Az egyre szűkebb idősávban megjelenő téli időjárást kihasználva hazai hegységeink csúcsrégiójába kapaszkodunk a hóért, a jégcsapokért, a tiszta téli kilátásokért. Legmagasabb hegységeink 7-800 métert meghaladó bérceire hágunk, a Pilis-tetőre, az Írott-kőre, a Nagy-Hideg-hegyre és a Galya-tetőre, hogy utánajárjunk, maradt-e még tél kis hazánkban.
Hatalmas ünnepség keretében avatták fel 1930. június 9-én a gyöngyösi Mátra Egylet kékesaljai menedékházát, amely meghatározta a két világháború közti időszak mátrai turizmusát, majd később Sport Szálló néven népszerű üdülőhely lett. Mátraháza névadó épülete és egyben jelképe hamarosan száz esztendős lesz. Ha megéri.
→ Tovább
Biztonsági okokból változott az útvonal. Az új szakaszon szemet gyönyörködtető látvány és két forrás vár.
A múlt hétre meglepetésszerűen visszatérő tél látványát érdemes volt fotókon megörökíteni, ki tudja mikor lesz megint ilyen extrém tavaszunk.
A hetedik részben a Kék menet csapata Magyarország egyik legnépszerűbb hegységét, a Mátrát veszi célba. Lesz várnézés, kilátótúra, néhány combos kaptató szép mátrai kilátásokkal fűszerezve.
Az Országos Kéktúra huszadik, huszonegyedik és huszonkettedik túrája a Mátrán vezet keresztül, több kistájcsoportot, illetve kistájat is érintve. A Zagyva völgyéből, Mátraverebélyről indulva a Nyugati-Mátra kistáján keresztül kapaszkodik fel a jelzett turistaút a Magas-Mátrába. Itt érinti a hegység két legmagasabb csúcsát, a Galya-tetőt és a Kékes-tetőt, majd a fűrészfogas Mátra-gerincen végighaladva Sirokra ereszkedik le, ahol belép a Bükklába kistájcsoport részét képező Tardonai-dombság területére, hogy aztán Szarvaskőnél érkezzen meg a Bükk délnyugati lábához.
Decemberi lapszámunkban összefoglalóan írtunk a Rákóczi-turistaútról. Ha kedvet kaptatok a Mátra legszebb útvonalán haladó úthoz, a magazinban megjelent cikk végén található kóddal alábbiakban egy bővebb, részletes leírást találtok.
Ezúttal egy kevésbé ismert, de annál izgalmasabb várromot mutatunk be, ahonnan még akkor is lélegzetelállító panoráma nyílik, ha nem a legkellemesebb kirándulóidőben hódítjuk meg a „csúcsot”.
A Budapestet szegélyező hegyvidék elsősorban amolyan hétvégi kirándulóterepként él a köztudatban. Ennek megfelelően egymást érik a legszebb természeti látványosságokat és kirándulóhelyeket vagy a legjobb túrákat listázó gyűjtések.
Szenvedésről szó sincs, ájtatosságról is csak annyi, amennyit mi viszünk bele, ugyanakkor ez a börzsönyi keresztekhez elnavigáló jelvényszerző túra bemutatja számunkra a táj kevésbé ismert és hangulatos részeit.
