Új, védett fajjal bővült a Debrecen–Józsa környéki legelő bogárfaunája

Magyarország egyik legnagyobb termetű hólyaghúzó faja most a Józsai-legelőn bukkant fel, mint új „lakó”. Különc bogarak ezek a nünükék, de mitől is?

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Kovács Zoltán
Szél László - Természetvédelmi Őrszolgálat
Forrás:
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
2021. május 4.

Magyarország egyik legnagyobb termetű hólyaghúzó faja most a Józsai-legelőn bukkant fel, mint új „lakó”. Különc bogarak ezek a nünükék, de mitől is?

Az óriásnünüke több egyedét észlelték a Hajdúság-Dél-Nyírség Természetvédelmi Tájegység munkatársai egy délutáni területbejárás alkalmával a Józsai-legelőn – számolt be a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a Facebook-oldalán. A nemzetipark-igazgatóság nyilvántartása szerint a Józsai-legelőről eddig nem volt adata a fajnak, így elmondható, hogy először találtak errefelé óriásnünükét (Meloe cicatricosus). A hatalmas méretű (16-45 mm), természetvédelmi oltalom alatt álló nünükefaj a természetes állapotban megmaradt löszgyepek lakója. Természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

A nünükefajok meglehetősen hasonlítanak egymásra. Ezeknek az élőlényeknek rövidek a szárnyfedői, emiatt képtelenek a repülésre. A méretes potrohukat lomhán húzzák maguk után. Különösen a nőstények, akiknek a potroha petéktől is duzzadhat.

Védtelen testüket méreganyaggal óvják, ezért nem ajánlott őket megfogni.

Ha veszélyben érzik magukat, kantaridin tartalmú csípős, sárga folyadékot préselnek ki végtagjaik ízületeinél. Ez bőrre jutva égő érzést és kisebb hólyagokat okoz, nyálkahártyára kerülve pedig erősen irritál. Ezért is hívják hólyaghúzóknak a rovarcsaládot, amibe tartoznak.

A szaporodásuk is nagyon különleges. Úgynevezett túlátalakulással fejlődnek, van első lárva, második lárva, álbáb, negyedik lárva, valódi báb, és imágó alakjuk is. A hosszas párosodás után a hímek elpusztulnak, a nőstények pedig a laza talajba rakják petéiket.

És ezután jön csak az igazi kihívás a 4-6 hét múlva kikelő lárváknak.

Felmásznak egy közeli virágra, és várják a megfelelő szállítóeszközt, hogy eljussanak a fejlődésükhöz szükséges táplálkozási helyre. A fuvarozók a vadméhek, akikbe a 2 mm-es nagyságú, háromkarmú lárvák belekapaszkodnak, és így utaznak a méhfészekbe, ahol belepottyannak egy méhsejtbe.

Ha nünükelárvának sikerül bejutnia egy olyan fészekbe, ahová a méh a petéi mellé virágport és mézet is bekészített, a lárva először felfalja a petéket, ezután átalakul egy másik lárvaalakká, és megeszi a mézet és a virágport is. Ezután elhagyja a méhbölcsőt, majd ismét több átalakuláson megy keresztül, miután imágó lesz belőle, azaz kifejlett nünüke.

Cikkajánló