Tavaly októberben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság hiánypótló intézménye, amely nemcsak az erdei iskolai foglalkozásokon és táborokban részt vevő gyermekeket és pedagógusokat, hanem a turistákat is várja. Az őrállók földje hazánk egyik mesébe illő szeglete, amelybe nagyon könnyű beleszeretni, ahová mindig jó visszatérni.
A téli Őrség elképesztően csendes. Az egymástól távol eső szerek közt alig van mozgás, a táj is mozdulatlannak tűnik, de a színeit vesztett természet most olyan részleteket is megmutat, amiket máskor nem.
Hazánk legnyugatibb - és talán egyik legszebb - szegletének egy részét az Őrségi Kerékpáros és Természetbarát Egyesület által szervezett túrán fedeztük fel. A dimbes-dombos környezet helyenként megizzasztja ugyan a bringást, de csak kevés helyen érezhetjük magunkat olyan nyugalomban, mint az egykori gyepűn.
Megnyitott az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság új látogató- és fogadóközpontja a Vas megyei Őriszentpéteren. A fejlesztés elsősorban az Őrség és a hozzá tartozó Natura 2000-es területek értékeinek bemutatását szolgálja.
Szerintünk a jó gyerkőcös kirándulás rövid, de látnivalókban gazdag, továbbá élményeken keresztül tanít, de mind gyereknek, mind felnőttnek időt ad a szemlélődésre is. A Hétrétország pont ezt nyújtja: az önfeledt kecskesimogatástól a gyönyörű réteken át a tökmagolajütésig és a kópickötésig vezetett az utunk.
Az Őrségi Nemzeti Park az Új Széchenyi Terv 2020 - Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programjának keretében nyert 734 millió forintot fordítja erre a célra.
DDK túránkon a molnaszecsődi Rába-hídtól indulva átvágunk a Rába-völgy déli oldalán, megmásszuk a Felső-Kemeneshátat, majd „végigbillegünk” az északi peremén. Kirándulunk a Lugos-patak völgyében, Szalafőnél keresztezzük a Felső-Zala-völgy kistájat, majd bevesszük magunkat az Őrség szívébe, a Kerka-vidék dombsorai közé. Utunk végén visszaereszkedünk ismét a Felső-Zala völgyébe, és Zalalövő határából - ahol a DDK útvonala délnek fordul a Göcsej felé -, mi besétálunk a vasútállomásra.
Az Őrállók értékeit bemutató sorozat harmadik részében, az Őrség jelképétől, a Pankaszi szoknyás haranglábtól indulunk, majd az Őriszentpéteri árpádkori templom érdekességeiről beszélgetünk Ottó atyával, az Őrség egyetlen papjával.
Az összeállításunkban szereplő látványosságok a bányászati tevékenységnek köszönhetik létüket, mégis látványosak, érdekesek, sőt szépek is.
Megpróbálunk néhány olyan dolgot is mondani az esztergomi várról, amit nem biztos, hogy mindenki tud.
A Helembai-hegység tömbjét bejáró túránkat érdemes kiegészíteni a Kovács-patak völgyének felfedezésével.
