A főváros „kővirágos kertje”, a Szemlő-hegyi-barlang

Borsókövekkel kibélelt járatok, fantasztikus látványt nyújtó karfiolmezők és kalcitlemezek a mélyben. Egy könnyű sétával bárki bekukkanthat a város alatt megbúvó hévizek alkotta pazar világba. Ha még nem tetted, ne hagyd ki!

Szerző:
TM
Fotó:
Gulyás Attila
2020. szeptember 24.

Borsókövekkel kibélelt járatok, fantasztikus látványt nyújtó karfiolmezők és kalcitlemezek a mélyben. Egy könnyű sétával bárki bekukkanthat a város alatt megbúvó hévizek alkotta pazar világba. Ha még nem tetted, ne hagyd ki!

Ezúttal egy olyan őszi, illetve téli kirándulóprogramra hívjuk fel a figyelmet, ami teljesen független az időjárás viszontagságaitól, ráadásul a kevésbé edzettebbeknek is nyugodt szívvel ajánlható. A Szemlő-hegyi-barlang 45 méteres mélységébe vezető, mindössze háromnegyed órás kiránduláson kényelmesen járható sétányokon tárják elénk a barlang káprázatos, sok helyen az egész járatot beborító képződményeit.

A Pusztaszeri út 35. szám alatt található látogatóépületből hétköznap is óránként induló idegenvezetéssel egy izgalmas időutazáson vehetünk részt. A viszonylag keskeny, de annál magasabb, 20-25 méteres járatokban a természet sokmillió éves és lenyűgöző munkájának lehetünk tanúi. A Szemlő-hegyi barlangot - csak úgy, mint a többi budai járatrendszert - a mélyből feltörő hévizek sok ezer éven keresztül hozták létre a kőzettömb már meglévő repedései mentén.

A víznek köszönhetően rendkívül változatos formák jöttek létre az ásványkiválások során. Ezek a járat különböző részein több centiméter vastagságban, szemet gyönyörködtetve lepték el a falakat. A barlang leggyakoribb képződményei a gömbökből, félgömbökből álló borsókövek. Ez olyan kiválásforma, amely fokozatosan és rétegesen jött létre, függően az aktuális nedvességoldat tartalmától.

A hévizes barlangok egyik legjellemzőbb formái az úgynevezett gömbüstök. Ezeknek a helyenként méteresre is megnőtt, sima, kerek bemélyedéseknek is számos példáját láthatjuk itt. Létrejöttükben nem csupán a hévizek áramlása játszott szerepet, sok esetben az azt terelő, kiáramló gázoknak köszönhetők a falba vájt mélyedések. Egyszóval a vízre ható nyomás a legkülönfélébb helyeken alakított ki magának üstöket, melyek gömbölyded formái igazán látványos díszei a barlangnak.

Talán a Boszorkánynak nevezett alakzat a leglátványosabb és a leginkább kivehető a barlang elkeresztelt mészformái közül, ám a legszebbek közé többek között a nagy felületeket beborító barlangi „karfiolmezők” sorolhatók. Ez a kiválásforma a borsókövek egy sajátos morfológiai típusát képzik, melyek a Szemlő-hegyi-barlang védettebb falmélyedéseit borítják.

A mészkiválást több körülmény is befolyásolja. A folyamat történhet nagyon lassan, sok ezer éven keresztül, de arra is van példa, hogy alig pár év leforgása alatt több centiméteres képződmények is létrejönnek.

Erről elsősorban olyan helyeken győződhetünk meg, ahol az ember idegen tárgyakat helyezett el a barlangban, mint például egy járatot merevítő betonék, amin közel 30 év alatt már akár 15-20 cm hosszúra megnyúlt cseppkövekre is felfigyelhetünk.

Bár a barlang járatai helyenként komoly beavatkozással lettek feltárva, ezek nélkül ma nem ismernénk a különböző mészkiválások rétegeinek kialakulását, valamint a karsztvizek mozgását. A kb. 400 méteres sétánk során látványos kalcitlemezeket, belőlük felépülő kis „karácsonyfát” is megcsodálhatunk, amelynek keletkezéséről kezdetben nem sokat tudtak a szakemberek.

A kalcitlemezkék sokaságából álló képződmény vizsgálatára lényegében a barlang kiépítésénél, egy járatszakasz mélyítésénél kerülhetett sor. A kalcitlemezek a víz felszínén képződő vékony mészhártya lerakódásai, melyek a súlyuknál fogva lesüllyedtek a barlangi tavak aljára, ahol a kálciumkarbonátban telített víz tovább növelte, vastagította azokat. Az évezredek során egymásra rakódott rétegek nagyszerű látványt nyújtanak.

Egy barlangban viszonylag ritkán van lehetőségünk megtapasztalni, hogy voltaképp milyen mélyen is vagyunk a felszín alatt. A Szemlő-hegyi-barlangban erre egy utópisztikus látványt nyújtó, közel 50 méteres akna ad lehetőséget, amit anno abból a célból hoztak létre, hogy a látogatókat lifttel vigyék vissza a felszínre. A beruházás meghiúsult, ám a félkész földalatti börtöncellákra emlékeztető vasrácsok itt maradtak, amik az elemlámpák fényében, illetve a kísérteties csendben elég félelmetes hatást keltenek.

A mellékjárataival együtt mindössze 2,2 km-es járatot nem csupán magával ragadó látványa miatt látogatják. 1990-ben kezdődtek meg itt azok a terápiás kísérletek, melyek célja a légúti betegségekkel küzdők gyógyítása volt. Az eredmények igazolták a hely és a módszer alkalmasságát és a terápiás csoportok azóta is rendszeresen látogatják a barlangot. A betegek 2-3 órát töltenek a mélyben, és megfelelő légzéstechnikát, valamint gyógytornát is tanulnak.

Hasznos infók
Bár a Szemlő-hegyi-barlangban tett kirándulás nem több háromnegyed óránál, az élmény akkor is egyedi és maradandó. Érdemes egyébként több időt szánni a látogatásra, hogy a barlangtúra előtt vagy után a vetítőterem filmjeinek megtekintésére, az interaktív kiállítás bebarangolására is jusson idő.
Nyitvatartás: Egész évben, kedd kivételével mindennap. A túrák óránként indulnak. Első túra: 10.00, utolsó túra: 16.00. A barlang december 24. és január 1. között zárva tart.
Teljesárú belépőjegy: 1950 Ft. A kedvezményekről és egyéb tudnivalókról a Duna-Ipoly Nemzeti Park oldalán olvashattok részletesen.


Cikkajánló