MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumGalyakilátó

2015.11.02. 17:30,   Szöveg: Benecz „Paraferee” Ferenc ,   Fotó: Egri Csaba, Benecz „Paraferee” Ferenc

Túra a Béke-barlang gyomrában

Erős klausztrofóbiám ellenére mindig vonzott az örök sötétség birodalma, a barlangok felfedezése. Ha mindezt nem kiépített utakon tehetem meg, még nagyobb élmény. Éppen ezért, amikor meghívást kaptam, hogy barátaimmal vegyünk részt egy izgalmas barlangtúrán, örömmel vágtam bele.

Mivel a délelőtti túra kicsit hosszabbra sikeredett, mint azt előre vártuk, késő délután értünk csak a Baradla barlang aggteleki bejáratához. Vezetőnk – akivel a 3-4 órás speciális túrát teszünk hazánk ötödik leghosszabb barlangjában – már várt minket. Miközben kiosztásra kerülnek a kezeslábasok és a lámpák, kapunk némi, a barlanggal és a túrával kapcsolatos általános információt. Hisz az ismertebb Baradla barlanghoz képest a Béke is tartogat rengeteg csodát.

 



Felvértezve ülünk autóba, hogy a település határától pár percnyire lévő, kissé benőtt, kavicsos parkolóig guruljunk. A mezőszéli piciny kápolna talán jelzésértékű, főként a hozzám hasonló „parás” emberek számára jól jöhet egy ima, indulás előtt. Autónkat hátrahagyva gyalogszerrel indulunk az erdőbe. A nagyjából 20 percnyi séta végén egy fák között megbújó mezőre érünk, melynek szélén kutatóház található. Itt megejthetjük az utolsó szerelvényigazítást, vezetőnk pedig átöltözik.


A késő délutáni napfény narancssárga fénnyel teríti be a Szomor-hegy alatti fák közét, miközben a pár lépésnyire lévő, sűrű fákkal betakart lépcsősorhoz érünk. Aljában ott a barlang 1954-ben vágott mesterséges bejáratát rejtő ajtó. Bár a rozsda próbálkozik belemarni, a fémlap masszívan tartja távol az illetékteleneket. Rajta apró tábla jelzi az errefelé járónak, hogy mögötte húzódik a Béke-barlang, amely része – az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjaival együtt – az UNESCO-világörökségnek. Vezetőnk nekifeszül az ajtónak. Nyikordulva, a szél és az eső által a lépcső aljára lehordott leveleket és egy kevéske földet félretolva nyílik, nem túl tágasra. A lámpáink fényétől kissé fellazult sötétségben téglával kirakott, boltíves folyosó tárul elénk. Innen hosszú lépcsősoron jutunk mélyebbre, míg el nem érjük a természetes járatot.

 



Derékig a hideg vízben

 

Az első lépéseket szárazon tesszük meg, de vezetőnk még a felszínen előre jelezte: a Béke-barlang száraz időszakban is igen vizes, ám az utóbbi hetek bőséges csapadéka most kifejezetten megemelte a járatokban lassan csordogáló Komlós-patak szintjét. Innen jelenleg nemcsak száraz lábbal, de alsó ruházattal sem lehet kijutni.

A Baradla a Béke-barlanghoz képest olyan, mint egy toronyház a parasztviskóhoz képest. Itt az átlagos szélesség mindössze 1,6 méter. Az egész túra folyamán szinte mindenhol mindkét falat egyszerre meg tudjuk érinteni, és bizony több ponton ennél is jobban összeszűkül a járat. Már lábszárközépig ér a jéghideg víz, amikor elérjük a három „kapu” egyikét. Eddig jól viselkedett a fóbiám, de az „átjárónak” alig nevezhető szűk nyílást elnézve a 10 °C-os levegő forrni kezd, tenyerem izzad.

 



Kicsit segít, hogy a kolleginák viszonylag vidáman veselkednek neki a feladatnak. Nem hagyhatom a férfiegómat csorbulni. Szerencsére a mindhárom kapunál szükségszerű vízbe mártózás lehűt, a sikeres túloldalra átjutások mérséklik a heves pulzusomat. Vezetőnk egy-egy ilyen feladat után, kisebb szünetet beiktatva, kellő időt hagyva az ellazulásra, további információkkal lát el minket.


