltplatója lett a hazai bazaltbányászat központja, ahol a csúcsidőszakban kb. 20 bánya működött egyszerre.

A medvesi bazaltbányászat fontosságát jól mutatja, hogy nemcsak a Monarchia városainak utcái épültek az innen származó macskakőből, hanem egészen Párizsig és Londonig szállították az értékes követ.

A ma Szlovákia területén található Macskalyuki-bánya volt a legnagyobb a medvesi kőbányák közül, ahol annak fénykorában, az 1920-30-as években mintegy 1500 ember (!) dolgozott, kiszolgálásukra pedig egy kisebb település jött létre a bánya mellett. A határ magyar oldalán a beszédes nevű Eresztvény volt a bányászat központja, amelynek közelében szintén sok kisebb-nagyobb kőbánya működött. Korábban lovas kocsin, később egy erre a célra épült siklón ide „eresztették” le a környék bazaltbányáiból a követ, ahol átrakodták az innen induló keskeny nyomtávú kőszállító vasútra, amely a Somoskőújfalui kőtörőbe és az országos vasúthálózathoz szállította az értékes követ. Eresztvény ugyanis a 2-3 millió éve, szakaszosan működő bazaltvulkán eredményeképpen létrejövő Medves-fennsík peremén található, ott, ahol a leggazdaságosabb volt a bányanyitás.

A kőtömböket a falból először kézi erővel, ékek használatával, később robbantással választották le. Ekkor jöttek a híres kőfaragók, a ritzerek, akik nagy tudású szakemberek voltak, hiszen a követ nem hatalmas kalapácsokkal kellett „szétverni”, hanem hang alapján, a megfelelő helyen, meglepően könnyed mozdulatokkal hasítani. A ritzerek a faragásra, utcakőnek való tömböket kiválogatták, majd különböző méretre hasogatták a bazaltot az ún. ritzerállásokban (fedett munkaállomásokon).

Mindez mára a múlté: a Somoskő várától egy könnyed túrával elérhető Macskalyuki-bányát az erdő foglalja vissza, Eresztvényben pedig a Novohrad–Nógrád Geopark fogadóépülete áll, ahonnan nem mellesleg kiváló kirándulásokat tehetünk. A bazaltbányászat nyomában járva például bejárhatjuk az Eresztvényi Bányák tanösvényt. S bár a Macskalyuki-bánya legendás híre ma sem kopott meg, a közhiedelemmel ellentétben a macskakő nem erről kapta a nevét, hanem a legvalószínűbb az, hogy németből vett tükörszóként keletkezett, ugyanis a németben gyakran használják a macska előtagot kicsinyítő jelleggel.

Cikkajánló