Túraajánlat

VÉGIG A SÁRGA, KÖVES ÚTON

Decemberi lapszámunkban összefoglalóan írtunk a Rákóczi-turistaútról. Ha kedvet kaptatok a Mátra legszebb útvonalán haladó úthoz, a magazinban megjelent cikk végén található kóddal alábbiakban egy bővebb, részletes leírást találtok.

2012. december 12.

Decemberi lapszámunkban összefoglalóan írtunk a Rákóczi-turistaútról. Ha kedvet kaptatok a Mátra legszebb útvonalán haladó úthoz, a magazinban megjelent cikk végén található kóddal alábbiakban egy bővebb, részletes leírást találtok.

Írta és fényképezte: Nagyváthy János

 

A Mátra legmagasabb, központi részét észak-déli irányban keresztező sárga jelzés végigjárása a hegység legszebb gyalogtúrái közé tartozik. Olyannyira, hogy a (kezdetben még) Parádfürdőről induló, Kékestetőn áthaladó, majd Gyöngyösre ereszkedő útvonal 1976-ban külön nevet kapott. Innentől kezdve, II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalmából, a nagy fejedelem nevét viseli.

 

rakoczi_terkep_komplett.jpg

 

Lehetne ugyan firtatni, miért pont az övét, hiszen neki a mai értelmében vett turistasághoz vajmi kevés köze volt. A Rákóczihoz közvetlenül vagy közvetve fűződő történelmi emlékek felkeresésének lehetőségét azonban ily módon „rendszerezve” már érthetőbb a dolog. A lényeg úgysem a név, hanem e nagyszerű, sportos és látnivalókban is gazdag turistaút teljesítésének megkönnyítése tájékozódási szempontból, mivel végig csupán egyféle jelzés, a sárga sáv követésére kell figyelnünk.


Azonban ehhez rögtön pár kiegészítés kívánkozik. Az útvonalat 2002-ben a Kékes Turista Egyesület több mint 10 km-rel meghosszabbította, így az most már Parádsasváron kezdődik. Ez az első szakasz kicsit többet kanyarog és több benne a számunkra esetleg logikátlannak tűnő irányváltás, mint a folytatását képező „eredeti” útban. Ennek oka feltehetően az, hogy minél több, felkeresésre érdemes hely legyen egyetlen túraútvonalra felfűzve. Az eredménye legalábbis ez lett. A legvadregényesebb szakaszt viszont megszüntették, s néhány éve egy aránylag szelídnek - és nagyságrendekkel biztonságosabbnak - mondható nyomvonalon érhetjük el a Sas-kő oldalában vezető Országos Kéktúra jelzését.


A túra mai hossza 42,8 km (az alább ajánlott megközelítéssel mintegy 44 km), amelynek során bő 1400 m szintemelkedést kell leküzdenünk. Az útvonal végigjárásához normál körülmények között 10-12 óra szükséges, persze ha rohanunk, hamarabb is megtehetjük. Ha Gyöngyösről kezdjük, valamivel több az emelkedő és a kiindulópontba történő visszajutás is kedvezőtlenebb.

 

 

Megközelítés
Több okból is célszerű tehát Parádsasvár felől útnak indulni. Ide Gyöngyösön át és Eger felől is több autóbuszjárat közlekedik a reggeli órákban. Amennyiben autóval közelítjük meg a Mátrát, érdemes a gépkocsit Gyöngyösön hagyni és buszra váltani, amellyel kb. 45 perc alatt
jutunk a parádsasvári elágazóhoz (itt kell leszállni).


A megállótól a kiindulásként szolgáló néhai üveggyárhoz 1,2 km gyaloglással érünk el. Mivel ennek az útnak jó részét visszafelé is meg kell tennünk, mehetünk a kastély mellett egyenesen vezető úton is (így nem fogunk ismételni), míg a gyárat megkerülve, annak bejáratánál
megpillantjuk az első sárga jelzést.

