Ha éppen nincs strandidő, és egy hosszú túrához kevés a kedv és erő, akkor jó program lehet egy városi séta. Összeállításunkban ehhez adunk tippeket a Balaton partjáról a napfényes Szegedig.
A Turista Magazin Városi séta rovatának készítésekor jó pár hazai településen megfordultunk, és minden egyes helyről úgy jöttünk haza, hogy „hihetetlen, mennyi érdekesség van itt, amiről nem is tudtunk.”
Cikkeink nem titkolt célja, hogy a bemutatott látnivalók, tippek és ötletek segítséget, kiindulópontot adjanak egy-egy saját városi séta megtervezéséhez. Az elmúlt évek látogatásaiból ajánlunk most nektek egy csokorra valót.
Balatonfüred – Séta a reformkori belvárosban

A Horváth-ház, a századeleji társasági élet központja

„Az ország nyári fővárosa” – így emlegették Balatonfüredet a reformkorban, mert nyaranta, a politikusoktól és a főuraktól kezdve a művészekig mindenki eljött ide pár hétre. Balatonfüred reformkori városmagja ma is megvan. A Blaha Lujza utca gyönyörűen felújított épületei között sétálgatva meg is feledkezik az ember a strandokról, és az sem lepné meg,
ha egyszer csak Jókai jönne vele szembe a macskaköves utcán.
Aki szeretne mélyebben is elmerülni Füred izgalmas múltjában, legjobb, ha csatlakozik egy vezetett reformkori sétához. A séta előtt mindenképpen érdemes a Városi Múzeum érdekes kiállítását körbejárni, ahol rövid idő alatt reformkori hangulatba kerül az ember, de természetesen a Jókai Mór egykori villájában működő emlékmúzeumot is érdemes belevenni a programba. A Jókai-villával átellenben egy másik nevezetes nyaraló áll, Vaszary Kolos esztergomi hercegprímás egykori villája, amelyben ma művészeti galéria működik.

Ma már szinte hihetetlen, hogy Füred eredetileg nem a Balaton miatt lett népszerű

Balatonfüred reformkori városrészét itt mutattuk be.
Szeged – A szecesszió legszebb emlékei

A városháza épülete

Szegednek megannyi arca van, amit érdemes felfedezni, mi most a város gyönyörű szecessziós emlékeire fókuszálunk. Az utóbbi évtizedekben a városban egyre több szecessziós épület nyerte vissza eredeti pompáját, és ma már szecessziós sétákat is szerveznek, hogy minél többen megismerhessék ezeket az épületeket. Vannak vezetett séták is, de egy sétatérkép segítségével akár önállóan is útnak indulhatunk. Térképet a helyi Tourinform-irodában tudunk kérni.

Kapualj gyönyörű táncosnőkkel - ennyi maradt a szecessziós Goldschmidt-palotából

A séta útvonala a belvárosban kanyarog, lelkesedéstől függően 10-17 állomást érint, és 2-3 óra alatt kényelmesen bejárható. A séta útba ejti többek között a város egyik legszebb épületét, a Reök-palotát, az Ungár-Mayer-palotát, amely építésekor a város második legmagasabb épülete volt, és földszintjén működött a Corso kávéház, ahol József Attila és Juhász Gyula is sokszor megfordult, és olyan rejtett kincseket is, mint a Goldschmidt-ház, amely kívülről ma már semmi érdekeset nem mutat, viszont a gyönyörűen díszített kapualja a csodával határos módon megmaradt.
A szegedi szecessziós sétáról szóló cikket itt találod.
Budapest – A hajdanvolt Tabán

A hajdanán sűrűn lakott bohémnegyed helyén ma dimbes-dombos közpark zöldell

Ez a városi séta egy kicsit kakukktojás, ugyanis a mostani Tabán már nem az a Tabán, ami régen volt, de vannak azért olyan emlékek, amelyek segíthetnek a múlt megismerésében, ráadásul a Tabán fái között mindig jólesik egy séta.
Egykor itt egy sűrűn lakott városrész volt, hegyekre felfutó, girbegurba utcákkal, apró házakkal.
A Tabán azonban útjában állt a fejlődő városnak, lebontották, hogy a kis viskók helyén egy modern jövőt emeljenek. A tervekből végül nem lett semmi, az ideiglenesen létrehozott park pedig máig megmaradt.

Egy hangulatos szeglet a mai Tabánban

Aki figyelmesen sétálgat, az rátalálhat például az Ördög-árok hídjának egy darabjára, a Szarvas-házra, ami a kevés megmaradt régi épületek egyike, de a Duna-partján a város egyik legkeskenyebb házát is láthatjuk.
A Tabán történetéről ebben a cikkben olvashatsz.
Bélatelepi történetek

Bélatelep alapítójának, dr. Szaplonczay Manónak a háza, amely ma is az egyik legszebb villa

Fonyód-Bélatelep száz éve fontos hely volt a térképen, legalábbis nyaranta. Politikusok, gyártulajdonosok, művészek nyaraltak itt, fontos döntések és híres művek születtek ezekben a villákban. Bár az idő itt sem múlt el nyomtalanul, a hely hangulata ma is különleges.
Az 1894-ben alapított fonyódi nyaralótelepet az erdővel borított Vár-hegy oldalában alakították ki.
A terület gróf Zichy Béla uradalmához tartozott, róla kapta a nevét Bélatelep.

A fürdőtelep fejlődésével szükségessé vált a korábbi kápolna bővítése, a templom 1921-re készült el

A hegy oldalában futó, Balatonra néző Bartók Béla út árnyas fái alatt egymást érik a szebbnél szebb régi villák. A hajdani Velics-villa, ahol két nyarat töltött Szinyei-Merse Pál, ma a Fonyódi múzeumnak ad otthont, de a villák többsége magánkézben van. Némelyiket gyönyörűen felújították, némelyik kissé már roskadozva áll, de az épületek többsége máig megőrizte szépségét. Bélatelep történetéről ebben a cikkben olvashatsz.
Pécs tetején, a Tettyén

A Havi-hegy kápolnáját egy sétány öleli körül, ahonnan a pécsi panorámában lehet gyönyörködni

Pécs több napra való látnivalót kínál, pláne, ha belevesszük a környéket, és a Mecsek remek túralehetőségeit.
Pécs egyik legszebb része a Tettye, ahol a romantikus romoktól kezdve a barlangon és az arborétumon át egy szép kis kápolnáig sokféle látnivaló vár ránk, ráadásul innen, a város tetejéről még a kilátás is gyönyörű. A Tettye nevezetességei közül a tér központjában álló romokat ismerik a legtöbben. A 16. század elején épült reneszánsz püspöki palota a török időkben a kerengő dervisek egyetlen hazai kolostora volt.

Előtérben a Tettye a romokkal, a háttérben a Misina tető és az emblematikus tévérorony

Ha a Tettyén járunk, kötelező látnivaló a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Tettyei-mésztufabarlang és a Pintér-kert Arborétum, de a Havihegyi kápolna és az előtte álló híres mandulafák felé is érdemes elsétálni.
A Tettyét bemutató cikkünket itt találod.