Védetté nyilvánították a Csongrád melletti hatalmas orchideamezőt

Civilek összefogásának és több éves munkájuknak hála végre helyi védettséget kapott Csongrád egyik különlegesen értékes területe. Az orchideák mellett számos védett növény és állat, köztük gyurgyalagok élőhelye kerül így megóvásra.

Fotó:
Koncz-Bisztricz Tamás
Pálvölgyi Krisztina
2022. március 28.

Civilek összefogásának és több éves munkájuknak hála végre helyi védettséget kapott Csongrád egyik különlegesen értékes területe. Az orchideák mellett számos védett növény és állat, köztük gyurgyalagok élőhelye kerül így megóvásra.

A rohamosan fogyatkozó fajok és természetes élőhelyek korában öröm olyan hírről beszámolni, amikor a természeti értékek védelmében ésszerű döntés születik. Egy terület védetté nyilvánítása általában nem azért bonyolult, mert jogos a kérés, hanem mert nagyon sokszor emberek gazdasági és egyéb érdekeivel ütközik. Sajnos nem egy, nem kettő kudarcba fulladt törekvésről tud a közvélemény, így még inkább fontos, hogy pozitív példákról is halljunk, hogy igenis érdemes harcolni, és tenni a természetes élőhelyekért.

2020 nyarán jártunk Csongrádon, hogy saját szemünkkel lássuk azt a hatalmas orchideamezőt, ahol több száz hússzínű ujjaskosbor és több ezer mocsári kosbor virított akkor. Előbbi rendkívül ritka ebben a térségben, utóbbi esetén pedig a nagy példányszáma miatt számít különlegesnek ezen a környéken.

De ezen felül is még számos természeti értéket rejt ez a terület, és a közeli felhagyott homokbánya is, amelyen egy motocrosspálya működik, ezért is kezdeményezte ezek védetté nyilvánítását a Környezet- és Természetvédők Csongrád Városi Egyesülete.

Több évnyi kitartó munka után végül sikerült elérni a célt, a csongrádi önkormányzat elfogadta a javaslatot, és a Bartók-rét (Ibolyás) – Keselyes-dűlő 2022. március 15-től helyi jelentőségű védett természeti területek lettek.

Felfedezéstől a védettségig

Az egyesület jövőre lesz 30 éves, és tagjai a természet iránti elhivatottságból, önkéntesen tevékenykednek, kutatnak, dokumentálnak, figyelnek a környék védett területeire, és természeti értékeire. Működésüket az Agráminisztérium Zöld Forrás pályázatának támogatásával tudják biztosítani. Deák József, az egyesület elnöke mesélt a sok éves folyamatról, amely a Bartók-rét és Keselyes-dűlő védetté nyílvánításához vezetett, és sok érdekességet osztott meg ezekről az értékes területekről. Fia, Dr. Deák József Áron 2002-ben bukkant itt először védett orchideákra, amikor a MÉTA (Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa) program keretében gyűjtött adatokat.

Az orchideák száma pedig az évek során egyre csak gyarapodott. Arra, hogy több ezresre duzzadt ez az állomány, Koncz-Bisztricz Tamás, fiatal természetfotós figyelt fel 2020-ban, amikor a Bartók-rét szélén egy gólyafészek ellenőrzésében segédkezett drónjával a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őrének.

Mivel Tomi nagy rajongója az orchideáknak és már 2016 óta keresi, kutatja őket Csongrádon és környékén is, így hajtotta a kíváncsiság, és ránézett a Bartók-rétre. De nemcsak a hatalmas orchideamezőt fedezte fel, benne több száz hússzínű ujjaskosborral, amelyet eddig még ezen a területen nem jegyeztek fel, hanem később a rét melletti nyaras erdősávban néhány tő fokozottan védett bugaci nőszőfűre is ráakadt, amely egy endemikus faj, csak a Duna-Tisza-közében és a Hortobágyon fordul elő. Tomi kiskora óta édasápjával járja a természetet, mindketten az egyesület tagjai is, és sokat segítettek a hely további feltérképezésében, és újabb fajok megtalálásában.

