Túraajánlat

Vezetett túra vezető nélkül a Tisza-tavon

A Tisza-tó gazdag élővilágát, izgalmas nádasait csónakba szállva tudjuk igazán megismerni, ehhez viszont egy rutinos, óriási helyismerettel rendelkező vezetőre is szükségünk van.

Szerző:
Benecz Ferenc
Fotó:
Benecz Ferenc
2015. május 16.

A Tisza-tó gazdag élővilágát, izgalmas nádasait csónakba szállva tudjuk igazán megismerni, ehhez viszont egy rutinos, óriási helyismerettel rendelkező vezetőre is szükségünk van.

Miközben szerkesztőségi csapatunk a móló felé bandukol, tapintható az előttünk álló csónakút, pontosabban annak szállítóeszközével szembeni félelmünk. A fejekben az instabil, dülöngélő, kevésbé biztonságos ladik képe hamar eloszlik, amikor meglátjuk a nagyméretű, lapos fenekű csónakokat. 6-7 személyre tervezték ezeket, így egy család is könnyedén és biztonságosan elfér bennük.

 

Miközben kézbe kapjuk a kötelező mentőmellényeket (a Tisza-tó átlagos mélysége mindössze másfél méter, sok helyen azonban 10 méter körüli), kiválasztjuk az 1, 2, illetve 3 órás, azon belül is további 4-4 túralehetőség közül a számunkra ideálisat. Ezt követően rövid eligazítást kapunk a motor kezeléséről, amely nem túl bonyolult feladat, s nem igényel szívsebészeti jártasságot. Amire igazából figyelnünk kell, az a tavon sok helyen előforduló, hatalmas úszó szigeteket alkotó sulyom [(Trapa natans); védett; természetvédelmi értéke 5000 Ft], amelynek víz alatti részei könnyen a hajócsavarra tekeredhetnek, s így kisebb gondba kerülhetünk. Szerencsére jól felismerhető jellegzetes, rombusz alakú leveleiről, valamint a levélnyelek tövéből kinövő, tetraéderesen elhelyezkedő tüskékkel felvértezett terméseiről.

 

dsc_3028.jpg

 

Miután minden kötelező körön túl vagyunk, a kezünkbe kapjuk a GPS-készüléket, amelyen látjuk a következő 2 órában követendő túra „csiganyálát”. Elhelyezkedünk a csónakban, és egy nagy rántással beindítom az egyrészt természetvédelmi okokból kifolyólag, másrészt pedig a könnyű kezelhetőség miatt kis teljesítményű, belső égésű Honda motort. Nem túl hangosan morog mögöttem, míg a csapat többi tagja a csónak orrában most már egyre vidámabban várja a kalandot. Lassan kitolatunk a többi csónak közül, majd a GPS kijelzőjét lesve követni kezdjük a választott útvonalat.

 

Az első szakasz széles „csatornában” vezet. Körülöttünk a víztükrön, a kis vízmélységnek is köszönhetően, csodálatos fehér tündérrózsák [(Nymphaea alba); védett; természetvédelmi értéke 5000 Ft] és sárga virágú vízitökök (Nuphar lutea) mellett siklunk el. A nádas szélében szürke gémek [(Ardea cinerea); védett; természetvédelmi értéke 50 000 Ft], a fákon kárókatonák (Phalacrocorax carbo), a nádasokban főként a hangjuk alapján beazonosítható bölömbikák [(Botaurus stellaris); fokozottan védett; természetvédelmi értéke 100 000 Ft], valamint a valaha kipusztulás szélére sodródott nagy kócsagok [(Egretta alba); fokozottan védett; természetvédelmi értéke 100 000 Ft] és vörös gémek [(Ardea purpurea); fokozottan védett; természetvédelmi értéke 250 000 Ft] láthatók. De fészkel itt a barna rétihéja [(Circus aeruginosus); védett; természetvédelmi értéke 50 000 Ft] is, amely vízimadarak fiókáival, valamint a környező nyílt területeken, legelőkön, szántóföldeken fogott rágcsálókkal táplálkozik.

 

Fantasztikus érzés a tó élővilágát ilyen közelről szemügyre venni, és bár a kijelölt nyomvonalat kell követnünk, minimális mozgási szabadságunk azért így is van, hogy egy-egy érdekesebb dolgot közelebbről megnézzünk. Csak a mederre, illetve az abban lapuló fatörzsekre és a vízfelszínt néhol vaskosan beborító sulyomra kell figyelnünk. A nagyobb „kereszteződésekben” a Tisza-tavi közlekedést irányító, hatalmas méretű, fém útbaigazító táblák ágaskodnak. Nekünk itt a GPS, így nem kell ezeket figyelnünk.

 

A széles csatornákon kiérünk a Poroszlói-medence hatalmas, nyílt vízére. A csónakban csak a motor zúgása marad, mindannyian elnémulunk a látványtól. S bár a nyári nap keményen tűzi a fejünk és a karunk, mégis motorzúgás nélküli siklásra vágyunk, hogy csak a természet hangját és látványát szívjuk magunkba.

