MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2019.06.02. 07:00,   Szöveg: Lánczi Péter,   Fotó: Lánczi Péter, Gulyás Attila

Börzsönyi Kéktúra

Sokféleképpen megtervezhetjük egy táj felfedezését, de egy túramozgalom mindig kényelmes választás azoknak, akik nem akarnak bajlódni az útvonaltervezéssel, a látnivalók és más hasznos információk összegyűjtésével. Mi ezúttal a Börzsönyt megkerülő, mintegy 66 km hosszú kék utat ajánljuk nektek. 

Amíg a híres Országos Kéktúra a Börzsöny belsejébe és annak legmagasabb pontjára, a Csóványosra tör, addig a Börzsönyi Kéktúra főként a hegyek szoknyáján kerüli meg a táj északi részét. Az 1980 óta létező út lassan négy évtizede vezeti el a túrázókat a hegység kevésbé járt részeire, 2008-tól pedig már túramozgalom keretében is bejárhatjuk a nyomvonalát. Teljesítésével nem csupán oklevelet és kitűzőt kapunk, hanem megismerhetjük a környék egy olyan rejtett és izgalmas arcát is, amelyet a legtöbb hátizsákos turista nem ismer.

 

Fotó: Lánczi Péter

 

A Börzsöny saját kékje egy 66 km-es, kevéske szintemelkedést tartogató túrával köti össze Diósjenőt a hegység túloldalán található Szobbal, olyan helyeket is érintve, mint Drégely látványos vára, illetve a vadregényes Csarna-völgy (Fekete-völgy). A Börzsönyi Kéktúra igényes igazolófüzetéből nemcsak az útvonal vázlatát és az ehhez kapcsolódó száraz adatokat ismerhetjük meg, de fotókkal illusztrált leírásokat is olvashatunk a tájról és a történelméről. A füzet túránk megtervezésében is segítségünkre lehet, hiszen minden igényt kielégítve tünteti fel az útvonalán található víz- és élelemvételezési lehetőségeket, szálláshelyeket, valamint a tömegközlekedési pontokat. Nekünk csupán annyi a dolgunk, hogy útra keljünk, és megismerjük a Börzsöny ezer arcának egyikét.

 

Fotó: Lánczi Péter

A vadregényes Csarna-völgy

 

A turisták által kevésbé preferált Börzsönyi Kéktúrától méltatlan lenne azt állítani, hogy kevesebb élményt tartogat, mint a hegység magasabb részein vezető, kilátásokban bővelkedő túrautak. Tény, hogy ez a 66 km-es táv kevesebb panorámát fog elénk tárni, de viszonzásul csönddel teli erdőkben, vadregényes völgyekben és virágos réteken élhetjük át egy vándorút igazi hangulatát.

 

Fotó: Lánczi Péter

A foltos szalamandra (Salamandra salamandra) kifejezetten kedveli a nyirkosabb, sötétebb élőhelyeket

 

A kék sáv jelzés a Magas-Börzsöny lábánál fekvő, a turisták számára minden földi jóban bővelkedő Diósjenőről indul. Több boltot és szállást, illetve vendéglátóhelyet is találunk itt, köztük a Dió Vendéglőt, ahol a túramozgalom bélyegzőjét is beszerezhetjük. Egy hangulatos pincesor és egy templom után északi irányban hagyjuk el a települést zöld, akácos alagútösvényeken, amelyek hol erdészeti útként, hol csapásként vezetnek minket a legendás Kámor-hegy alatt. Aligha van olyan környékbeli ember, aki ne ismerne legalább egy Kámor-mondát a száz közül. Úgy tartják, a hegy hajdanán rablólovagok és boszorkányok otthona volt, s talán elásott kincsük máig ott van valahol elrejtve az egykori vár tövében.

 

Fotó: Gulyás Attila

A szépen felújított Pénzásási turistaházat is érintjük

 

A Törökasszony útjának is nevezett úton továbbhaladva kisvártatva elérjük a nemrégiben szépen felújított és korszerű Pénzásási turistaházat. Innen már csak három kilométert kell megtennünk enyhe emelkedésben – és kis kitérővel –, hogy elérjük Drégely várát, amelynek 146 védője – élükön Szondi György várkapitánnyal – 1552-ben három napon át állt hősiesen ellen a 10-12 ezres oszmán seregnek. A védők mind elestek, és a vár azóta is romosan áll. Az elmúlt évek állagmegóvó munkálatainak köszönhetően az erősség falaiból egyre több látszik. Drégely vára 2012-ben történelmi emlékhelyi státuszt kapott. Már csak a páratlan panoráma miatt is érdemes felkeresni a romegyüttest, amelyet a kék útról mindössze háromszáz méteres kitérővel érhetünk el.

