Kiebrudalják az ékszerteknősöket a Feneketlen-tóból

Amikor ráunnak a házi kedvencként tartott teknősre, sokan - abban a hiszemben, hogy nem tesznek vele rosszat -, szabadon engedik egy megfelelőnek tűnő helyen, például egy tónál, ahol már amúgy is jó pár társa él. A legtöbben nem gondolnák, hogy az ilyen idegenhonos fajok mekkora kockázatot jelentenek az ökoszisztémára nézve.

Szerző:
MME
Fotó:
Halpern Bálint / Főkert
Címlapkép: Sztankó Bálint / TM
2016. szeptember 5.

Amikor ráunnak a házi kedvencként tartott teknősre, sokan - abban a hiszemben, hogy nem tesznek vele rosszat -, szabadon engedik egy megfelelőnek tűnő helyen, például egy tónál, ahol már amúgy is jó pár társa él. A legtöbben nem gondolnák, hogy az ilyen idegenhonos fajok mekkora kockázatot jelentenek az ökoszisztémára nézve.

A nem őshonos teknősök közül a sárga- és a vörösfülű ékszerteknősök ráadásul könnyedén áttelelnek és szaporodnak hazai vizeinkben. Jelenlétük elsősorban azért nem üdvös, mert kiszorítják a Kárpát-medence egyetlen őshonos teknősét, a mocsári teknőst táplálkozó- és napozóhelyeiről, de az is probléma, hogy elterjesztik azokat az egzotikus parazitákat és kórokozókat, melyek veszélyt jelentenek a többi vízi élőlényre. Ezzel szemben az adott környezetben hiányoznak azok az állományszabályozó ragadozók és paraziták, amelyek természetes körülmények között megakadályoznák a túlszaporodást, így az eredmény az állomány robbanásszerű emelkedése lesz.

 

Vörös- és sárgafülű ékszerteknősök a Feneketlen-tónál


A XI. kerületi Feneketlen-tó üzemeltetője, a FŐKERT Nonprofit Zrt. most felkérte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályát, hogy segítsenek megoldani a problémát. A szakemberek begyűjtik az idegenhonos teknősfajokat, regisztrálják őket, majd felmérik egészségi állapotukat, különös figyelemmel a paraziták és kórokozók kimutatására. Ezután a teknősöket a fővárosi állatkert karanténállomására viszik, ahonnan az egészséges példányok az állatkerti Nagy-tóba kerülnek.

 

A Feneketlen-tó és a Szent Imre templom Budapesten

 

Az idegenhonos élőlények okozta problémát szabályozásokkal is igyekszenek kezelni. Magyar rendelet is tiltja vagy korlátozza bizonyos állat- és növényfajok behozatalát, árusítását, tartását - írja az MME a weboldalán. A listán jelenleg több teknősfaj és alfaj szerepel: az aligátorteknős, a díszes ékszerteknős, a keselyűteknős, a vörösfülű ékszerteknős (15 cm-nél kisebb páncélhosszúságú példányok), és várhatóan hamarosan a sárgafülű ékszerteknős is ilyen lesz majd.

 

Kapcsolódó cikkeink:

 

Őshonos páncélosunk, a mocsári teknős

Ürgetelepítés a Vértesben

Így cseperednek a farkaskölykök - Friss videók

Új madárfajt észleltek a Kis-Balatonon

Cikkajánló