A pár perces csendes bámészkodás után újra nagyobb tempóban haladunk. A GPS a kiterjedt sulyomszőnyegek között a jobbunkon húzódó fás szigetre irányít minket. Kellő körültekintéssel közelítünk, mert nemcsak szűk a „csapás”, de a parthoz közeledve kisebb-nagyobb facsonkok is meredeznek ki a vízből - mint megannyi, ég felé nyújtózó csontváz.

 

dsc_2496.jpg

 

Óvatosan kikötünk a mólóhoz, majd partra szállva besétálunk a fák közé, ahol egy kilátó vár minket. Lábunk alatt rengeteg alattomos „szurka”, sulyomtermés hever, így érdemes lépteinkre odafigyelni. A faszerkezetű kilátó tetejéből az ég felé törő közeli fák miatt ugyan teljes panoráma nem nyílik elénk, de így is ámulunk, amerre engedi a lombozat.

 

Visszatérünk csónakunkhoz, majd evezőink segítségével kisiklunk a fő csapásvonalhoz. Innen ismét motorizált hajtással haladunk, megkerülve az imént megtaposott sziget fokát. Az előttünk tengerként elterülő hatalmas vízfelületen eltűnik a sebességünk, érzékeink még nagyobb tempóért kiabálnak. Ezen a részen maximum a horizontba vesző víz, a napon aszalódó fanatikus horgászok és olykor a fejünk felett elrepülő madarak hozhatnak lázba minket, úgyhogy inkább a GPS kijelzőjét böngészve keresünk izgalmakat.

 

Hamar rá is lelünk az új, még ránk váró kalandra. Az útvonal ugyanis szűk, labirintusszerű csatornában vezet. Az áthatolhatatlan falnak tűnő nádas széléhez közeledve enyhén elbizonytalanodunk, mert nem látjuk, pontosan hol is kellene haladni… Aztán pár méternyire előtte megpillantjuk az éppen egy csónaknyi szélességű csatornát. Felpezsdül mindenki, nekem pedig izzadni kezd a tenyerem a kormányon. A szűk kanyarokban bizony rá kell érezni a fordulókra, máskülönben vehetjük elő a lapátokat.

 

Nem tudnám megmondani, hogy 5 vagy 20 percet kanyarogtunk-e a nádasban, annyira fantasztikus élmény volt. A túloldalon végre picit lazul kezem szorítása a markolaton. Ismét széles vízfelületen siklunk, és a távolban előttünk feltűnik az Ökocentrum fehér tornya.

 

A hátralévő kilométerek eseménytelenül és lassan telnek. Szinte szótlanul ülünk a csónakban, hol a közeli partot és az ott napozó vagy épp fürdőző embereket figyelve, hol a másik irányban a nádast fürkészve. Aztán végül csak elérjük a mólót. Figyelve az utunkat keresztező kis kompra, amely a szigetre viszi át a tanösvény látogatóit, ügyesen besiklunk a többi csónak közé.

 

Hatalmas élménnyel és kalanddal gazdagabban lépünk ismét a szárazföldre. Nagyon jól megtervezett túrán vettünk részt, hiszen csak pár perccel léptük túl a 2 órás „időkeretet”. Mivel sokkal többet nyújt egy ilyen kör, mint ha a parton sétálgatnánk, mindenkinek csak ajánlani tudjuk! Vízre magyar!

 

 

Tisza-tavi Ökcentrum

cím: 3388 Poroszló, Kossuth u. 41.
telefon: +36-36/553-033, +36-36/553-074
web: tiszataviokocentrum.hu
e-mail: info@ttoc.hu

nyitva tartás: április 3-tól október 31-ig: 9-től 18-ig, a pénztárak 17 órakor zárnak

 
 

 

GPS-es csónaktúrák
A túrákon való részvétel nincs Ökocentrum-belépőjegy vásárlásához kötve. 12-féle útvonal közül lehet választani: az egyórás, mintegy 2,7 km-es rövid túrától kezdve a többórás, 24,6 km hosszú körútig.
A GPS-es csónaktúrákat előre le lehet foglalni, ehhez a pontos időpont, létszám és az igényelt csónak szám megjelölésével a kikoto@ttoc.hu email címre lehet bejelentkezni illetve itt lehet érdeklődni a szabad időpontokról és kapacitásokról, valamint a túrák feltételeiről és szabályairól is. A csónaktúra program foglalása az Ökocentrum visszaigazolásával válik érvényessé.

A természeti értékek bemutatását célzó program részvételi díja:

első óra 3.490 Ft/csónak, minden további megkezdett óra 2.990 Ft/csónak

Letéti díj: 5000 Ft/csónak

 

Bővebb információ, útvonalak: http://tiszataviokocentrum.hu/hu/okocentrum/szolgaltatasok-programok.html

 

 

 A cikk a Turista Magazin 2013. szeptemberi számában jelent meg.

 

Cikkajánló