Védelem a veszélyeztetett fajoknak

Egyes növényfajok, a löszgyepek cserjésedése, vízhiány és a mezőgazdaságban használt vegyszerek is veszélyeztethetik a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) fajmegőrzési programjában szereplő, fokozottan védett növény- és állatfajokat; a nemzeti park többféle beavatkozással igyekszik megvédeni öt faj élőhelyét.

Szerző:
MTI
Fotó:
Yuriy Kvach
mEGYA
Denis Barthel
2014. augusztus 14.

Egyes növényfajok, a löszgyepek cserjésedése, vízhiány és a mezőgazdaságban használt vegyszerek is veszélyeztethetik a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) fajmegőrzési programjában szereplő, fokozottan védett növény- és állatfajokat; a nemzeti park többféle beavatkozással igyekszik megvédeni öt faj élőhelyét.

Bánáti bazsarózsák a Somos-hegyen


Az országosan 45 megőrzésre jelölt faj között a DDNP területén a tátorján, a bánáti bazsarózsa, az aldrovanda, a villányi télibagoly és a haragos sikló él. A nemzeti park nemcsak a fajok, hanem az élőhelyek megőrzését is célul tűzte ki, mivel a veszélyeztető tényezők elsősorban ezeket érintik - mondta Parrag Tibor, a DDNP természet-megőrzési osztályvezetője.


A 160-180 centiméterre megnövő haragos sikló, amelynek a Kárpát-medencében Szársomlyón található a legnagyobb, 500-1000 egyedet számláló populációja, legszívesebben a nyílt sziklagyepeken él. Ezek azonban az invazív, fás szárú növények előretörése miatt veszélybe kerültek. Egy 2014-ben induló európai uniós élőhelymegőrzési projekt keretében visszaszorítják az inváziós fajként számon tartott bálványfát, felszabadítják az elcserjésedett löszgyepeket, ami nemcsak a haragos sikló, hanem más fajok életfeltételeit is javítja - mondta a szakember.

 

 

A haragos sikló mellett más védett fajok helyzete is függ a szársomlyói löszgyepek állapotától


Közéjük tartozik a szintén Szársomlyón, néhány négyzetkilométernyi területen előforduló, a bagolylepkék családjába tartozó villányi télibagoly. A korábban a közvetlen kipusztulással fenyegetett faj igazi hungarikum, fennmaradásában ugyancsak a gyep fenntartása segíthet, az invazív növények visszaszorítását a lepke élőhelyén is elvégzik.


A belső-somogyi Baláta-tavon élő aldrovanda helyzetén nem könnyű javítani. A gyűjtők által kedvelt, és emiatt is veszélyeztetett különleges növény a lápi vizeket kedveli, ezért nem terjed el friss vizű tavakban, folyókban. Az osztályvezető ismertetése szerint a fajmegőrzést szolgálta, hogy gáttal elzárták a tó leeresztő árkait, így megmarad a mederben a víz. A rovarfogó növény egyébként a szárazabb években nem látható, a mostani, csapadékos évben viszont valószínűleg lesz aldrovanda a Baláta-tavon.

 

 

Aldrovanda természetes élőhelyén


A Kelet-Mecsekben nyíló bánáti bazsarózsa állománya stabil, nincs közvetlen veszélyben, a Dél-Mezőföldön honos tátorján fennmaradásáért ugyanakkor több beavatkozást is végeztek. A visszaszorulóban lévő növény ma országszerte 30-40 hektáron él, egyedszáma 3000 körül van. Paks környékén szigetszerű élőhelyeit mezőgazdasági területek veszik körbe. Parrag Tibor arról számolt be, hogy a tátorján élőhelyein kivágták a cserjéket, és egy LIFE-pályázat (környezetvédelmi program) keretében 50 méteres védőzónát alakítottak ki, amelynek köszönhetően nem éri növényvédő szer a gyepet és a remények szerint a tátorjánt is sikerül megóvni.

 

Kapcsolódó cikkeink:

 

A szarvasgomba védelmében

Sikeresen vigyáztak a sasfiókákra

Szaporodnak a foglyok Dévaványán

Újraéled a Rezéti-Duna

 

Cikkajánló