 

 

 

Parádsasvár - Rákóczi-fa (13 km)

Sós-Cseri-tető - Parádóhuta - Klarisszacsevice (forrás) - Parád, Palóc Ház - Parádfürdő, Cifra Istálló -Ilona-völgy (székelykapu) - Rákóczi-fa

 

rakoczi_terkep_elso.jpg


A jobb időket is látott üveggyár romos épületegyüttese elég lehangoló, ám a Mátra legmagasabb vonulatainak látványa szerencsére ellensúlyozza ezt a szomorú indítóképet. A Rákóczi által alapított, nemzetközi hírnévre szert tett parádi üveggyártás mai helyzete egyébként sem lóg ki a sorból, ha eszünkbe jut a többi, egykor neves ipari üzemünk, melyeknek falai között ma már többnyire csak a szél jár-kel szorgalmasan - más esetben a verítékes munkával megtermelt javak vándorolnak huzatszerűen a külföldi tulajdonos jól

megtömött zsebébe…


rakoczi_01.jpg
De induljunk végre! A Rákóczi utcán megyünk a falu keleti vége felé, de még az út kanyarja előtt balra betérünk az erdőbe. Fiatalosban emelkedünk a Sós-Cseri-tető felé, majd hamarosan egy rövid, meredek lejtőn át műútra érünk. Itt jobbra tartunk, keresztezzük a 24-es főutat, majd erős kaptatóval jutunk egy közel szintben haladó földútra. Ezen jobbra megyünk, majd balra elérünk egy másik, jó hosszan, de csak enyhén emelkedő erdészeti utat. Részben fenyvesben haladunk egy nyeregig, ahol több erdészeti út keresztezi egymást. Mi menjünk tovább nagyjából az eredeti irányt tartva. Rövidesen megpillantjuk a következő sárga jelzést egy fiatal fán. Ne hagyjuk magunkat befolyásolni a jobbra és balra vezető széles utak által!


A tőlünk jobbra vadregényesen kanyargó patak felett követjük a felfestéseket, mígnem megérkezünk Parádóhutára. A faluban csak keveset megyünk előre, nemsokára jobbra felfelé vezet a sárga sáv. A házakat elhagyva megpillantjuk a Klarissza-csevice kunyhószerű védőépítményét. Érdemes a lépcsőn lemenve megízlelni a forrás különleges ajándékát!


A vasat is tartalmazó víz felületes hasonlattal élve kicsit gyömbérszerű ízű, frissít és a vérképződést is segíti.


A forrástól balra egy rövid, ám kezdetben jó meredek kaptatón át tartunk a Méhészkert felé. Ennek közelében létesítette Rákóczi az első üveghutát. Két útelágazást elhagyva, ismét házak közé jutunk. A templomnál balra fordulva elérjük a Parád felé vezető aszfaltutat, melyen mintegy 2 km megtétele után érünk be Parádra. Itt többek között érintjük a Palóc házat, majd a 24-es főút túlsó oldalán vezető Rákóczi utcán haladunk egy darabig, mígnem visszakerülünk a főútra. Ezt követjük Parádfürdőig, ahol bal oldalon láthatjuk a Cifra Istállót, amely egyben kocsimúzeum is. A buszmegálló fedett építményét és az Erzsébet Szállót elhagyva rövidesen elágazáshoz érkezünk, ahol jobbra fordulunk.


Az Ilona-völgy bejáratát székelykapu őrzi, de még mielőtt áthaladnánk rajta, megpillantjuk a jobb oldalon ágaskodó Rákóczi-fát. Ma már jóformán csak a mintegy 6 m kerületű törzse, valamint néhány vastagabb ága van meg, de egykor bizonyára impozáns látványt nyújtott. A monda szerint a fejedelem ehhez a fához kötötte ki a lovát...

 

 

Rákóczi-fa - Kékes (11 km)

Szent István-csevice - Rózsaszállási erdészház - Sas-kő (lehetséges kitérő a Disznó-kőre), háborúban elesett turisták emlékműve - Sötét-lápa nyerge - Kékes, Rákóczi kopjafa

 

rakoczi_terkep_masodik.jpg


Az üveggyártól idáig 13 km-t már megtettünk, de nem is annyira a hátralévő táv ijesztő, hanem a szintkülönbség, mert annak oroszlánrésze bizony még előttünk van. Haladjunk hát tovább, előre a tágas völgyben, ahol keskeny aszfalt vezet a Szent István-csevicéig. Ezt is okvetlenül kóstoljuk meg, szénsavas vize jól fog esni, akár még télen is! A kút után hamarosan jobbra elhagyjuk a műutat, s erős kaptatóval megyünk felfelé. Balról nemsokára sűrű fenyves kísér majd, jobbra viszont fel-felbukkan a Kékes tömbje. Egy erdészeti aszfaltút keresztezése után gyönyörű, sudár bükkösben emelkedünk tovább, mígnem megpillantjuk a Rózsaszállási erdészház elhagyatott épületét.