A terület védetté nyilvánítását már 2019 óta szeretné elérni az egyesület, akkor tették az első javaslatot. Egy ilyen kezdeményezés esetén elengedhetetlen az adott területek tulajdonosaival való egyeztetés. Itt most a földeken gazdálkodó és a motocrosspálya tulajdonosaival kellett egyezkedni, hiszen a védelem során az ő tevékenységeik kerülnek szabályozás alá az élőhelyek megóvása érdekében. Nem könnyű feladat ez, hiszen az egyik oldalon a természetvédelmi szempontok állnak, a másik oldalon pedig a tulajdonosok jogos gazdasági érdekei, amelyeknek sokszor nehéz közös metszetet találni. Szerencsére ebben az esetben végül sikerült mindenkivel közös nevezőre jutni, amelyben nagy segítség volt Tomi egyik gyűlésen tartott előadása is, amin saját fotóival illusztrálva mutatta be az ott található természeti értékeket. Ezúttal bebizonyosodott, hogy igaz az a mondat, amely a pályázatok átadóin is sokszor elhangik, hogy a természetfotóknak ereje van. A szép képek segítségével ugyanis közelebb lehet hozni a természetet az emberekhez, és amit megismernek, azt jobban is fognak védeni.

Az egyeztetések során a kezelési tervet, amelyet Dr. Deák József Áron készített el, szintén átnéztek a tulajdonosokkal és érintettekkel. Ebben többek közt tisztázzák, hogy mikor lehet kaszálni, és hogy szántani nem lehet ezeket a területeket, a cél pedig a természetes állapot fenntartása legeltetéses és kaszálásos gazdálkodással.

Mi minden található itt?

Az említett kosborok és a bugaci nőszőfű mellett mocsári nőszőfű, keskenylevelű gyapjúsás és a szintén endemikus és Natura 2000 jelölőfajú kisfészkű aszat is megtalálható ezen a területen. A Bartók-rét északi oldalán lévő erdősáv számos madárnak nyújt költő- és élőhelyet, és védi a mellette található lápi élőhely mikroklímáját is.

A védett állatfajok közül számos kétéltű előfordul itt, például mocsári béka, vöröshasú unka, dunai gőte, a hüllők közül pedig mocsári teknős, fürge gyík és vízisikló gazdagítja a hely természeti értékeit.

Réti csík is megtalálható a terület nádasaiban, amelynek hazai állománya igencsak megcsappant a mocsaras területek rohamos eltűnése miatt.

A madárfajok száma igen jelentős, csak néhány ezekből: bíbic, nagy goda, piroslábú cankó, nagy kócsag, szürke gém, fehér gólya, barna rétihéja, gyurgyalag, szalakóta és sok nádi énekesmadár, a teljes fajlistát a védettségről szóló rendeletben bárki megnézheti itt.

A Keselyes-dűlő, amely területén jelenleg egy motocrosspálya működik, egykor homokbányája volt, ami most ideális költőhely a gyurgyalagok számára, és nemcsak a felhagyott partfalba fészkelnek, hanem olykor a motorosok által hagyott keréknyomok peremét is használják. Emellett ennek a területnek is vannak mélyebben fekvő lápi részei, ahol szintén virágoznak orchideák, és ha a feltételeket sikerül megteremteni, akár fekete gólya is fészkelhet itt a jövőben.

A terület kezelési tervét úgy kellett kitalálni, hogy mind a természeti értékek megóvásra kerüljenek, mind a motocrossok tovább hódolhassanak itt kedvenc sportjuknak. Természetesen bizonyos korlátozásokra szükség volt, de sikerült ezeket a pálya tulajdonosaival elfogadtatni. A gyurgyalagok nincsenek itt egész évben, értelemszerűen a költési időben kell nagyon vigyázni a helyre, hogy a költések és a fiókák felnevelése ne hiúsuljon meg, ilyenkor például nem szabad terepegyengetést folytatni. De a zajszint problémájára is sikerült megoldásokat találni, amelyet részletesen el lehet olvasni a rendeletben található kezelési tervben.

Teendők és további tervek

A csongrádi orchideamező története azt bizonyítja, hogy civilek összefogásával és valódi csapatmunkával igenis lehet sikereket elérni. De nem dőlhetnek hátra a résztvevők, hiszen most kezdődik csak a nagy munka, a területet figyelni és őrizni kell. Az egyesület felajánlotta, hogy a polgári természetőrcsoportjuk vállalja ezt a feladatot. Ezen felül szeretnének majd több információs táblát is kirakni a területre, ezzel is segítve az ismeretek átadását, az ott található értékek bemutatását. A terület szélén lévő erdősáv fáira, illetve villanyoszlopokra odúk kihelyezésével szeretnék segíteni például szalakóták és vörös vércsék költését. Tomival pedig egy kisfilmet szeretnének majd készíteni, hogy bemutassák ennek a páratlan helynek az értékeit és történetét.

Cikkajánló