1 / 31

Püspökszentlászló egy idilli falucska a Kelet-Mecsek mélyén. Egyetlen utcájának bal oldalán takaros, apró, fehér házak sorakoznak, jobbról pedig az erdő öleli. Egy muskátliktól színes vendégház teraszán ücsörögve vártam az indulást. A szeptemberi napsugarak átszűrték a felszálló párát, miközben a távolból még most, reggel is szarvasbőgés hallatszott. A fejem fölött a virágokon zümmögő éhes rovarok zaja, a házban pedig a kávéskanalak csörgése törte csak meg a csendet. Pár perc még a készülődés, bakancsok befűzve, a hátizsák tele.

2 / 31

A falu szépségét már a jezsuiták is felfedezték, az Életrendezés Házában keresik a lélek nyugalmát. A völgy végén a nemrég felújított kastély, a zarándokszállás és a templom áll, melyet az 1700-as évek végén épített Esterházy László Pál pécsi püspök. Az egykori egyházi nyaralóban és az arborétumban Mindszenty bíborost tartották házi őrizetben. A több különleges fának és cserjének otthont adó kertet Hettyei Sámuel fejlesztette tovább, akinek a nevét a közelben forrás viseli. A hagyomány szerint Szent László király is szívesen vadászott erre, emlékét a kastély mögötti dombon emelt szobor őrzi.

3 / 31

A faluból délkelet felé, a Zengőre (682 m) indultunk. A sárga sávról kis kitérővel érhető el a hosszúhetényi Mária-kegyhely, mely a nagy forgalmú búcsújáró helyekkel ellentétben csendes találkozást ígér a Szűzanyával. A Mecsek legmagasabb csúcsára elég fárasztó a séta, kimerülten rogytunk le a Zengővár romjára. Szerencsére a nemzetközi visszhangot is kiváltó NATO-lokátor építésének terve meghiúsult, a Zengő érintetlenségét a természetvédő mozgalmak megóvták.

4 / 31

Az impozánsnak éppen nem nevezhető, beton kilátótorony geodéziai mérőtoronynak épült, de hamarosan megnyitották a turisták előtt is. A veszélyt jelző táblára fittyet hányva kapaszkodtunk fel a létrán, hogy elénk táruljon a várva-várt mecseki panoráma. A magasba emelkedő fák csorbítják a kilátás szépségét, ezért kissé csalódottan indultunk lefelé a hegyről.

5 / 31

A pécsváradi Dombay-tótól induló Bazsarózsa Tanösvény utolsó tájékoztató tábláján olvasható a hegy kincséről szóló monda, amely a fájdalomtól zúgó Zengő elnevezésével is kapcsolatos. A piros kereszt a Komlós-völgy és a Bak-völgy ékében észak felé halad egészen az Etelka-forrásig. A Réka-völgy elején fakadó kút falazatát mórágyi gránitból építették, környezete szépen rendben tartott pihenőhely.

6 / 31

A vadászkunyhóban most is zajlott az élet, zöld ruhás férfiak poháremelgetés közben tervezték meg a napot. Irányt nem, csak turistajelzést váltva, a Somos-hegy (520 m) alatt kereszteztük a Mecseki Zöldtúra útvonalát, majd elértük Kisújbánya határát. Fokozottan védett területen, egy patak mentén folytattuk az utunkat Óbánya irányába. Erre csak egy röpke kanyart terveztünk, beiktatva a látványos Ferde-vízesést. A vadregényes völgy mélyén zúgó Öreg-patak vize a félrebillent mészkőpadokon, mint egy Tündérlépcsőn, szokatlan módon hull alá. Ha ezt az utat követjük, akkor Óbányáig még számtalan látványossággal örvendeztet meg minket a természet. A Csepegő-szikla, a források és a pisztrángos több időt érdemelnek, de mivel ezeket már egy előző kirándulásunk alatt már megcsodáltuk, ezért inkább csak átrobogtunk a falunaptól hangos, sváb Kisújbányán.

7 / 31

A Klumpás Tanya csalogató illatai ebédre hívtak, de mi inkább szolidan, az erdő mélyén fogyasztottuk el útravalónkat. A Cigány-hegyre (524 m) rövidke emelkedő vezet, melynek kúpján kilátó várt. A Kelet-Mecsek geometriai középpontjában álló toronyból szebb kilátás fogadott, mint a Zengő csúcsáról. Rövidke pihenő után a Dobogóra (594 m) kapaszkodtunk fel. A mészkövön kialakult talajtakarót feltűnően egyhangú bükkös erdő borítja, melynek fái az égbe nyúlnak. Az itteni panoráma sem zavartalan, a bükktörzsek közül csak időnként bukkan fel a távoli táj. A csúcsot a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség kopjafája jelöli. Miután visszaereszkedtünk a Dögkút-tetőre (556 m), nyugat felé, a Pásztor-forrás irányába indultunk. A magyaregregyi Vár-völgy utolsó forrása nagy vízhozamú, a mellette fakadó Boszorkány-forrással közös vízgyűjtő területről fakad. A sárga sávon egészen a Miske-tetőig sétáltunk vissza, ahol csak az összefüggő kikericstakaró és a faluból felhallatszó fúvószenekar hangja akadályozta meg, hogy leheveredve elszenderedjünk.

8 / 31

A Hárs-tetőről (545 m) az Üvegesek útján egészen Pusztabánya tisztásáig ballagtunk tovább. A kulcsosház és vadászház melletti rét csendes, pedig padok és tűzrakó hely jelzik, hogy időnként nagy a forgalma. Ma már csak ipartörténeti emlék az az üveghuta, melyet az előző századokban még aktívan használtak a betelepült német üvegfúvók. A Püspökszentlászlóra visszavezető kék háromszög mentén található források (Daragói-Nagy-forrás, Bába-kút) vizét a vízmű hasznosítja, ezért azok frissítő erejét a körbekerítés miatt nem élvezhettük. Végül a Kis-Tóti-völgy csörgedező patakjának énekét hallgattuk. Újabb, mesebeli virágos réten átszelve értük el az egyutcás falut.

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!