A Kelet-Mecsek legmagasabb csúcsai között
A Mecsek keleti tömbjét festői szépsége, mély völgyekkel, patakokkal szabdalt hegyhátai miatt nem véletlenül nevezte Kun Lajos, egykori kárászi plébános kis Svájcnak. A hegység legmagasabb csúcsai, köztük a Zengő is ezt a tájat koronázza. A Mecsek minden évszakban varázslatos, de ősszel, szarvasbőgéssel színezve felejthetetlen!

Püspökszentlászló egy idilli falucska a Kelet-Mecsek mélyén. Egyetlen utcájának bal oldalán takaros, apró, fehér házak sorakoznak, jobbról pedig az erdő öleli. Egy muskátliktól színes vendégház teraszán ücsörögve vártam az indulást. A szeptemberi napsugarak átszűrték a felszálló párát, miközben a távolból még most, reggel is szarvasbőgés hallatszott. A fejem fölött a virágokon zümmögő éhes rovarok zaja, a házban pedig a kávéskanalak csörgése törte csak meg a csendet. Pár perc még a készülődés, bakancsok befűzve, a hátizsák tele.

A falu szépségét már a jezsuiták is felfedezték, az Életrendezés Házában keresik a lélek nyugalmát. A völgy végén a nemrég felújított kastély, a zarándokszállás és a templom áll, melyet az 1700-as évek végén épített Esterházy László Pál pécsi püspök. Az egykori egyházi nyaralóban és az arborétumban Mindszenty bíborost tartották házi őrizetben. A több különleges fának és cserjének otthont adó kertet Hettyei Sámuel fejlesztette tovább, akinek a nevét a közelben forrás viseli. A hagyomány szerint Szent László király is szívesen vadászott erre, emlékét a kastély mögötti dombon emelt szobor őrzi.

A faluból délkelet felé, a Zengőre (682 m) indultunk. A sárga sávról kis kitérővel érhető el a hosszúhetényi Mária-kegyhely, mely a nagy forgalmú búcsújáró helyekkel ellentétben csendes találkozást ígér a Szűzanyával. A Mecsek legmagasabb csúcsára elég fárasztó a séta, kimerülten rogytunk le a Zengővár romjára. Szerencsére a nemzetközi visszhangot is kiváltó NATO-lokátor építésének terve meghiúsult, a Zengő érintetlenségét a természetvédő mozgalmak megóvták.

Az impozánsnak éppen nem nevezhető, beton kilátótorony geodéziai mérőtoronynak épült, de hamarosan megnyitották a turisták előtt is. A veszélyt jelző táblára fittyet hányva kapaszkodtunk fel a létrán, hogy elénk táruljon a várva-várt mecseki panoráma. A magasba emelkedő fák csorbítják a kilátás szépségét, ezért kissé csalódottan indultunk lefelé a hegyről.

A pécsváradi Dombay-tótól induló Bazsarózsa Tanösvény utolsó tájékoztató tábláján olvasható a hegy kincséről szóló monda, amely a fájdalomtól zúgó Zengő elnevezésével is kapcsolatos. A piros kereszt a Komlós-völgy és a Bak-völgy ékében észak felé halad egészen az Etelka-forrásig. A Réka-völgy elején fakadó kút falazatát mórágyi gránitból építették, környezete szépen rendben tartott pihenőhely.

A vadászkunyhóban most is zajlott az élet, zöld ruhás férfiak poháremelgetés közben tervezték meg a napot. Irányt nem, csak turistajelzést váltva, a Somos-hegy (520 m) alatt kereszteztük a Mecseki Zöldtúra útvonalát, majd elértük Kisújbánya határát. Fokozottan védett területen, egy patak mentén folytattuk az utunkat Óbánya irányába. Erre csak egy röpke kanyart terveztünk, beiktatva a látványos Ferde-vízesést. A vadregényes völgy mélyén zúgó Öreg-patak vize a félrebillent mészkőpadokon, mint egy Tündérlépcsőn, szokatlan módon hull alá. Ha ezt az utat követjük, akkor Óbányáig még számtalan látványossággal örvendeztet meg minket a természet. A Csepegő-szikla, a források és a pisztrángos több időt érdemelnek, de mivel ezeket már egy előző kirándulásunk alatt már megcsodáltuk, ezért inkább csak átrobogtunk a falunaptól hangos, sváb Kisújbányán.

