Márciusi lapszámunk hiánypótló összeállításában összegyűjtöttük a kiépítetlen barlangokban haladó túrákat. Ennek kapcsán érdemes megemlékezni a barlangok felfedezésének egy kevésbé ismert, negatív következményéről is.
Már a természetjárás nyakkendős úttörői is tudták, hogy semmi máshoz nem hasonlítható élmény leereszkedni a Föld gyomrába. Mind a mai napig overallos túra keretében látogatható például a Solymári-ördöglyuk, amelynek felfedezése száz évvel ezelőtt maga volt az igazi barlangi kaland. Évente kirándulók ezrei keresték fel, különösen, hogy a túrák a közeli, mára elpusztult zsíroshegyi turistaházból indultak.
Ahogy máshol is, sajnos itt is sok cseppkő és denevér vált a kezdeti lelkesedés áldozatává. A komolyabb barlangokat (szerencsére) azóta lezárták, de a barlangi túrázás élményéről szerencsére nem kell lemondanunk. S manapság ennek a cseppkövek sem esnek áldozatul remélhetőleg.
Ugyanakkor kevesen tudják, hogy számos barlangunkat korábban hatalmas denevérkolóniák használták, s ezeknek egy jelentős része mára - többek között éppen a rendszeres zavarás miatt - eltűnt. Azt is kevesen tudják, hogy az előző századfordulón számos barlangunkban, így a tekintélyes méretű (kb. 5500 méter hosszú és 78 méter mély) Solymári-ördöglyukban is ipari szinten zajlott a denevérek felhalmozódott ürülékének (guanó) a kitermelése, amelyet elsősorban a mezőgazdaságban használtak fel. A barlang számos termében méteres vastagságú guanórétegen lehetett járni – ezekben ma már a csupasz sziklát tapossák a túrázók. Érdekes példája ez a természeti erőforrások használatának, ugyanakkor a barlangok védelmének sajátos kérdéseire is felhívja a figyelmet!
Márciusi, a barlangokra fókuszáló tematikus lapszámunkban részletesen olvashatsz a hazai overallos barlangi túrákról (Kuszoda), de kiemelt barlangjaink védelméről is (Interjú).
Vásárold meg márciusi lapszámunkat a Turistashopban, vagy az újságárusoknál, és olvasd el cikkeinket!
Korábbi lapszámainkat pedig IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.
