A via ferrata önálló hegyi sportág, ami a klasszikus túrázás és a sziklamászás elemeit ötvözi. Lényege a kiépített, rögzített útvonalon való haladás, ahol acélsodrony, vaslétrák, lépcsők és hidak segítik a mászást a nehezebb szakaszokon. Mivel folyamatosan biztosítva vagyunk a hegyoldalhoz, a sportág az átlagos fizikai kondícióval rendelkező kalandvágyók számára is elérhetővé teszi a sziklafalak meghódítását. A via ferrata tanfolyam keretein belül betekintést nyerhetünk ebbe a világba, felkészülve a terepen történő boldogulásra.
Felkészülés és tervezés
A sikeres és biztonságos via ferrata túra alapja a gondos előkészület. Kezdőknek kizárólag A és maximum C nehézségű, rövid, tanösvény jellegű utak ajánlottak. Haladóknak a D, E, F utak javasoltak, ezek már több fizikai erőt, technikai tudást és kitartást igényelnek.
A via ferrata nem sima séta. A legtöbb út több órán át tart, ezért a jó kardió-állóképesség elengedhetetlen. A falak gyakran szakadék felett haladnak. Aki erősen tériszonyos, annak a sportág valószínűleg nem való. A mentális felkészülés és a magasság elfogadása kritikus pontnak számít kezdőként.
Készülj fel az időjárásra! - Ez az elsődleges veszélyforrás
A hegyekben az időjárás gyorsan változik, és a via ferrata útvonalak a legsebezhetőbbek a természeti elemekkel szemben. A viaferrata tanfolyam szakemberei rendszeresen felhívják arra a figyelmet, hogy az útvonalakon a folyamatosan rögzített acélsodrony tökéletes villámhárítóként működik. Vihar és villámlás veszélye esetén tilos útnak indulni!
Ha a mászás közben hirtelen sötét felhők jelennek meg, dörög az ég, vagy a levegő statikussá válik és bizsergő érzést tapasztalni a drótkötélen, az már régen rossz.
Fókuszban a biztonságos felszerelés
Ugyanaz a típusú beülő használható, mint a sziklamászásnál. Fontos, hogy kényelmes legyen, hiszen órákig lesz rajtad. A kantár szett automata záródású karabinerben végződik, két ágát egy fékező rendszer fogja össze, ami esésnél elnyeli az erőt és mégsem okoz sérülést. A védősisak a fejet a hulló kövektől és a sziklába verődéstől védi. A könnyű, hegymászáshoz tervezett sisak javasolt.
Bár a kesztyű nem életmentő eszköz, mégis rendkívül fontos a komfort és a védelem szempontjából. Megvédi a kezet a drótkötél néha rozsdás részeitől, a fém rántásától és a hosszú mászás közbeni vízhólyagoktól. A rövid heveder karabinerrel biztosítja, hogy a mászó rögzíthesse magát a drótkötélhez, így felszabadíthatja a kezét a pihenéshez a függőleges szakaszokon.
A stabil, bokát tartó túrabakancs vagy magas szárú túracipő is ajánlott, ami jól tapad a sziklán és a lépést segítő vasakon.
A sziklamászás alapjai a viaferrata tanfolyamon elsajátíthatók!
A mászás lényege a karok minél kisebb terhelése. A tested súlyát mindig a lábaidra helyezd, és a lábizmaidat használd a felfelé haladáshoz. A karoknak elsősorban az egyensúly megtartása és a rögzítés a szerepe. A drótkötél kezdetétől a végéig mindig be kell kötni magad. A drótkötél a rögzítési pontoknál megszakad. Amikor elérsz egy rögzítési pontot, a két karabinert egyenként kell átcsatolni. Először az egyik karabinert akaszd át a szegecs utáni szakaszra, majd a másikat is. Soha ne csatold ki mindkét karabinert egyszerre! Így folyamatosan legalább egy ponton biztosítva vagy.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/J5VKJS69CYF.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
