Tudod, miről szól pünkösd ünnepe?

A pünkösd egyházi megünneplése mellett ehhez a naphoz több érdekes népszokás, hiedelem is kapcsolódik. Összegyűjtöttük, melyek a legfontosabbak, és mit érdemes tudni róluk.

Mit jelent a pünkösd szó?

Nem mindenki tudja, de a nevét a görög ötvenedik (pentékoszté) szóból kapta. A magyarázat pedig egyszerű,

a húsvét utáni ötvenedik napon van pünkösd ünnepe, pontosabban húsvét után a hetedik vasárnapon és az azt követő hétfőn.

Mozgó ünnep, amely azt jelenti, hogy minden évben más napokra esik. A keresztény egyházban a harmadik legnagyobb ünnepnek számít a karácsony és húsvét után. A pünkösd a húsvéti ünnepi időszak lezárása.

Mit ünneplünk pünkösdkor?

A keresztények számára a pünkösd a szentlélek eljövetelének ünnepe, mely egyben a keresztény egyház születésnapja is. Örömünnep, amely napon Jézus lelke a Szentlélek formájában kiáradt az apostolokra, akik miután megteltek Szentlélekkel, különböző nyelveken kezdtek szólni, így képessé váltak arra, hogy mindenkinek elmondják Jézus Krisztus tanítását.

1 / 2

Fotó: Marcel Crozet / Adobe Stock

A zsidók is ünnepelték a pünkösdöt, már jóval Jézus megjelenése előtt. Az ünnep, amelyre a zsidóság ezen a napon Jeruzsálembe gyűlt, a Sávuót, a „Hetek ünnepe”, amit a Pészahot követő hetedik héten tartottak. Egyrészt az aratás befejezéséhez köthető, ekkor ünnepelték az új kenyeret, másrészt ilyenkor emlékeztek meg arról is, hogy Isten átadta Mózesnek a tízparancsolatot a Sínai-hegyen.

Hogy jön ide a pünkösdi királyság?

A pünkösd a kereszténység előtti időkben is ünnepnek számított a magyar kultúrában, a tavasz, illetve a nyár kezdetét és köszöntését jelentette, így különféle pogány eredetű népszokások is kötődtek hozzá.

Az egyik Európa-szerte legelterjedtebb hagyomány a pünkösdikirály-választás.

A királyi „címet” a legrátermettebb, legerősebb legény nyerte el, különböző ügyességi próbatételek (lóverseny, tuskócipelés, bikahajsza, bothúzás, karikába dobás, kaszálás) teljesítésével. Előfordult, hogy három napra, vagy egy hétre, de volt, ahol egy évre választották meg. Jutalma, hogy ez idő alatt minden mulatságba, ünnepélyre, lakodalomba meghívták, és a kocsmában ingyen fogyaszthatott. A cechet a közösség állta. Ráadásul, ha valamilyen törvénybe ütközőt követett el, nem érhette testi fenyítés. Uralkodásának rövidségére utal a „pünkösdi királyság” kifejezés, amely a gyorsan múló, talmi dicsőség metaforája.

Pünkösdikirályné-járás

Volt, ahol a király mellé királynét is választottak a lányok közül, általában a legkisebbet és a legszebbet, akit díszes menet élén körbevittek a faluban. Ennek a szokásnak több változata is ismert. A leggyakrabban előforduló motívum, hogy a fátyollal vagy piros mintás kendővel borított kis királyné kosarában rózsaszirmokat vitt, amivel meghintette az ajándékozókat.

Pünkösdölés

Ez a népszokás hasonló, mint a pünkösdikirályné-járás, de ennek adománygyűjtő szerepe van. Főként az Alföldön örvendett nagy népszerűségnek. A gyerekek és a fiatalok csapata énekelve, mondókázva, táncolva végigjárták a falut, és adományokat gyűjtöttek. Az ismert dal alapján néhol „mavagyonjárásnak” is nevezték a pünkösdölést.

„Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja,
holnap lesz, holnap lesz a második napja.
Jól meg kössed, jól meg kössed a lovadnak száját,
Ne tapossa, ne tapossa a pünkösdi rózsát.”

Törökbasázás

Főleg a Dunántúlon volt jellemző. Pünkösdkor egy kisfiút a társai öt számmal nagyobb nadrágba bújtattak, amit kitömtek szalmával, pelyvával (a gabonaszemek cséplése után visszamaradó hulladék), majd felöltöztették úgy, hogy török basára emlékeztessen. Ezután körbevitték a faluba, házról házra mentek, és az udvarokban addig püfölték pálcával, botokkal, hogy táncoljon és ugráljon, amíg a háziak adakozni nem kezdtek. Ennek a nem túl humánus szokásnak szintén az adománygyűjtés volt a célja.

Zöldágazás, zöldhordás

Sok helyen pünkösdkor frissen vágott zöld ágakat – leginkább nyírfaágat, gyümölcsfaágat, bodzát – tűztek a házakra, kerítésekre és istállókra, hogy távol tartsák az ártó, gonosz szellemeket. Ehhez a szokáshoz kapcsolódott a zöldjárás, amikor is a gyerekek a „Bújj, bújj zöld ág...” kezdetű dalt énekelve feltartott karral kaput formáltak, ami alatt áthaladtak a többiek. Az ilyen kapus játékkal, zöldághordással a kislányok vidáman dalolva, táncolva végigjárták a falu utcáit.

Ladikázás

Aki szereti a romantikázást, annak biztos az egyik kedvenc pünkösdi népszokása lesz a ladikázás.

Pünkösd második napján, azaz pünkösdhétfőn a legények kicsinosított ladikjaikban megcsónakáztatták szívük választottját.

Állítólag szép számmal köttettek házasságok is egy-egy emlékezetes zenés-dalos ladikázás után.

Csíksomlyói búcsú

Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely a rendszerváltás óta a Kárpát-medence egyik legnagyobb zarándoklatává nőtte ki magát. A pünkösdszombaton tartott csíksomlyói búcsúra minden évben több százezren látogatnak el a világ minden tájáról.

Csúcspontja a Hármashalom-oltárnál tartott ünnepi szentmise.

A különleges hangulatú, 2025-ös csíksomlyói búcsúra június 6. és 9. között kerül sor varázslatos erdélyi környezetben, a Kissomlyó- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben, ahová idén akár vonattal is eljuthatsz. Bővebb információt az eseményről a Csíksomlyói Kegyhely közösségi oldalán találsz.

Erdély, Csíkszereda, Csíksomlyói búcsú, 2017

2 / 2

Fotó: Christo / Wikipedia

Pünkösdi hiedelmek, babonák

A néphit szerint, ha pünkösdkor szép az idő, akkor gazdag bortermés várható.
A májusi esővel szemben, ami aranyat ér, a pünkösdi eső nem kívánatos, mert egy mondás szerint „pünkösdi eső ritkán hoz jót”.
A pünkösdi harmattal kapcsolatosan is élt az a hit, hogy gyógyító-, varázsereje van. A gyerekek egészségesek lesznek, a lányok megszépülnek tőle.
Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz.
Egyes vidékeken pünkösd vasárnapját megelőző este kongóztak a pásztorok, ami egy zajkeltő népszokás. Általában gulyafordítás kapcsolódott hozzá. Pásztorok, béresek, legények, gyermekek hangosan zajongtak, ostort pattogtattak, kolompoltak, kürtöltek, amíg a jószágok fel nem ébredtek, és a másik oldalukra nem fordultak, ezzel biztosítva a termékenységet. A zajkeltés egyrészt a gonosz távoltartására irányul, másrészt az állatszaporulatot biztosító termékenységvarázslás.

Forrás: lexikon.katolikus.hu; Magyar néprajzi lexikon, neteducatio.hu; abibliamindenkie.hu

Kapcsolódó cikkek