Hírek

Vizimalmok egykor és ma Magyarországon

Bár fénykorukban tízezernél is több állt a Kárpát-medencében, napjainkban sajnos szó szerint kutatni kell eme épületek után.

 

Szerző:
Benecz „Paraferee” Ferenc. Lektorálta: Kelemen Gábor
Fotó:
Kelemen Gábor
Tamás Péter (malmok.hu)
dr. Balázs György
Benecz „Paraferee” Ferenc
2013. augusztus 25.

Bár fénykorukban tízezernél is több állt a Kárpát-medencében, napjainkban sajnos szó szerint kutatni kell eme épületek után.

 

Magyarország vízrajzi és éghajlati adottságai miatt elsősorban vízimalmokat, azokból is főként patakmalmokat, valamint szélmalmokat építettek hazánkban, előbbiekből a mai határokat figyelembe véve túlnyomórészt a Dunántúlon, azon belül is a Mecsekben, a Bakonyban és a Börzsönyben. Ezekről már a XI-XII. századból vannak utalások, de a legpontosabb adatok az 1885. évi országos malomösszeírásból származnak: összesen 9173 patakmalom és 4301 hajómalom üzemelt ez idő tájt hazánkban! (érdekesség: a felmérésből az derül ki, hogy a működő malmokból 10 a XI-XIII. századból, 83 a XIV-XVI. századból, és 305 darab a XVII. századból származott). A vízimalmok  az 1700-as és 1800-as években élték fénykorukat, egyre tökéletesebbé váltak és egyre jobb minőségű lisztet voltak képesek velük előállítani.

 

dr_balazs_gyorgy_015-2kk.jpg

 

 

Hasznos információk
Kép
Jelenleg látogatható vízimalmaink

Velemi Vízimalom Múzeum
Velem, Rákóczi utca 1.

 

Röjtökmuzsaji Vízimalom
Röjtökmuzsaj, Muzsaji út 43.

 

Orfűi Vízimalom Múzeum
Orfű, Malommúzeum Hrsz.: 540/2
 

Mohácsi Szent Miklós Malom Múzeum
56-os főúton 44-45. km között Somberek/Pécsvárad felé

 

Örvényesi Malom Múzeum, Örvényes, Szent Imre utca 1.

 

Kotsy Vízimalom, Zalaszántó, Ádám u. 2.

 

Csizmadia Vízimalom, Nemeshany, Petőfi u. 39.

 

Falumalom, Kapolcs, Kossuth u. 35.

 

Vízimalom Múzeum
Túristvándi, Malom u. 3. Mobil:(30) 289-9808

 

Keszler Vízimalom
Mecseknádasd, Kossuth u. 86.

 

Ráckeve Hajómalom Múzeum

Ráckeve, Kiss István sétány 

 

Nagybörzsönyi Vízimalom Múzeum

Nagybörzsöny, Hunyadi tér 10. Poós Malom Jásd, Kültelek 7. 

 

Szécsiszigeti Vízimalom, Szécsisziget, Rákóczi u. 

 
 

Alkony és végítélet


A szél- és vízimalmok fölött már a II. világháborút megelőző években kezdett bealkonyulni. Ekkor több kisebb, köztük sok ősrégi vízimalom ment tönkre, és örökre utat engedett a pornak és enyészetnek. Majd a háború kitörése, különösen azokon a területeken, ahol nagyobb harci tevékenység dúlt, egyáltalán nem kímélte a megmaradt malmainkat.

 

dsc_0496_feri_-2kk.jpg

 

 

Tudtad?
Úgy tartják, hogy az elpusztításra bevontatandó hajómalmok közül a ráckevei azért maradt meg, mert a bevontatására küldött legények túlságosan felöntöttek a garatra.

