Hírek

Turistaház a főváros felett

Egy nagyon igényes és stratégiai helyen fekvő turistaházzal lett gazdagabb Budapest.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Turista Magazin
2016. július 14.

Egy nagyon igényes és stratégiai helyen fekvő turistaházzal lett gazdagabb Budapest.

Már-már festői késő őszi időjárás fogadta július 14-én a meghívott vendégeket a Hármashatár-hegyen, ahol egy új turistaház és kilátó átadására készült a Pilisi Parkerdő Zrt. A jelek szerint a parkerdősök nincsenek valami jóban az időjárás-felelősökkel, mert a legutóbb, amikor a Pilis Bike nevű kerékpárút-hálózatukat adták át tavasszal, szintén elég ramaty volt az idő. Az alacsonyan szálló felhők miatt a vendégsereg sajnos lemaradt a tavasszal elkészült, de csak most felavatott kilátó panorámájáról, így akit érdekel, hogy milyen Budapest felülről, kattintson ide.

 

Fotó: Nógrádi Attila/ TM
Fotó: Nógrádi Attila/ TM

A képeken ugyan nem látszik a ködtől, de a nyolcszögletű kilátópont 4 méter magas kilátószintje gyönyörű körpanorámát biztosít Budapestre és a Dunára 

 

Innen ered a neve
A Hármashatár-hegy a 19. században kapta a nevét, ugyanis 1873-ig ezen a hegycsúcson találkozott Buda, Óbuda és Pesthidegkút közös, „hármas” határa. A csúcs ma Budapest II. és III. kerületének határvonalán fekszik.

A Hármashatár-hegy tetejére felhúzott kilátóhoz 40 m3 rétegragasztott fenyőgerendát használtak fel, a csomópontok rögzítéséhez pedig csaknem 4,5 tonna acélszereléket építettek be. A hegy tetején egyébként a II. világháború alatt légvédelmi ütegek működtek, az elhagyott lövegállások aztán mint sebek éktelenkedtek a tájban. A Pilisi Parkerdő Zrt. egy ilyen tájsebet „gyógyított be” és használt fel a kilátó építéséhez. Az ünnepélyes avatón derült ki, hogy mi lett a kilátó hivatalos neve, ugyanis most leplezték le az építmény oldalára szerelt táblát, amely már messziről hirdeti, hogy a névadó Guckler Károly, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a környék újrafásításában.

 

Fotó: Nógrádi Attila/ TM
Fotó: Nógrádi Attila/ TM

 A Guckler Károly-kilátó névtáblájának leleplezésén részt vett dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, dr. Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár, Kelemen Viktória, Budapest III. kerületének alpolgármestere, Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója, valamint Thuróczy Lajos bácsi, a Magyar Természetjáró Szövetség tiszteletbeli elnöke

 

A kilátó átadása után a vendégsereg átsétált a közeli turistaházhoz, amely a rendezvény másik nagy attrakciója volt. Az egykor pilótaotthonként funkcionáló Hármashatár-hegyi turistaház Koller József Ybl-díjas tervező munkáját dicséri. A teljesen felújított épületben 38 férőhelyet alakítottak ki, a vendégek 12 kétágyas, valamint egy 8, illetve egy 6 ágyas szobában pihenhetnek. A látogatók rendelkezésére áll egy közösségi helyiség is, igényesen felszerelt konyhával. Aki kedvet kapott a dologhoz, ne kapkodjon a foglalással, a turistaház ugyanis csak szeptembertől fogad vendégeket.

 


A Pilisi Parkerdő Zrt. még 2012-ben kezdte meg a Hármashatár-hegy újjászületésével kapcsolatos munkálatokat. A cél az volt, hogy ZöldBázis Turistaközpont néven egy korszerű ökoturisztikai létesítményt hozzon létre, amely egyben méltó módon tiszteleg a terület nagy múltra visszatekintő repüléstörténeti hagyományai előtt. Akit érdekel a múlt, lejjebb olvashatja el a turistaház történetét a keretes írásunkban.

 

Fotó: Nógrádi Attila / TM
Fotó: Nógrádi Attila / TM

Az épület felújítása és berendezése mintegy 120 millió forintból valósult meg

 

 

 

 

 

A kilátópont névadója - Guckler Károly (1858, Debrecen - 1923, Budapest)
 

A budai erdők és a környéki települések erdei mindig is kiemelt figyelem alá estek az elmúlt évszázadok során. Az 1860-as évek előtt a város tűzifaellátását többnyire még ezekből az erdőkből fedezték, aminek következtében „a közvélemény oly hangosan, és kárhoztatólag nyilatkozott az erdők ily pusztítása ellen”, hogy a budai tanács teljesen beszüntette a vágásokat. A lecsupaszított hegyoldalak szomorú látványát néhány évtized múlva Guckler Károly, egy fiatal erdész próbálta helyrehozni. A 17. században Galíciába, majd később Magyarországra menekült belga család sarjaként tanulmányait 1875 és 1880 között, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián végezte, majd 1882-ben a főváros szolgálatába szegődött.


Mivel abban az időben az építkezésekhez bőséges és minőségi faanyagot szolgáltattak elsősorban a Kárpátok és a Felvidék fenyvesei, a budai tölgyerdők szinte „csak” a tűzifát szolgáltatták. A tűzifa termelését költséghatékony módon oldották meg: nem vetettek magokat, nem ültettek csemetéket. Az erdőt levágták, az ott maradt tövekről aztán újrasarjadtak a fák, így aztán hamar sűrű erdőség alakulhatott ki. Azonban a sarjaztatás egyik legnagyobb veszélye, hogy a tölgyfák egészségi állapota minden egyes sarjaztatáskor rohamosan romlik, így hosszabb távon ez a megközelítés a fák és az erdő pusztulásához vezet. Guckler így egyértelműen a sarjerdőkben látta a probléma forrását.


