Egy talpalatnyi vadon Dél-Budán

A nagytétényi Duna-partot jó eséllyel csak a környéken lakók ismerik, leginkább talán a kutyasétáltatók, akik szívesen járnak ki ide. Az M0-ás autóút hídjától Érd határáig húzódó 4,7 kilométeres szakasz, mint Nagytétényi Duna-part Természetvédelmi Terület 2022-ben kapott helyi védettséget, idén májusban pedig egy tanösvényt is kialakítottak itt.

Séta a főváros leghosszabb ártéri erdejében

Az ártéri erdőben és réteken végig húzódó 4 kilométer hosszú, 6 állomásból álló tanösvényt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület készítette a Fővárosi Környezetvédelmi Alap anyagi támogatásával. A táblák bemutatják a terület növény- és állatvilágát, a fővárosi ártéri erdők jelentőségét és a megmaradásukat veszélyeztető tényezőket.

Például azért, mert itt található a főváros leghosszabb összefüggő ártéri galériaerdeje, amely mintegy 4,5 km hosszan kíséri a Dunát. Másrészt az itteni erdőkben találhatjuk a főváros legnagyobb törzskerületű fekete nyarait, valamint a védett kis színjátszólepke és a pézsmacincér legnagyobb budapesti állománya is ezen a területen él.

De nemcsak a rovarok számára jó élőhely ez itt, a terület madárvilága is jelentős, az itt előforduló madarak fajszáma a 150-et közelíti. Az emlősök közül a hód jelenléte a legszembetűnőbb. Magát az állatot persze ritkán lehet megpillantani, bár egy itteni kenuzás alkalmával nekem már sikerült, de nyomaival, vagyis a megrágott fákkal annál inkább találkozhatunk.

Még a közeli M0-ásról is elfeledkezünk

A tanösvény segítségével képet kaphatunk a terület növényvilágáról is, ami szintén számos védett fajjal büszkélkedhet. Nemcsak erdei és folyóparti fajokban, de a nagytétényi kastély mögött húzódó Duna-rétnek köszönhetően a nyíltabb élőhelyek fajai is jelen vannak. Itt található például a réti iszalag legnépesebb fővárosi populációja.

Bár közel vagyunk a városhoz, az M0-on haladó autók tompa zaja állandóan ott duruzsol a háttérben, de aztán észrevétlenül ráhangolódunk a Dunára és erre a kis folyóparti vadonra, és egy idő után mintha már nem is hallanánk azt, helyettük harkályok kopácsolnak, sárgarigó fuvolázik a fülünkbe, a réten pedig szöcskék és sáskák tömegei zenélnek.

Mindig más, mindig szép

Aki egy könnyed sétát szeretne tenni, netán kisebb gyerekekkel, az a negyedik állomásig menjen, vagy a Duna-rét széléig, mert utána már kevésbé egyértelmű az erdőben kanyargó keskeny ösvény, és ahogy azt a térkép is jelzi, a négyes és az ötös állomás között egy szakaszon nem is járható az út.

A tanösvény első tábláját a Kis Háros-sziget északi végével szemközt, a parton találjuk, innen a galériaérdőben halad az ösvény. Pontosabban több is, ráadásul a harmadik táblát a galériaerdő szélén vezető földúton állították fel, amit az, aki a lenti ösvényeken halad, nem is fog látni. Szóval én azt javaslom, ne ragaszkodjunk görcsösen a táblák megtaláláshoz, bár érdekes információkat tudhatunk meg róluk, de a séta egyébként is nagyon hangulatos. Tartsuk az irányt, de egyébként hagyjuk, hogy vezessenek bennünket az ösvények, letérni viszont inkább ne térjünk le ezekről, mert akárhol ráléphetünk védett növényekre.

Most éppen meglehetősen alacsony a vízállás, olyannyira, hogy tekintélyes homokpadok látszanak ki a vízből, ami már önmagában is igen érdekes látványt jelent. A parton egy helyen cölöpdarabok látszanának ki a vízből, elképzelhető, hogy ezek a hajdani római kori erőd, Campona kikötőjének maradványai.

Hogy lehet idetalálni?

Ez most különösen fontos kérdés, mert aki nem ismerős a környéken, az nem talál ide egykönnyen, ugyanis a térképeken és a helyszínen sincs jelölve a tanösvény.

Kiindulópontnak választhatjuk a tanösvény kezdő tábláját, ami a Kis-Háros-szigettel szemben található, másik lehetőségünk pedig a Nagytétényi kastély. Ez utóbbi azért is jó támpont, mert könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel is, egyetlen hátránya, hogy jó ideje már zárva van, de ez egy másik történet. Szóval a kastély mögött találjuk a Duna-rétet, azon túl, egészen pontosan a rét északi csücske mögött, a fák között, az ösvényen a tanösvény negyedik tábláját.

A két kiindulópontból egyirányú sétát vagy körtúrát is tehetünk, logisztikailag, ha valaki autóval vagy biciklivel jön, nyilván ez utóbbi a jobb választás. Az egész séta nem hosszú egyébként, ha csak egyirányba megyünk, 2 km-t kell sétálnunk. De nekem oda-vissza 2 órába telt bejárni, ami azt hiszem, sokat elárul arról, mennyi érdekességet lehet látni útközben.