 

 

Ezt követően 1948-ban kezdetét vette az államosítás, és a malmok vezetésére az akkori hatalomnak mindenben engedelmeskedő igazgatókat neveztek ki, így ha maradhatott is a volt tulajdonos, csupán beosztott molnárként tehette. Majd 1951-52-ben a még magánkézben maradt malmokat is állami tulajdonná nyilvánították (bár akadt pár, amelyek kimaradtak a folyamatból, mint például a nagybörzsönyi vagy a zsirai), a malomtulajdonosok többsége a kuláküldözés áldozatává vált, sokszor a malmaikat a szemük láttára verték szét. Azokat, amelyek még mindig régi, kezdetleges módon (malomkővel) működtek, azonnal leállították, majd innentől fokozatos és tudatos leépítés és rombolás ment végbe a kisebb kapacitású malmokban 1961-ig, amikor egy minisztertanácsi rendelet engedélyezte, hogy az államosított, de már korábban leállított malmokat visszakapják a tulajdonosok. Ez nagy enyhülésnek számított, mert sok esetben egy portán volt a molnárlakással a malom, de a volt tulajdonos be sem tehette a lábát egykori malmába. Sajnos ekkor már csak romos, elhanyagolt üzemet vehettek birtokukba, így sok esetben az épületeket lebontották.

 

archiv_pict5832_malmok_hu-2kk_.jpg

 

A Galla-völgyében és környékén

 

Kelemen Gáborral, a téma hazai szakértőjével egy korai térképen található közel 800 vízimalom közül négyet megpróbálunk fellelni a Galla-völgyében és környékén. Bár az eddigi tapasztalata alapján a malmok 80%-a eltűnt a föld színéről, 16-18%-a nagyon romos, megmentésre váró állapotú, és a maradék 2-4% az, amely vagy lakóháznak átalakítva, vagy felújítva múzeumként megtalálható, izgatottan várom a nap felfedezéseit.

 

A nap folyamán Vanyarc, Nógrádsáp, Őrbottyán és Veresegyháza településeken járunk, felemás sikerrel. Két helyen a malmok épülete még áll, de mindkettőt lakóháznak alakították át. Nógrádsáp határában egy helybeli úr segítségével vágunk utat a fejmagas és sűrű gazban, de csak a zsiliprendszer maradványait leljük, pedig segítőnk emlékeiben még él a kép a házról, úgy a ’80-as évek elejéből. A Veresegyház határában valaha állott helyén is csak a malomárokra lelünk a cserjésben, minden mást elhordtak már réges-rég.

 

A legtöbb helyen, ha még állna is a malom, nem tudna működni természetes úton, mert vagy rég nincs víz, vagy mennyiségileg nincs elegendő a mederben. Persze előfordul több helyen, hogy a korábbi patak vizét halastóba vagy vízgyűjtőbe vezették és emiatt nincs a régi mederben, de a többség kiszáradt vagy leapadt/elláposodott.

 

pict6634-2kk.jpg

 

Közel 20 felújított malom

 

Mindezen látottak és hallottak után szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy az országban van legalább az a közel 20 felújított malmunk, amiket megnézhetünk a régi kort idéző állapotában… és ezt tegyük is meg, mert csak így érthetjük meg, milyen munka és élet lehetett 200 évvel ezelőtt, amikor még a természettel együtt éltek az emberek. Mai rohanó és olykor túlontúl modern világunkban hajlamosak vagyunk megfeledkezni örökségeinkről, többek között eme sajátos magyar épülettípusokról. Hogy nem mennek végleg teljes feledésbe, az a kevés gondos kéznek és mélyen gyökeredző elhivatottságnak köszönhető, melyek révén eme néhány felújított vízimalmunk még áll, és talán a gyermekeink, valamint az utókor is megismerheti ezeket az épületeket, berendezéseiknek működését és az ezeket üzemeltető emberek életét.

 

(A teljes cikket elolvashatod a Turista Magazin 2012. szeptemberi számában, a 31-36. oldalon)

 

Cikkajánló