 

Fotó: Lánczi Péter

Drégely várát közvetlenül nem érinti az útvonal, de érdemes egy kis kitérőt tenni a páratlan romokhoz

 

Miután feljegyeztük a várhoz közeli útkereszteződésében található igazolókódot, az Északi-Börzsönyt átszelő Nagy-völgy felett haladunk nyugati irányban Bernecebaráti felé. Kezdetben bükkösben kanyargunk a vulkanikus hegygerincen, ezt követően a hegyoldalban vezető ösvényünkről pár száz méteren keresztül élvezhetjük a fák lombjai alól az északi irányban elénk táruló kilátást. Megkerülve a Kalakocs-völgyet keresztezzük a Jelenc-hegy bronzkori földvárának alig kivehető sáncait, majd a Zöld-mál felett érjük el a Major-keresztet, amely a fák sűrűjében megbújva állít emléket Major József erdei munkásnak, akivel 1961-ben egy villámcsapás végzet.

 

Fotó: Lánczi Péter

A Csitári-kereszt

 

Másfél kilométert megtéve a Csitári-keresztet is érintjük, amely a környékbeliek szakrális helye, és ellentétben az előzővel nem egy tragédia mementója. Innentől gyakorlatilag végig nyílt terepen haladunk Bernecebarátiig, ahol nem csupán a készleteket és a kulacsokat tölthetjük újra, de kulturális ismereteinket is szélesíthetjük. Kevesen tudják, hogy hazánk első dobogós olimpikonja, Szokolyi Lajos, és az utolsó nógrádi betyár, Sisa Pista (Benkó István) is ebben a faluban élt. Kis kitérővel érdemes megtekinteni a település látványos erődtemplomát is, mielőtt a temető mentén a közeli Kemence felé vesszük az irányt. A Börzsönyi Kéktúra féltávjánál fekvő település több szálláshelyet vagy tömegközlekedési lehetőséget is biztosít a túránk megszakítására. Bárhogyan is döntünk, ne hagyjuk ki a Kemencei Erdei Vasútmúzeumot! Itt izgalmas gépcsodákat és történelmi érdekességeket ismerhetünk meg, ráadásul a túramozgalmunk megengedi, hogy az erdei vasúttal utazva tegyük meg a közel négy kilométeres távot a Csarna-völgybe.

 

Fotó: Lánczi Péter

A túramozgalom Kemence–Fekete-völgy-szakasza a Kemencei Erdei Múzeumvasúttal is teljesíthető

 

A Fekete-völgynek is nevezett szakaszon a Börzsöny és hazánk egyik legvadregényesebb szegletében járunk. Elvarázsolt hangulatát a Kemence-patak által elmosott vasúti sínek utópisztikus misztériuma, valamint a burjánzó növényzet és a patak kövei közt tanyázó foltos szalamandrák látványa fokozza. A Hamuháztól némi kaptatóval kelünk át a Pintér-bércen, majd meredek ereszkedéssel érünk le Bányapusztára, ahol a háznál elhelyezett fa dobozban találjuk a túránk igazolómatricáját. A Magyar-völgyben főként az erdészeti úton haladunk, mielőtt beérnénk a vízimalmáról, Árpád-kori templomáról és kisvasútjáról ismert Nagybörzsönybe. Utunk csak a malmot és a bányásztemplomot érinti, amelyet a középkori arany- és ezüstbányák egykori vájárjai emeltek 1417-ben egy korábbi, a 13. században épített templom átépítésével. A tájházzal szemközt található templom napjainkban is szép állapotban van és látogatható.