A Klumpás Tanya csalogató illatai ebédre hívtak, de mi inkább szolidan, az erdő mélyén fogyasztottuk el útravalónkat. A Cigány-hegyre (524 m) rövidke emelkedő vezet, melynek kúpján kilátó várt. A Kelet-Mecsek geometriai középpontjában álló toronyból szebb kilátás fogadott, mint a Zengő csúcsáról. Rövidke pihenő után a Dobogóra (594 m) kapaszkodtunk fel. A mészkövön kialakult talajtakarót feltűnően egyhangú bükkös erdő borítja, melynek fái az égbe nyúlnak. Az itteni panoráma sem zavartalan, a bükktörzsek közül csak időnként bukkan fel a távoli táj. A csúcsot a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség kopjafája jelöli. Miután visszaereszkedtünk a Dögkút-tetőre (556 m), nyugat felé, a Pásztor-forrás irányába indultunk. A magyaregregyi Vár-völgy utolsó forrása nagy vízhozamú, a mellette fakadó Boszorkány-forrással közös vízgyűjtő területről fakad. A sárga sávon egészen a Miske-tetőig sétáltunk vissza, ahol csak az összefüggő kikericstakaró és a faluból felhallatszó fúvószenekar hangja akadályozta meg, hogy leheveredve elszenderedjünk.

A Hárs-tetőről (545 m) az Üvegesek útján egészen Pusztabánya tisztásáig ballagtunk tovább. A kulcsosház és vadászház melletti rét csendes, pedig padok és tűzrakó hely jelzik, hogy időnként nagy a forgalma. Ma már csak ipartörténeti emlék az az üveghuta, melyet az előző századokban még aktívan használtak a betelepült német üvegfúvók. A Püspökszentlászlóra visszavezető kék háromszög mentén található források (Daragói-Nagy-forrás, Bába-kút) vizét a vízmű hasznosítja, ezért azok frissítő erejét a körbekerítés miatt nem élvezhettük. Végül a Kis-Tóti-völgy csörgedező patakjának énekét hallgattuk. Újabb, mesebeli virágos réten átszelve értük el az egyutcás falut.
Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde
Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!

Leülök, hogy a lelkem is utolérjen, avagy ilyen volt az Everest Base Camp trekking
Az őrült jó kalandokat tartalmazó pakliból most az 5364 magasan fekvő Everest Base Camp (EBC) gyalogtúrát húztam. Tizenegy nap gyaloglás Nepálban, a hegyek országában, egészen Csomolungma, a Föld istenasszonya lábához, vagy ahogyan a nepáliak nevezik, Sagarmantha, a mennyország csúcsának kezdetéig.
→ Tovább
Tíz dolog, amit nem tudtál a cserkésztáborokról
Avagy: hogyan lehet rávenni egy csapat kamaszt, hogy 10 napot töltsön az erdőben áram és telefon nélkül?
→ Tovább
A Somló: egy hegy, ami több, mint egy hegy
Ami a Japánoknak a Fuji, a görögöknek az Olimposz, az nekem a Somló. Hiszem, hogy itt is istenek laknak. Ha nem is a felhőkben, talán nem is a ligetekben, de a hegy levében biztosan. Régóta vallom, hogy túráink során nemcsak a tájat, a benne lakó embereket kell megismerni, de az ottaniak étkét és italát is. Így kerülhet sor a borra.
→ Tovább






