MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2018.08.10. 10:06,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: Tóth Judit

Grófok a Körös-parton - Városi séta Szarvason

Egy szarvasi séta alkalmával Tessedik Sámuel és a Bolza grófok neve hamar előkerül, hisz fontos szerepük volt a város történetében. Ma is láthatunk még számos olyan épületet, melyek hozzájuk köthetőek, a hatalmas Ótemplomtól kezdve a Szárazmalmon át Bolza Pál gyönyörű kastélyáig.

A Békés megye nyugati kapujában fekvő Szarvas méreteihez képest jelentős turisztikai vonzerővel bír. A várost körülölelő holtág, a közeli Hármas-Körös, az arborétum, a Körös-Maros Nemzeti Park védett területei és a Vízi Színház önmagukban is megérnek egy utazást, hát még így együtt. A programok között cikázva érdemes a városban is nyitott szemmel sétálgatni, mert a régi épületek sokat mesélnek Szarvas múltjáról.

 

Fotó: Tóth Judit

Ez a látvány fogadja a Szarvasra érkezőket


Földvár állott ott, ma már nyoma sincs


Az olasz származású Bolza Péter gróf a 18. század végén vette feleségül Stockhammer Antóniát, a Szarvas környéki birtokok egyik örökösét. A Bolza család későbbi generációi fontos szerepet játszottak a város életében. A család több tagja nemcsak egy távoli birtokként tekintett a Szarvas környéki területekre, de le is telepedett Szarvason. Bolza József és felesége, Batthyány Anna, a 19. század első felében a mai Anna-liget helyén egy angolkertet is létrehozott, később unokájuk, Bolza Anna, és férje, Csáky Albin gróf, építették fel a ma is látható kastélyt, mely a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság központjának ad otthont.

 

Fotó: Tóth Judit

Az Anna-ligetben álló Csáky-Bolza-kastély, mely ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak ad otthont


1801-ben Bolza József segítette az első fából épült állandó híd megépítését is a Körösön. Szarvas már évszázadokkal ezelőtt is fontos átkelőhelynek számított, rév, majd az 1600-as évek második felétől híd segítette itt az átkelést. Az átkelőhellyel kapcsolatos első feljegyzés Anonymustól származik, aki III. Béla seregeinek székely katonáiról írta: „a Kris vizét a szarvasi halomnál átúsztatták.” A 13. században itt vezetett át a Székesfehérvárról Bihar felé tartó hadiút.

 

Fotó: Tóth Judit

Ez az átkelőhely már századokkal ezelőtt is fontos szerepet játszott


1580 körül egy palánkvár is épült az átkelőhely védelmére. A vár az Ótemplom és a múzeum helyén állhatott, de ma már sajnos semmi nyomát nem találni. A vár alapját cölöpök jelentették, fala döngölt földből készült, és egy széles vizesárok is körbevette. A várat a császári seregek 1686-ban, a híddal együtt felégették, a középkori Szarvas pedig elnéptelenedett. A környék évtizedekig néptelen volt, a falut 1722-ben telepítette újra Harruckern János György, aki az udvar hű szolgálójaként érdemei elismeréséül kapta meg a környékbeli birtokokat. Az ő családjába házasodtak be később a Bolzák.


Kastélyok a Körös-parton

 

Fotó: Tóth Judit

Bolza Pál kastélyát egyelőre csak kívülről csodálhatjuk meg


A Bolza családhoz kötődik többek között a város legismertebb látnivalójának számító Szarvasi Arborétum alapítása. Bolza Pál számára a Pepi-kert egy életen át tartó szenvedély volt. Az ő gyönyörű, Holt-Körös partján álló kastélya fogadja azt, aki Budapest felől érkezik Szarvasra.


A kastély építésének pontos dátumát nem tudni, valószínű, hogy már az 1810-es, 20-as években állt itt egy szerényebb ház, amit a későbbi évtizedekben bővítettek ki. Az épület előtt álló, a mondabeli anyafarkast, Romulust és Remust ábrázoló szobor az eredeti római alkotás pontos mása, és a család olasz eredetére utal. Sajnos, a kastély nagyközönség számára nem látogatható, pedig ha valamire, hát erre az épületre minden idelátogató kíváncsi lenne.

 

Fotó: Tóth Judit

Bolza Pál kastélyából gyakran csónakkal ment dolgozni a Holt-Körös túloldalán található arborétumba


Bolza Pál fivére, Géza is itt élt Szarvason, és közkedvelt személy volt a városban, kastélya a híd túloldalán állt. Az épület ma már nincs meg. A gróf halála után évekig üresen állt, 1944-ben a gazdasági épületekben gettót létesítettek, a háború után egy darabig tüdőgondozó, majd különböző oktatási intézmények működtek itt. A leromlott állapotú kastélyt 1965-ben lebontották, helyét ma a főiskola kevésbé tetszetős kockaépülete foglalja el.