Amikor 1895-ben kinevezték erdőmesterré, majd az Erdészeti Hivatal vezetőjévé, nagy lelkesedéssel vetette magát a munkába, hogy a tuskókról sarjadt tölgyesek helyébe életerős, fiatal erdőket ültessen. A munkálatokból a város és a lakói azonban csak a gyors ütemben kitermelt sarjerdőket látták, ami jókora felzúdulást keltett. Mivel a magról kelt, így lassabban és kevésbé látványosan növő tölgyeket sokan nem tudták erdőként elfogadni, a munkálatokat lassabb ütemben, kisebb területeket kitermelve, majd beültetve folytatták.


Guckler e szemléletének köszönhetően - Dévényi Antalhoz, a piliscsabai kopárok fásításának úttörőjéhez hasonlóan - elévülhetetlen érdemeket szerzett a Hármashatár-hegy kopárjainak újrafásításában. Bécsi mintát alapul véve kevésbé kényes feketefenyveseket telepített oda, amelyeknek fontos talajképző szerepet szánt.
Az 1914-ben tartott versenyerdősítés során nem kevesebb mint 5342 katasztrális holdon ültettek erdőket a főváros területén. A munkálatok vezetője szintén Guckler volt, amiért Ghillány Imre földművelésügyi miniszter később kitüntetésben is részesítette. Azért is volt különösen fontos ezeknek az erdőknek a telepítése, mert 1920-ban, az elcsatolt területek miatt, Magyarország erdőterülete 85%-kal csökkent.
Guckler Károly három évvel később, 1923. augusztus 31-én, hatvanöt éves korában hunyt el Budapesten. Nevét a most átadott kilátóponton kívül ma is őrzi a Guckler-szikla, valamint a Szépvölgytől a Hármashatár-hegy lejtőin át egészen a Csúcs-hegyig kanyargó Guckler-sétány, amelyet saját elképzelése szerint alakíttatott ki.

 

 

 

 

 

 

 

A turistaház története
A Hármashatár-hegy földrajzi fekvése révén remek adottságokkal bír a repülés szerelmesei számára. A kezdet kezdetén, 1930-ban, Rotter Lajos (a magyar vitorlázórepülés kiemelkedő alakja, egyben kiváló repülőgép-tervező) a Hármashatár-hegyen akart vitorlázórepülő-teret kialakítani. A Légügyi Hivatal, a Magyar Aero Szövetség és a főváros illetékesei azonban megállapították, hogy a terep alkalmatlan vitorlázórepülésre. Rotter, dacolva a tiltással, bebizonyította, hogy az illetékesek tévednek: 1933. december 26-án egy német gyártmányú Hols der Teufel gyakorlógéppel több mint egy órát töltött levegőben. Ezután az illetékesek is kénytelenek voltak elismerni a hegy repülésre való alkalmasságát, így megindulhattak az ilyen irányú fejlesztések. (Az innen elstartoló gépek további alkotóelemeinek tervezője pedig nem más, mint Rubik Ernő, a legismertebb magyar repülőgép-tervező mérnök volt. Élete során hozzávetőlegesen 25 vitorlázó és 5 motoros repülőgépet tervezett, illetve vett részt tervezésükben.)


A Hármashatár-hegyi turistaház pilótaotthonként funkcionáló ősét 1940 áprilisában adták át. A Magyar Aero Szövetség 22 személyes pilótaotthont és hangárt felavató ünnepsége első ízben gyűjtötte egybe mindazokat, akik a magyar aviatika iránt érdeklődnek. Az elkövetkező évek fejleményei azonban átgázoltak a fejlődő pilótaközponton: a Rotter által épített világhírű repülőt, a Nemerét, szétzúzták és darabjaira törték. Az 50-es évek elején Rottert is eltávolították a pilótaközpontból, helyére pedig egy susztermestert ültettek. Ezt követően ugyan a repülés több módja is megjelent a hegyen, és számos egyesület is létesült, a rendszerváltás után azonban a hangárok és pilótacentrum állapota egyre csak romlott.


A Pilisi Parkerdő Zrt. 2012-ben kezdte meg terület rendbetételét. Először az volt a cél, hogy a Hármashatár-hegyen ZöldBázis Turistaközpont néven egy korszerű ökoturisztikai létesítményt hozzanak létre, amely egyben méltó módon tiszteleg a terület repüléstörténeti múltja előtt. Ezt követően, 2013 őszén indult a Hármashatár-hegyi Erdő Ajándéka Erdei Iskola kialakítása, amelyet az erdőgazdaság 2014 tavaszán adott át. 2014-ben a Hangár Bistro felújítása, kialakítása és a rendezvényhangár tetejének korszerűsítése került napirendre, a bérlő bevonásával. 2015-ben pedig a kilátópont és a turistaház építése kezdődött el. A beruházásoknak köszönhetően mára rendezvényközpont, étterem, erdei iskola, kilátópont és most már egy minden igényt kielégítő turistaház is várja a látogatókat.

 

 

 

 

Kapcsolódó cikk:

Így még nem láthattad a fővárost

 

 

Cikkajánló