Túraajánlat

Virágzik a Tisza Szeged alatt

Tiszavirágok (Polingenia longicauda) lepték el a folyó felszínét Szeged és az országhatár között, rajzó kérészek ezreit látni a Tisza partján esténként.

Szerző:
mti.hu
Fotó:
Derzsi Elekes Andor
shutterstock.com
2014. június 18.

Tiszavirágok (Polingenia longicauda) lepték el a folyó felszínét Szeged és az országhatár között, rajzó kérészek ezreit látni a Tisza partján esténként.

A Tiszán és mellékfolyóin élő - a vízminőségre igen érzékeny - kérészek tömeges rajzása több napnyi meleg időt követően a napokban kezdődött el a folyó legalsó szakaszán.


Kasza Ferenc, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület örökös tagja elmondta, hogy a 8-12 centiméter hosszú rovarok a Tisza alsó szakaszain rajzanak először, ahol a partfal kötöttebb, agyagos, ezeken a helyeken lárvái járatokat tudnak fúrni a földbe. Később a Tisza felső szakaszain is előfordulnak.

A kérészek násztáncát követő párosodás után a megtermékenyített peték lesüllyednek a mederfenékre, a kikelő lárvák pedig befúrják magukat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után június elején a kérészek előbújnak üregükből és a víz felszínére emelkednek.


A rovarokat már a járatok szájánál békák várják, de a ragadozó halak sem akarnak kimaradni a lakomából, és lesben állnak a madarak is. Kérészekre vadászik ilyenkor a folyó partján a sárgarigó, a sirály, az erdei pinty, a mezei veréb és a barázdabillegető is.

 

1024px-tiszaviragzas_a_tiszainokai_kikotonel__2011__junius_13_-an.jpg


A vízből kibúvó lárvák leginkább a partról benyúló faágakon, a vízben álló stégeken vedlenek. A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. A néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik párjukat, a levegőben párosodnak, majd rövidesen elpusztulnak. A nőstény a vízbe rakja a petéit, majd párja sorsára jut. A víz felszínét tiszavirág-tetemek lepik el, lassan tovasodródva a folyóval.


A rovarok fokozottan védettek, ám kedvelt csalinak számítanak, így a vízirendőrök kiemelten ellenőrzik ilyenkor a Tiszán horgászókat.

Gézárt Attila, a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság szegedi Vízirendészeti Rendőrőrsének parancsnoka  elmondta: a tiszavirág természetvédelmi értéke 10 ezer forint egyedenként, az élő és az elhullott egyedek gyűjtése egyaránt tilos. Bűncselekménynek számít, ha valaki a rovarok telepét felássa, illetve ha jelentős mennyiségű egyedet gyűjt össze. Büntetőjogi kategória az is, ha a rajzásba az elkövető kisgéphajóval szándékosan belehajt, és ezáltal megzavarja, elpusztítja a kérészeket.

 

Kapcsolódó cikkeink:
Csoda a Dunán

 

Cikkajánló