Tessedik és öröksége

 

Fotó: Tóth Judit

Az evangélikus Ótemplom, mely 3500 fő befogadására képes


A kastélytól pár lépésnyire máris a város két másik emblematikus épületéhez jutunk. Az 1786 és 1788 között felépült, barokk stílusú evangélikus Ótemplom építését Tessedik Sámuel kezdeményezte. Ez már a negyedik templom volt ezen a helyen, és a legnagyobb is, az impozáns méretű építmény 3500 fő befogadására képes. Tessedik egy személyben volt lelkész, tanár, tudós és gazdálkodó, 1767-ben segédlelkészként került Szarvasra, és a haláláig itt töltött 53 év alatt jelentős hatása volt a város életére. Nemcsak lelkészként tevékenykedett, de iskolákat alapított, tanított, foglalkozott szőlészettel, kertgazdasággal, méhészettel, selyemhernyó-tenyésztéssel is, és ő alapította Közép-Európa első gyakorlati mezőgazdasági iskoláját, ahol a tankönyvek jó részét is ő írta. Tessedik kitüntetett figyelmet fordított az Alföld fásításának problémájára. Nevéhez kötődik a fehér akác meghonosítása, az általa Szarvason ültetett első fa emlékét ma is őrzik a városban.

 

Fotó: Tóth Judit

Tessedik Sámuel szobra


Az Ótemplom mellett álló szép épületben, mely ma a Tessedik múzeum otthona, eredetileg a gazdasági iskola működött. Az építéshez szükséges faanyag vízi úton érkezett, de a templom építésekor használt állványzatot is beépítették az iskola épületébe. A múzeum jelenleg felújítás alatt van, várhatóan 2019 elejétől lesz újra látogatható, addig egy ideiglenes kiállítóhelyen láthatunk egy tárlatot Szarvas történetéről. A város legrégibb műemléke is Tessedik Sámuelhez kötődik, de sajnos ez sem látogatható. A Tessedik Tanya 1760 körül épült, és szintén a gazdasági iskolához tartozott, egy fél hektáros gyakorlókert is körbevette. Tessedik nemcsak tanított itt, de itt is lakott.


Szilván innen és azon túl


Szarvason egy különleges malmot is találhatunk, amit nem a víz és nem is a szél működtet, meghajtókerekét körbe-körbejáró lovak forgatták, és néha forgatják ma is. A Szárazmalmot 1836-ban építtette a Bolza család, kezdetben gabonát őröltek, majd árpát, kukoricát daráltak és kölest is hántoltak benne. A malom ma is működik, és látványőrléseket is szoktak tartani.

 

Fotó: Tóth Judit

A klasszicista stílusú Mitrovszky-kastély egyelőre üresen áll


A forgalmas főutcán sétálgatva is érdemes egy-egy régi épület előtt elidőzni. Például ki gondolná, hogy a szakrendelő intézet a 19. században teljesen más szerepet játszott a város életében? Ez volt a Bárányhoz címzett fogadó, melynek falai között 1849. júliusában Petőfi Sándor is megszállt. Nem messze innen, az út túloldalán áll az 1835 körül épült, klasszicista stílusú Mitrovszky-kastély, mely nevét az építtető lengyel grófi családról kapta. Később volt itt városháza és könyvtár is, most üresen várja, mit tartogat számára a jövő.

 

Fotó: Tóth Judit

Az Árpád-szálló a városkép meghatározó épülete ma is


Az 1896-ban átadott Árpád-szálló, ahogy akkor, ma is a város egyik büszkesége, annak ellenére is, hogy már rég nem működik szállodaként. A szállót a millennium évének alkalmából Árpád vezérről nevezték el. A tér másik oldalán álló katolikus templom 1812-ben épült fel, köszönhetően a katolikus Bolza család támogatásának.

 

Fotó: Tóth Judit

Színes piaci forgatag


A szálló melletti téren működött a 20. század közepéig az élelmiszerpiac, mely ma is megvan még, de ma már a fedett piaccsarnokban kínálják az árusok a portékáikat. Aki itt nyaral, annak mindenképpen ajánlom, hogy a piacnapok valamelyikén (kedden, pénteken vagy vasárnap délelőtt, a két utóbbi a nagyobb) mindenképpen piacozzon egy kicsit. Mindenféle helyi finomsághoz hozzá lehet itt jutni, a sajtoktól kezdve a szárazkolbászon át a híres szarvasi szilvalekvárig. Ez utóbbi csemege hamarosan főszerepet is kap majd. Szeptember elején már 21. alkalommal rendezik meg a Szarvasi Szilvanapokat. Délkelet-Magyarország egyik legismertebb gasztrokulturális fesztiválját a szilvaérés időpontjához igazítják. A szilvalekvárok mellett egyéb szilvás finomságokkal várják majd a látogatókat, és persze lesznek minősített szilvapálinkák és kézműves szilvás sörök is.

 

Cikkünk következő részében bejárjuk Szarvas környékét, és a vízről is megcsodáljuk a várost.

 

Forrás:

Városunk, Szarvas-olvasókönyv (Kiadja Szarvas Város Önkormányzata)

Dobrotka Pál: Szarvasi képeskönyv

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Körös körül két keréken

Szarvasi Arborétum, zöld oázis kék pávákkal

Kastélyok és kunhalmok a Dél-Tiszántúlon





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. augusztus
Czigány Dávid:
Első fények
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...