rakoczi_04_a.jpg
A ház alatt a patakmederből balra fordul utunk, keresztezünk egy újabb aszfaltos utat, és megkezdjük hosszú emelkedésünket a Sas-kő meredek oldalában. Magasan felettünk szép sziklacsoportot látunk, majd a harántolás végén elérjük az Országos Kéktúra útvonalát. Innen
Kékesig együtt haladunk a kékkel. Először jó mélyen maradva, de mégis szinte folyamatosan emelkedve megkerüljük a Kis-Sas-kő csúcsát. Miközben több markáns oldalgerincet keresztezve megyünk előre, jobbra lefelé egészen rövid kitérőt tehetünk a Disznó-kő tetejére.

 

A turistaösvény hatalmas bükkfák közt, átmenetileg nagyobb kőtömbökkel borított terepen halad, majd a meredeken alábukó hegyoldalon egyszer csak kiérünk a főgerinc nyergébe. Előttünk a Sas-kő sziklás csúcsa, melynek tetejére balról kerülünk fel. Itt találjuk a háborúban elesett turisták emlékművét, de már csak a kilátás miatt se hagyjuk ki a csúcsot, noha a jelzés valamivel alatta vezet tovább.


Az észak felé függőleges falakkal letörő gerinc tetején óvatosan közlekedjünk, ha ki akarunk nézni! A lapos, szögletes sziklatömbös háton még néhány kisebb púpon haladunk keresztül. A kilátás végig gyönyörű, főleg az Erzsébet-kereszttől. Aztán a Sötét-lápa nyergéből megkezdjük a Kékesre vezető utolsó emelkedőnket. Több lépcsőben érjük el a csúcsfennsík szélét, ahonnan az óriási, öreg bükkfák közt vízszintesen vezető úton néhány perc alatt kijutunk a tv-torony kerítése előtti tágas térségre. Balra, a kerítés közelében találjuk a legmagasabb pontot jelző nemzeti színű követ, mögötte pedig a 2002-ben állított Rákóczi-kopjafát.

 

 

 

 

Kékes - Mátrafüred (9 km)

Mátraháza - Hanák kilátó (kitérő) - Rákóczi-forrás - Muzsla kilátó - Mátrafüred

 

rakoczi_terkep_harmadik.jpg


Az étterem mögött folytatódik a jelzés, amelyen eleinte enyhe lejtéssel haladunk a bükkösben. Egy tisztást elhagyva balra kanyarodunk, majd utunk hamarosan kilátóponthoz érkezik. Innen kezdetben sziklás, meredek terepen ereszkedünk le egy fenyvesen át, a szintben haladó erdészeti útig. A folytatás még meredekebb (ha lehet ezt még fokozni), ezért sokak számára 

megkönnyebbülés végül leérni ezen a lejtőn. Az öreg bükkfák közt nemsokára balra vezet a sárga jel: innen már különösebb nehézség nélkül jutunk ki a 24-es főúthoz. Az aszfalt túlsó oldalán, eleinte vele párhuzamosan, majd némileg eltávolodva vezet a turistaút Mátraházára.


rakoczi_10.jpg
Elhagyva a főút kékesi elágazását és egy nagy parkolót, átkelünk a túlsó oldalra. A sárga felfestéseket követve betérünk az erdőbe, felmegyünk egy kisebb dombra, ahonnan szép kilátás nyílik a Kékesre és a tőle dél felé húzódó gerinchátakra. Nemsokára felirat figyelmeztet, hogy a sárga jelzés ideiglenesen elterelésre került. Mivel azonban az eredeti jeleket lefestették, nincs más dolgunk, mint továbbra is a sárga sávot követni.

 

Ez rövid ideig a sárga körrel együtt vezet, majd jobbra átkelünk a főúton. Itt egy rövid szakaszon visszafelé megyünk, utána ismét az eredeti irányban haladunk tovább egy rétig. Itt nem egyértelmű az irány, maradjunk a bal oldalon! Ismét megpillantjuk a jelzést, egyenesen előre tartunk, míg végül visszakerülünk a 24-es út túlsó oldalára. Itt erdészeti úton megyünk előre egy keveset, majd jobbra letérünk róla. (Figyelem: az eredeti jelzés nem vezet át a 24-es főút túloldalára; a bejáráskor tapasztalt átmeneti állapot azóta már változhatott!)


