Elsőre talán hihetetlennek tűnik, hogy akár a felhők felett is túrázhatunk hazánkban, de ez a jelenség nem is olyan ritka. Létezik ugyanis egy időjárási helyzet, amelynek következtében a hegycsúcsok kilógnak a felhőkből, és ott szikrázó napsütés vár ránk, a hegyről letekintve pedig olyan érzésünk lehet, mintha egy „felhődunyha” ölelné körül a hegyet.
A troposzférában (a légkör alsó szintje, az időjárási jelenségek színtere, amely a földfelszíntől 8 000–18 000 méter magasságig húzódik, földrajzi szélességtől függően) nagy általánosságban a hőmérséklet a talajszinttől mérve folyamatosan csökken felfelé haladva, mintegy 0,65 Celsius-fokkal 100 méterenként. Vannak azonban olyan időjárási helyzetek, amikor ez a csökkenés megáll, és egy vastagabb légrétegben a hőmérséklet állandó marad: ezt nevezzük izotermiának. Abban az esetben, ha a hőmérséklet nemcsak állandó marad egy adott légrétegben, hanem akár melegedés is tapasztalható benne, inverzióról beszélhetünk, hiszen a hőmérséklet-változás iránya megfordul.
Somoskő
Az inverziós helyzetek viszonylag gyakoriak Magyarországon főként ősszel és télen, de tavasszal és nyáron is megfigyelhetők ilyen napok. Gyakorlatilag egész évben találkozhatunk ezzel a jelenséggel, de legtöbbször decemberben, legkevesebbszer pedig júniusban.
Létrejöttéhez szükség van minimális szélmozgásra (kb. 3 m/s), amely a levegő magasabb rétegekbe való keveredését segíti.
A túl erős légmozgás azonban megszünteti az inverziót. Kialakulási módját tekintve öt típust különböztethetünk meg, attól függően, hogy a talaj közelében vagy a szabad légkörben tapasztalható ez a függőleges irányú hőmérséklet-növekedés a légkörben.
Leggyakrabban a talaj közelében lép fel hőmérsékleti inverzió, amelyet kisugárzási inverziónak nevezünk. Főként késő ősszel, télen és kora tavasszal fordul elő, derült és viszonylag szélcsendes éjszakákat és kora hajnalokat követően. Anticiklonális helyzetekben gyakori, amikor nincsenek felhők az égbolton, amelyek elnyelhetnék a földfelszín felől érkező hosszúhullámú kisugárzást, ezért a talaj mentén a levegő lehűl, viszont felette a magasban a levegő melegebb marad. Télen a folyamat kialakulását a hótakaró is segítheti, hiszen visszaveri a napsugarakat. Az inverzió függőleges kiterjedése 300–600 méter, élettartama pedig 6–12 óra. Inverziós helyzetekben általában a keleti széljárás a domináns, amely az anticiklonokban jelen lévő keleties szeleknek köszönhető. Speciális esetben ez a ködréteg megemelkedhet, majd rétegfelhővé alakulhat.
Amennyiben a szabad légkörben történik az inverzió, az nagy valószínűséggel frontátvonuláshoz kapcsolódik – ezt frontális inverziónak nevezzük. Nagy magasságban zsugorodási inverzió is kialakulhat, amely az anticiklonokban létrejövő leszálló légmozgás következtében akadályozza a konvektív felhőképződést. Ezen belül pedig megkülönböztethetünk első fajú (talaj közelében kialakuló) inverziót és másodfajú (a szabad légkörben létrejövő) inverziót.
Egy nagyon egyedi és különleges inverziós helyzethez köthető képződmény a hideg légpárna.
Ezt a páratlan jelenséget október és március között viszonylag gyakran megcsodálhatjuk a Kárpát-medencében.
Kialakulását a térség medencejellege nagyban elősegíti, amikor is több napon keresztül megrekedhet benne a hideg levegő, amely általában egy hidegfronttal érkezik. A hidegfrontot követően anticiklon épül ki a térség felett, ilyenkor nincsenek sem vertikális, sem horizontális mozgások a légkörben, ezért a levegő nem tud átkeveredni és elmozdulni. Így több napon (olykor több héten) át a medencében reked és egyre hidegebbé válik a légtömeg.
A hideg légtömegben az inverziós réteg alatt gyakran felhalmozódnak a szennyező anyagok, szmogos időjárás is kialakulhat, ezzel jelentősen rontva a levegőminőséget és a látástávolságot. Az emberi egészségre is káros ez az időjárás, mind a napfény hiány okozta stressz, mind pedig a légszennyezettség káros egészségügyi hatásai miatt. Szerencsére van a léleknek és a tüdőnek is gyógyír ezekre az időjárási helyzetekre, mivel a megrekedt hideg levegő fölé gyakorta enyhébb, melegebb levegő áramlik. Ebben az esetben 1000–2000 méter magasan akár 5-8 Celsius-fokkal is melegebb az idő, mint a földfelszínen. Ebben a magasságban enyhe, száraz és derült időjárás tapasztalható. A hideg levegő felett elhelyezkedő meleg levegő határán megindul a keveredés és a lehűlés, ezáltal a kicsapódás, amelynek következtében rétegfelhő, avagy hideg légpárna keletkezik.
Salgó vára
Ebben az időjárási helyzetben magasabb hegycsúcsainkról, például a Kékesről vagy a Salgóról olykor még a több száz kilométer távolságban lévő Magas-Tátráig is ellátni. A webkamerák jóvoltából nemcsak az ilyenkor páratlanul szép fotókat készítő fotográfusok, de bármely természetjáró jó eséllyel be tud cserkészni egy hegycsúcsot, amelyet körülölelnek a felhők.
Szerencsére ahhoz, hogy megtapasztaljuk ezt a különleges légköri jelenséget, néha még a Mátráig sem kell mennünk, elég az is, ha csak felszaladunk a Normafára.
Elég nehéz azonban előre jelezni ezeket az inverziós és hideg légpárnás napokat, mivel kialakulásukhoz rendkívül sok tényezőnek kell egyszerre teljesülnie. Ilyen időben az időjárás-előrejelző modelleknek nemcsak a felhőzetet nem könnyű kiszámítaniuk, hanem a legalacsonyabb és legmagasabb hőmérsékleti értékek becslésével is meggyűlik a bajuk. Szintén nem egyszerű prognózist készítenie a modelleknek az inverziós helyzetek kialakulására és feloszlására. A felhőképződmény megszűnését általában egy erős széllel járó hidegfront-átvonulás okozza, amely gyakorlatilag felszakítja és „kisepri” a megrekedt hideg levegőt a medencéből.
A cikk a Turista Magazin 2021. december – 2022. januári számában jelent meg, amelyet a linkre kattintva megrendelhetsz. A Turista Magazin korábbi lapszámai szintén elérhetőek.
Top5 turista magazin cikk
A szeszélyes időjárás se tántorította el a 42. Gerecse teljesítménytúrák résztvevőit
A világon először nálunk rendeznek konferenciát a nyaktekercsekről
Továbbra is aggasztó a balatoni nádasok állapota
Beindult a szezon a Jégmadár vízi tanösvényen
