Drasztikusan csökkent az erdei gerinces állatok száma

Az erdők biodiverzitásáról készült első globális állapotfelmérés szerint több mint felére csökkentek az erdőben élő gerinces állatok populációi az elmúlt 50 év alatt. Ennek a hatalmas veszteségnek a hatása túlnő a vadvilágon.

Szerző:
MTI/TM
Fotó:
Adobe Stock
2019. augusztus 16.

Az erdők biodiverzitásáról készült első globális állapotfelmérés szerint több mint felére csökkentek az erdőben élő gerinces állatok populációi az elmúlt 50 év alatt. Ennek a hatalmas veszteségnek a hatása túlnő a vadvilágon.

1970 és 2014 között a 455 vizsgált populáció nagysága átlagosan 53 százalékkal csökkent. Vizsgáltak például Tanzániában élő cerkófmajmokat, Indonéziában élő orangutánokat, Malajziában élő orrszarvú madarakat, Amazóniában honos békákat, de a vizsgált fajok között lombullató erdőkben élő madár és emlősfajok is vannak. A legnagyobb veszteségeket a trópusi erdők, köztük az amazonasi esőerdők állatai szenvedték el. A Below the canopy (A lomsbsátor alatt) című jelentés készítői 268 erdőben élő gerinces fajt vizsgáltak, ezek 75 százaléka trópusokon élő erdőlakó.

 


Az erdőirtás, az erdők állapotának romlása, amelyekért elsődlegesen az ember okolható, az ezen fajokra leselkedő veszélyek 60 százalékát jelentik. Ezen kívül az illegális vadállat-kereskedelem, a nem fenntartható vadászat, az invazív fajok megjelenése, a klímaváltozás és a betegségek mind veszélyt jelentenek rájuk.

 


Ezen hatalmas veszteség hatása túlnő a vadvilágon. Az erdőlakó fajok egészsége valójában összefügg az erdők általános egészségi állapotával és az emberek, valamint a bolygó egészségi állapotával - hívták fel a figyelmet a szerzők.

 

 

Az erdők jelentik a szárazföldi gerincesek több mint felének otthonát, ezek a fajok biztosítják az erdők egészségét, létfontosságú feladatokat látnak el, beporozzák a növényeket, elterjesztik a magvakat. Az egészséges erdők tisztítják a levegőt és a vizet, meggátolják az áradásokat, élelmiszerrel és munkahellyel látják el az embereket. Megkötik és tárolják a szenet, a szénelnyelő képességük védi a bolygót a klímaváltozás hatásaitól.

 


A WWF jelentése beszámol ugyanakkor fajmegőrző programok sikerességéről is, köztük a Costa Ricában élő mellényes bőgőmajom és a közönséges csuklyásmajom, valamint a Közép- és Kelet-Afrikában élő gorillák számának növekedéséről. Utóbbiak egyedszáma ezerre nőtt köszönhetően a helyi lakossággal való együttműködésnek, a vadorzók elleni fellépésnek és az ökoturizmus szabályozásának.

 


Ha vissza akarjuk fordítani a biodiverzitás csökkenését világszerte és el akarjuk kerülni a klímaválságot, meg kell védeni az erdőket és a benne élő fajokat - figyelmeztetnek a kutatók.

 

Kapcsolódó cikkek:

Évről évre hamarabb érjük el a túlfogyasztás napját

Egyre súlyosabb problémákat okoz a hőség és a szárazság

A tiszavirágok is szerepelnek David Attenborough új sorozatában

Egy évszázadon belül eltűnhetnek a rovarok

Az ember, aki szakadék szélére sodorta saját bolygóját

Cikkajánló