A keskeny turistaút most már zavartalanul vezet Mátrafüred felé, de előbb még tegyünk rövid kitérőt a sárga rom jelzésen jobbra a Hanák kilátóhoz. A kilátó és pihenőhellyé alakított környéke után erősebben lejt az út: néhány kanyarral haladunk lefelé, majd megérkezünk a bővizű Rákóczi-forráshoz. Innen 2 km Mátrafüred, közben érintjük a Muzsla kilátót, ezután rövidesen elérjük a település szélét. Lefelé, majd jobbra haladva kijutunk a 24-es út mellé. Keljünk át rajta és tartsunk tovább lefelé!

 

 

 

 

Mátrafüred - Gyöngyös (10 km)

Tanösvény - vitorlázórepülő-tér - Szent Anna-tó, kápolna - Sár-hegy, torony - Mátra Múzeum

 

rakoczi_terkep_negyedik.jpg


A büfék után a park szélén vezető úton túlmegyünk az abasári elágazáson, majd ismét átkelünk a főúton, hogy nekivágjunk a (majdnem) utolsó emelkedőnek, a hegység déli gerincnyúlványaitól jól elkülönülő Sár-hegy megmászásának. Az iskola kerítése mentén, majd egy széles nyiladék irányában folytatódik a jelzés, de ne menjünk fel végig ezen a nyiladékon! Bár a jobb oldalán két fenyőn is látunk sárga felfestést, mégis az előttük balra tartó földúton kell folytatnunk a túrát. Itt is megtaláljuk mindjárt a következő jelet. Az útnak ez a szakasza egyben tanösvény is: tucatnyi ismertető táblán láthatjuk, életközösségek szerint csoportosítva, a helyi flóra és fauna főbb képviselőit. Ha szerencsénk van és megfelelő időszakban járunk erre, élőben is megismerkedhetünk egyikkel-másikkal!


rakoczi_14_a.jpg
Vadvédelmi kerítés mentén haladunk sokáig, majd az erdőből kiérünk a vitorlázórepülő-tér széléhez, ahol maradjunk a bal oldalon. Ismét erdészeti úton haladunk, közben előbukkan a Sár-hegy széles kúpja. Kicsit lehangoló, hogy még milyen messze van! Ráadásul egyelőre
nem is felfelé megyünk, hanem tovább csaknem szintben a túra egyik legelragadóbb részéhez: a Szent Anna-tó és a mellette lévő kis füves dombon emelt kápolna igazi csemege a festői helyek kedvelői számára. Ne mulasszuk el ezt a pici kitérőt!

 

Utána viszont kezdődik a várva várt végső emelkedő a hegytetőre. A köves, cserjékkel benőtt oldalban a jelzéseket több helyütt is a sziklára festették, így főleg télen, behavazott állapotban nem könnyű felismerni a helyes irányt. Viszont ha megtaláltuk, akkor már előbb-utóbb feljutunk a Sár-hegy tetején álló toronyhoz, ahol ismét gyönyörködhetünk a Mátra és a lábánál elszórtan fekvő települések látványában. Ezután átmegyünk a szomszédos, valamivel alacsonyabb púpra, majd egyelőre enyhe lejtéssel megkezdjük utolsó lemenetünket. A könnyű terep azonban nem tart sokáig. Hamarosan egy keskeny, kellemetlenül meredek vízmosás mentén ereszkedünk tovább. A hegy alját elérve sem lélegezhetünk fel teljesen, mert a szőlők között vezető dűlőút többnyire meglehetősen sáros (a hegy neve tehát nem a véletlen műve).


Egyenesen továbbmenve elérjük a főutat, amelyet balra követünk a Mátra Múzeum sarkáig. Itt ismét balra fordulva, a közeli Könyves Kálmán térig megyünk. Túránk itt végződik.

 

 

Információk

  • A túrához erősen ajánlott a Mátra legújabb turistatérképe, mivel a régieken még nincs rajta a Rákóczi turistaút új szakasza.
  • Az út teljesítését túramozgalom keretein belül is végezhetjük: ebben az esetben szükségünk lesz a mozgalom igazolófüzetére, amelybe a megfelelő pontokon található jelzéseket kell majd bejegyeznünk. A füzet beszerzésének módja és az igazolópontok, valamint az útvonal
  • fentieknél is részletesebb ismertetése a Kékes Turista Egyesület weboldalán található.

 

Cikkajánló