A Larapinta Trail Ausztrália egyik leglátványosabb és leghosszabb túraútvonala, és több száz kilométeren keresztül kanyarog a kontinens északi, lakatlan, sivatagos területén. A nem mindennapi túrát teljesítő Lestyán Szilviával beszélgettünk, aki tudósként mesterségesintelligencia-kutatással foglalkozik, szabadidejét azonban legszívesebben a hegyekben és a vadonban tölti.

Néhány amerikai sziklamászó pár évtizede kitalálta az egyensúlyozás hevederre komponált művészetét: kifeszítik a „kötelet” két fa közé, vagy éppen egy szakadék fölé, és akrobatikusan egyensúlyozva végigsétálnak rajta a magasban. Fodróczi Zolival, a természetjárás e különös formájának egyik hazai képviselőjével beszélgettünk.

A Hegyre Megy Egyesület kezdeményezésére, nemzetközi összefogással készül az a hosszú távú túraútvonal, amely Tokajtól a Szent Anna-tóig vezet végig a Kárpátok talán legkevésbé ismert részén, a vadregényes belső vulkáni íven. Német-Bucsi Attilával, az útvonal ötletgazdájával és Kisida Andrással, az egyesület vezetőjével beszélgettünk e különleges útvonal létrehozásáról.

Orosz Júlia testnevelővel és lelkes (kék)túrázóval beszélgettünk arról, hogy miként lehet szó szerint talpra állni egy tüdőátültetés után.

„Mintha intravénásan nyugtatót kapnál” - mondja Ljasuk Dimitry, aki fél évet élt karanténban egyedül egy Tisza-tavi szigeten, amelyről nagyjátékfilmet is készített. A Jóreménység-sziget című film szól a természet gyógyító és a magány átformáló erejéről, és arról, hogy érdemes küzdeni az álmokért.

Gyönyörű és elgondolkodtató természetfilm készült hazánk mesterséges vizeiről, amelyek utolsó menedékei lehetnek számos fajnak. Ha engedjük. Már mozikban a „Múlt és jelen: Vizeink az ember kezében” című film, amelynek kapcsán a rendezővel, Fehér Zoltánnal beszélgettünk többek között arról, hogy mi maradt mára a "vizek országából".

Van az úgy, hogy az ember életébe egyszer csak megérkeznek dolgok. Szabó Géza Attilával is ez történt, a természetfotózás szép lassan közeledett hozzá, és mára már napjai szerves része lett.

A nagy port kavart kormányrendelet kapcsán kerestük meg az Agrárminisztérium államtitkárát, hogy mire számíthatunk a gyakorlatban.

Vajon mi hajtja a természetfotóst, hogy újra és újra kint üljön órákat, mozdulatlanul, egy helyben? Miért éri meg sok év után is hajnalban kelni? Szabó Irma képeiben ott a válasz. Nézzétek meg galériánkat, és ismerjétek meg Irma természetfotós útját!

Izsák atyával, a Szent Mauríciusz Monostor szerzetesével beszélgettünk az erdő csendjéről, a természetjárás és a hit kapcsolatáról, a Bakonyról és benne Bakonybélről, és persze arról, hogy minden túra zarándoklat is egyben.

Áprilisi lapszámunkkal lezárul a Geokéktúra sorozatunk, amelyben végigjártuk az OKT és a RPDDK útvonalán található, főbb földtani látványosságokat. Itt az ideje hát, hogy bemutassuk Veres Zsoltot is, a sorozat szerzőjét.

Az Erdők Világnapja alkalmából készült interjúnkban egy fiatal kutató, Árvai Mátyás meséli el, mi mindenre használja a fák évgyűrűit a tudomány.

Közlegények – A kárókatona-per címmel készült hiánypótló és elgondolkodtató film a nagy kárókatonáról és hazai helyzetéről. Szendőfi Balázs rendezővel beszélgettünk a filmről, és a madarat övező, sokszor heves indulatokat kiváltó problémákról.

Az alábbi interjú az októberi Turista Magazinban jelent meg Thuróczy Lajos bácsival. Akkor még nem sejtettük, hogy ez lesz a vele készített utolsó anyagunk, mert 96 évesen is kiemelkedő szellemi és fizikai frissességnek örvendett.

Kércz Viktor és Makra Ákos nem félt, és belevágtak életük eddigi legnagyobb kalandjába, a Pireneusok átszelésébe, teljesítve Európa legnehezebb túraútvonalát, a HRP-t. Menetelés és mászás csodás magashegyi tájakon, idegtépő bizonytalanság, embert próbáló, sokszor életveszélyes helyzetek és bölcs „nem”-ek. Interjú egy „Forrest Gump”-os túráról.

A kéktúrázás mindenkinek mást jelent, és mindenki azt kapja tőle, ami számára a legfontosabb. A Turista Magazin októberi számában három ember mesélt nekünk, akik különböző módon járták és járják a Kéket, más célok vezetik őket, egyvalami azonban közös bennünk: a kéktúrázás során életre szóló élményekkel lettek gazdagabbak.

Tavaly elmaradt hazánk legnépszerűbb teljesítménytúrája, és idén is nyár végére kellett tolni a rendezvényt, amelynek résztvevőit még az ősziesre fordult időjárás is fenyegette.

Magyarországon már évszázadok óta nincs szaporodó medveállomány, csak kóborló egyedek tűnnek fel az Északi-középhegységben. Azokból azonban mintha mostanában egyre több lenne. Lehet, hogy a hiúzok és a farkasok után a medvék megtelepedésére is számíthatunk? Bakó Botonddal, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) zoológiai szakreferensével beszélgettünk.