Keresés eredménye

Most először fogtak az inváziós fajok mellett őshonos mocsári teknőst a Tiszán. A felvételről kiderül, mi ilyenkor a teendő, valamint a csapda működését és magát a fajt is részletesen megismerhetjük.

Egynyaras csukákat telepítettek a Hévíz-tó lefolyásába, hogy azok gyérítsék a meleg vízben elszaporodott idegenhonos díszhalféléket.

Hogy mi az idegenhonos fajok terjedésének a titka? A remek alkalmazkodóképesség, az egyes betegségekre való immunitás és egyéb hatékony túlélési stratégiák. Ha érdekel, miért képesek terjedni Magyarországon is a kaktuszok, vagy hogy hogyan szorítja ki az egyik inváziós faj a másikat a Balatonban, olvass tovább.

Nappali és éjszakai halászattal vizsgálták a partközeli halállományt a Duna Sződliget és Vác közötti szakaszán.

A Hévízi-tó vizét elvezető csatornában a szélhajtó küszök és bodorkák mellett olyan távoli tájakról származó halfajok is élnek, mint az egzotikus nevű jaguársügér vagy jukatáni fogasponty. Nem maguktól kerültek ide, és maguktól nem is fognak elmenni, ezért megpróbálják lehalászással csökkenteni az egyedszámukat.

A Balatonban élő idegenhonos halfajok többsége telepítés útján került be. Volt, ami nem bírta az itteni viszonyokat, és van, ami ma is remekül érzi magát a tóban. Mi a helyzet angolna-és busafronton? Többek között erről is beszélgettünk dr. Takács Péter halbiológussal.

Amikor ráunnak a házi kedvencként tartott teknősre, sokan - abban a hiszemben, hogy nem tesznek vele rosszat -, szabadon engedik egy megfelelőnek tűnő helyen, például egy tónál, ahol már amúgy is jó pár társa él. A legtöbben nem gondolnák, hogy az ilyen idegenhonos fajok mekkora kockázatot jelentenek az ökoszisztémára nézve.