Budapest utcáin is kóborolt a lelőtt svájci farkas

Gyakran használt erdős területeken és a városi utcákon is konfliktus nélkül, észrevétlenül mozgott a farkas. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) most nyilvánosságra hozta a részletes útvonalat.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Adobe Stock (Kiemelt kép - Illusztráció)
Forrás:
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
2024. március 4.

Gyakran használt erdős területeken és a városi utcákon is konfliktus nélkül, észrevétlenül mozgott a farkas. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) most nyilvánosságra hozta a részletes útvonalat.

Tavaly áprilisban lőtték le a jeladós farkast, amely egészen Svájctól gyalogolt el Magyarországig, kelet felé tartva. Ez az időszak közel két hónapot ölel fel. A nemzetipark-igazgatóság most nyilvánosságra hozta, merre járt a farkas az ő működési területükön, ami időnként még őket is meglepte.

Az M237 nevű farkas Svájc délkeleti részén született a Grabünden Kantonban élő Stagias-falkában. 2022 tavaszán kapott jeladót, és annak az évnek a júniusától egészen a következő év áprilisáig 2000 km-t tett meg, ami a leghosszabb rögzített farkaskóborlásnak számít.

Magyarországra február 11-én érkezett, Nagycenknél lépett be az országba. Ezután 5 nap alatt elérte Várpalota, Bakonykúti és Csór határát. Iszkaszentgyörgy, Sárkeresztes, Pátka, Lovasberény és Nadap következett, majd Pázmánd, Kajászó és Tordas. Február 18-án az állat elérte Pest megyét Pusztazámornál. A nemzetipark-igazgatóság szerint ezalatt egyszer táplálkozhatott a Pázmánd és Kajászó közötti szántón, mert ott több órát eltöltött.

Ezután Sóskút déli ipartelepén, a homokbánya melletti akácosban tartózkodott, és 19-én hajnalban indult tovább. Átkelt a Benta patakon, és nyugatról megkerülte Érdet az Érd-Tétényi platón. Március 14-ig itt volt, nem tudni pontosan, miért, feltehetőleg a települési- és közlekedési hálózat állíthatta meg, de az is lehet, hogy hosszabb pihenésre volt szüksége. Meglepő, hogy a farkas megúszta az átkelést az autópályákon és a vasútvonalakon

Ebben az időszakban alaposan bejárta Biatorbágy, Törökbálint és Diósd térségét, beleértve a lakott területeket is – írja a nemzetipark-igazgatóság. Eltöltött egy hetet a Róka-hegyen, ami Érd kertvárosi része mellett terül el, és kedvelt célpontja a helyieknek. Ezt követően Törökbálint és Biatorbágy között, az Iharos és a Dulácska-völgy térségében mozgott. Itt rengeteg az út, a vasút, a logisztikai- és bevásárlóközpontok, a lovarda és az állattartó telep. Ez „a közelben lakók napi rekreációs területe is, azaz sétáló-, futó-, kerékpáros-, vagy lovas emberek, de mellettük terepmotorosok és quadosok is töltik ott a szabadidejüket. Értsük ezalatt azt is, hogy sötétedés után fejlámpával futnak az erdei utakon, valamint póráz nélkül sétáltatnak, futtatnak kutyákat, ugyanott, ahol a farkas is töltötte ezeket a napokat. Konfliktus nélkül” – hangsúlyozza a DINPI.

„Mintha ott sem lett volna. Nem került szem elé, messziről kerülte az embert, nem háborgatta a háziállatokat, vadat zsákmányolt, vagy ha talált, állati tetemekből fogyasztott. Teljesen rejtve élte ez a csúcsragadozó a napjait, egy olyan helyen, ahol majd két évszázaddal ezelőtt kiirtották fajtársait, felszámolták eredeti élőhelyeit és megjelenésére számítani alapvetően nem lehetett.

Gázolt vadat talált a Budapest-Győr duplapályás vasúti fővonalnál, illetve egy dúvadaknak fenntartott etetőtéren. Emellett őzmaradványokra találtak egy gyümölcsösben.

Három hét után a farkas továbbindult. Március 14-én átkelt az M7-M0 csomópontja alatt Törökbálint és Érd között, majd Diósd belterületén az M0 alatt a Tétényi-fennsík felé, és megérkezett a Kamara-erdőbe. Ezután átment Őrmezőre, majd Gazdagrétre, aztán a Hármashatár-hegyre, mindezeket rejtve, a városi utcákat is használva. A hegy nyugati oldalán és a vitorlázó-repülőtér környékén szintén találtak őzmaradványt, de ezen kívül a farkas teljesen észrevétlen maradt.

Március 18-án Harsánylejtőre, majd onnan a Péter-hegyen át Ürömre vándorolt a városon keresztül. A Majdán-fennsík következett, és a Kő-hegy felé nyugatról kerülte Pomázt és Szentendrét. Izbég, Skanzen, Nyerges-hegy, Kerek-hegy térségének érintésével haladt tovább, és a Vörös-kő alatt Leányfalun keresztül lement a Duna-partra, onnan tovább Tahitótfaluig, ahol átúszott a Szentendrei-Dunán. A Szentendrei-sziget északkeleti részén töltötte a nappalt, éjjel átkelt a Dunán, és Nyulason állt meg. Március 20-án Vác és Szendehely határán hagyta el a DINPI területét.

A farkast körülbelül három héttel később lőtték le a borsodi Hidasnémetinél. Először két vadászt vettek őrizetbe, majd felreppentek a hírek, hogy az egyik férfi kilenc éves kisfia lőhette le a farkast. Az ügyben azóta nem történt fejlemény.

Egy nyomozás során kiderült, hogy „a vadállomány megtartása érdekében” évek óta rendszeresen irtják hazánkban a fokozottan védett szürke farkasokat. Január végén a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) egy összehangolt akció keretei között elfogott három vadászt, akiknél elejtett farkasok koponyáját, fogazatát, és az elpusztított állatokat ábrázoló fotókat találtak.

Cikkajánló