(Csepp)kőkemény alvilág

A hideg víz egyre magasabban áztatja a testünket, miközben a plafonról lelógó hatalmas cseppkövek között lépdelünk előre a keskeny, kacskaringózó folyosón. Mire feleszmélhetnénk a cseppkövek érintésének elkerülésére tett koncentrálásból, már mindannyian szinte derékig merülünk a vízbe egy medencében.

 



Túránk legmélyebb pontja felé közeledünk. Az utolsó, nagyjából 50 méteres távot már nem a főjáratban tesszük meg. Jobbra egy agyagos, szűk folyosón kapaszkodunk fel. A sikamlós, fogás- és lépéslehetőségek nélküli járatban nem könnyű az előrejutás, ráadásul egyre jobban fárad kis csapatunk. A „dombra” felérve a másik oldalon egy hasonlóan nehéz lejtmenet vár minket, majd néhány méterrel távolabb a túránk vége. Már ami az előrehaladást érinti. Innen ugyanis csak különleges engedéllyel lehet továbbjutni, de nem bánjuk, hiszen eddig is óriási élményben volt részünk.

A visszaút gyorsan telik. Átfagyottan senki sem kérdez vagy áll meg még egyszer megnézni egy-egy cseppkőoszlopot. Már csak a felszín és az ott ránk váró meleg lebeg a szemünk előtt. A lépcsősoron felkapaszkodunk, ki az este sötétjébe, és hagyjuk, hogy testünkben szétáramoljon az adrenalin… Már csupán vissza kell találnunk az autóhoz.

 


 

Tudtad?
Bár a Béke-barlang is az Aggteleki-karsztot alkotó triász időszaki mészkőben, eróziós úton jött létre, főága jelentősen keskenyebb a Baradláénál, amely a barlangok vízfolyásainak eltérő eróziós és árvízi jellemzőiből adódik. Míg a Baradlában már nem találunk a főágon végighaladó állandó vízfolyást (ez az alsóbb barlangszinteken keresztül éri el a forrásokat), a Béke-barlangban még tart a bevágódási folyamat, amely a barlang folyamatos mélyülésével jár együtt. Levegője a magas relatív páratartalomnak és a lebegő párában található magas kalciumion-tartalomnak köszönhetően gyógyító hatású. A barlangban jelentősen magasabb a szén-dioxid-tartalom, mint a kinti levegőben, de ez semmilyen veszélyt nem jelent, csak arra készteti az ott tartózkodókat, hogy intenzívebben vegyenek levegőt, fokozva a vérkeringést.
 

  

Béke-barlang
Hazánk ötödik, az Aggteleki-karszt második leghosszabb barlangja. 1952-ben fedezték fel a 7183 m hosszú járatot, amely 1982 óta fokozott védettséget élvez. Az állandó vízfolyással rendelkező barlang hazánk cseppkövekben leggazdagabbikja. 2 km-es szakasza, előzetes egyeztetés után, egy speciális barlangtúra keretei között szakvezetéssel látogatható.
A túra túlnyomórészt kiépítetlen, kivilágítatlan útvonalon halad. A túrára biztosítanak lámpákat. A barlang hőmérséklete 10 °C. A barlangban állandó víz van, ezért gumicsizma és/vagy váltócipő, valamint megfelelő réteges öltözék, váltóruha használata kötelező! Részvételi korhatár minimum 14 év. A túra előzetes egyeztetés után min. 5 fő esetén indul (max. 10 fő).

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2013 augusztusi számában.



 

Kapcsolódó cikkeink:

Harminc éve lett nemzet park az Aggteleki-karszt - túratipekkel

Ezért menj nemzeti parkba kirándulni

Még több hír az Aggteleki Nemzeti Parkról


 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2017. július
H K Sze Cs P Szo V
0102
03040506070809
10111213141516
17181920212223
2425
26
27282930
31
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. július
Megyeri Máté:
Berepülés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...