 

Fotó: Lánczi Péter

 

A Farkas-völgyben hangulatos erdészeti aszfaltúton kanyarogva emelkedünk a Nagy-Koppány lábáig, majd egy erdei ösvényre ráfordulva kapaszkodunk fel a Koppány-nyereghez. Itt, a pihenőhely mellet egy oszlopra rögzítve találjuk az igazolókódot. Változatos terepen, néhol meredek csapásokon, máshol kényelmes erdei utakon haladunk a Nyugati-Börzsöny látványos tűzhányói között. Közülük a Széles-hegyet meg is másszuk, de az igazi csúcsélményért és kilátásért érdemes egy kis kitérőt tennünk a meredek Nagy-Gallára. Ezt követően már nem kell takarékoskodnunk az erőnkkel, hiszen innentől a kék jelzés már komolyabb emelkedők nélkül vezet Szobig.

 

Fotó: Lánczi Péter 

Persze fakultatív jelleggel mindig van miért letérni az útról, ezért ha még bírjuk, a kék vár jelzésen felmehetünk a középkori Zuvár romjaihoz. Ez a pár száz méteres kitérő körülbelül olyan meredek, mint a Nagy-Galla hegykúpjára vezető út, de az élmények gyűjtéséért ide is érdemes felkapaszkodni. A Misa-réti-patakot és a régi vasút nyomvonalát követve érjük el az országutat, amelyen átkelve a Csáki-hegy alatti földek felé vesszük az irányt. Az erdőből kiérve egy hatalmas kaszálón átvágva hagyjuk el a hegyek és völgyek világát, majd a Sukola-kereszttől még három kilométert megtéve – sík, csalitos terepen – búcsúzunk a Börzsönytől, és érkezünk meg az utunk végállomását jelentő Szobra, ahol a vasútállomáson találjuk az utolsó bélyegzőpontot.

 

Fotó: Lánczi Péter

Az Árpád-kori Szent István-templom Nagybörzsöny nevezetessége

 

Dióhéjban a mozgalomról
A gyalogtúra 66 km-en, 1450 m emelkedéssel, 1569 m lejtéssel, 13 ellenőrző pont érintésével vezet minket végig a Magas-Börzsöny szélén Diósjenő vasútállomásától Szob vasútállomásáig. Az út során – amelyet tetszőleges irányban haladva, tetszőleges szakaszolással járhatunk végig időkorlát nélkül – öt települést is érintünk. A túramozgalmat életre hívó Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület (BTHE) folyamatosan karbantartja a tájékozódást segítő turistajelzéseket és táblákat, illetve a terepen kihelyezett, az igazolásához szükséges kódokat és bélyegzőhelyeket. Utunk során a kódok mellett matricákkal, pecsétekkel is találkozhatunk, amelyek szintén a sikeres teljesítés igazolásához szükségesek. Ha egy adott ponton ezeket nem találjuk, avagy rongálás áldozatául estek, fényképpel is igazolhatjuk ottjártunkat. A tavaly megújult és még több infót tartalmazó igazolófüzetet a Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesülettől lehet beszerezni 1200 forintért személyesen vagy postai úton (www.bthe.hu).
 

 

Hasznos tippek a túrához
Ha Diósjenő irányából kelünk útra első szálláslehetőségünk a mindössze 7,5 km-re található Szondi-kulcsosház, de élelmet vagy frissítőt beszerezni legközelebb Bernecebarátiban van lehetőségünk, amihez a kiindulópontunktól 24 km-et kell megtennünk. Ezen a településen is több szálláshely fogad minket, köztük az Öregerdő-turistaház, ahol a túramozgalom igazolópecsétjét is megtaláljuk. Kemencén a Kőrózsa Panzió is bélyegzéssel csalogatja a túra teljesítőit, csakúgy, mint a nagybörzsönyi Malomkert Panzió és Étterem, ami utunk 44. kilométerénél fogad minket. Innen Szobig már csak vadkempingezésre van lehetőségünk, amely akár a 66 km-es börzsönyi kalandtúránk alternatívája is lehet. Összességében viszont a kék út szálláshely és tömegközlekedési szempontból jól szakaszolható, kényelmes etapokban teljesíthető.
 

Térkép: Bába Imre

Térkép: Bába Imre

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2018. májusi számában.

 

A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI.

 

Kapcsolódó cikkeink:

A Börzsöny legrejtélyesebb hegye

Kikelet a Börzsöny csúcsain

A Börzsöny legizgalmasabb vára – Drégely

Szondi-emlékek nyomában

Körtúra a Börzsöny legszebb útvonalán 

 

 

 

 

 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. június
Boronkai Miklós:
Viharban
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...