A Bakony vadregényes szurdokai
Hasonló földrajzi adottságaik ellenére a bakonyi völgyszorosok mindegyike kicsit más, egyedi hangulatú. A Gaja-szurdok és a Cuha-völgy ízelítőt adnak ebből a vadregényes világból.
A Bakony hangulatos szurdokait évezredek alatt alakította ki a víz és időjárás. A meredek falú, sziklás völgyek mélyén patak csordogál. A Bakony keleti oldalán futó Gaja-patak Bodajknál délre fordulva alakította ki a Gaja-völgyi Tájcentrumban látogatható szurdokot, míg az Öreg-Bakonyban, Eplénynél eredő Cuha-patak Porva-Csesznek vasútállomás és Vinye közötti szakasza vált a kirándulók kedvencévé. Érdekesség, hogy Gaja-patak, eredéséhez közelebb, Bakonynánánál, még egy látványossággal szolgál, a lezúgó víz itt alkot vízesést a Római-fürdőnél.


Mindkét bakonyi szurdok könnyen járható, családbarát, pihenőhelyekkel gazdagon tarkított kirándulóhely, melyek bejárását megtehetjük egy körtúrán. A Gaja-szurdok két irányból is megközelíthető, északon bodajki indulással, délen a Fehérvárcsurgóról becsatlakozó 8212-es út menti kényelmes parkolóból. A Gaja-völgyi Tájcentrum 2004-es megnyitását követően többször megújult, jelen formájában gazdagon felszerelt turisztikai központ. 2016 óta a Károlyi-kilátóval lett gazdagabb, mely tíz év után minket is újabb látogatásra sarkallt. A Bakony, mivel alföldiek vagyunk, kissé távolabb esik a fő kirándulóhelyeinktől, de némi logisztikával ismételten ezt céloztuk meg.
Már a széles, murvás bevezető út is pihenőpadokkal és ismertető táblákkal gazdagon felszerelt. Az árnyas szekérút a kirándulóhely központi részéhez, az Alba Regia-tóhoz vezet.
A patak duzzasztásával mesterségesen létrehozott vízfelület környezete kitűnő pihenőhely, ahol minden megtalálható egy kellemes piknikhez.
Horgászati lehetőség, fedett szaletli, büfé, padok és tűzrakóhely sorakoznak itt.


A tavat és a patakot az Ádám-Éva-fáig két oldalán szegélyezi a kék kereszt és sáv jelzés, majd a járható ösvény a patak jobb oldalán kanyarog egészen az északi fordulóig. A szűkülő völgyben kis híd ível át, mely megkönnyíti a kétoldalas barangolást. Az Ádám-Éva-fa fekvő tölgymatuzsáleme ismét alkalmas helyszín a pihenésre, melyet a gyerekek szívesen ki is használnak. A ligetes erdőben tovább haladva a sziklafalakban kisebb szájadékokat is megfigyelhetünk.


A vadvédelmi kerítés lépcsőjén átkelve az egykori Varjúvár elhagyott épülete mellett élesen jobbra kanyarodva kezdi meg az emelkedést a jelzett út. A rövid, meredek, sziklás kaptató egyre szélesebb panorámával szolgál, míg végül teljesen megnyílik a szurdok, és Balinkát látjuk madártávlatból. Nagy kontraszt a már-már egyhangú patakvölgy után, de szívesen vetettük bele magunkat a hirtelen jött hegyvidéki hangulatba.


A karsztos erdőben a tájcentrum fenti bejárata után is maradjunk a szikla peremén, melyen csakhamar láthatóvá válik a kilátó. Az érdekes felépítésű, fém építmény nevét Károlyi Gyuláról kapta, aki helybéli birtokosként 1888-ban a fehérvárcsurgói vadaskertet is létrehozta. Ugyan a kilátás „csak” 180 fokos, de a szűk hegyszoros erdőrengetege csodálatos látványt nyújt. Továbbiakban a Kéken az Alba Regia-forrás környéke érdemel még nagyobb figyelmet, majd hamar visszaereszkedhetünk a tóhoz.


A Cuha-szurdok Vinye és Porva-Csesznek vasútállomás közti szakasza nem kevésbé kedvelt és látványos helyszín. Hasonlóképpen könnyen járható, elenyésző itt a szintkülönbség. Kissé nehezíti a körülményeket, hogy a kanyargó patakon több helyen kell átvágnunk, mely csapadékosabb időben nehézséget okozhat. Különlegességét tovább fokozza a Bakonyvasút, mely a MÁV 11-es számú, Győr-Veszprém vasútvonal részeként Magyarország egyetlen műemléki védettségű vasútvonala. A viaduktokon, alagutakon zakatoló egyvágányú, nem villamosított vonatszakaszt 1896-ban adták át a forgalomnak.
Nemcsak a rajta utazó közönségnek különleges az unikális vonalvezetés, de vasúttechnikailag is számos különlegességgel jellemezhető.


Az itt töltött időt színesíthetjük akár vonatozással kombinált sétával is. Bakonyszentlászló felől érkezve Vinye előtt több parkoló is rendelkezésre áll.
Kelet felé indulva, a Kőpince fogadó után a barlang és a forrás környezete elég forgalmas, így a bakonyi betyárról elnevezett Savanyó Jóska-barlang röpke megfigyelése után azonnal tovább robogtunk a Cuha-patak menti piroson. Több pihenőhely és gázló után a mellettünk növekvő sziklafalak a sportmászók kedvelt gyakorlóterepe. Az egyre szűkülő völgyszakaszt a nagy vasúti viadukt jelzi, majd egyre közelebb kerülünk a felettünk magasodó sínpárhoz. Igazi turistaparadicsom ez, úton-útfélen egymást érik a pihenőhelyek, míg végül elérjük a vasútállomás épületét.


A kirándulók zöme itt vagy visszafordul, vagy eleve vasúton érkezett, és itt kezdi meg a sétát. A sínek túloldalán, a kulcsosház mellett találjuk a sárga jelzést, ami a Kopaszhegyre vezet. Több tisztás, erdős szakasz váltogatja egymást, mígnem a Hódos-ér menti nagy legelő gémeskútja bizonyossá teszi az irányt. A piros kereszt leválása után gyalogutunk újra egyhangúbbá válik, mígnem visszaérkezünk a Hódos-éri Vadászházhoz, ahonnan már csak egy ugrás Vinye.

Körtúra a pilisborosjenői túraparadicsomban
A Pilisborosjenőt megcélzó kirándulások kötelező elemei a Kevélyek, a Teve-szikla és az Egri vár másolata. Körtúránk az ikonikus látnivalók sorát teszi kissé változatosabbá szokatlan vonalvezetése által.
→ Tovább
Holdvilág-kör extrákkal
Ebbek a Budapest közeli körtúrában a Visegrádi-hegység egyik legnépszerűbb, legvadregényesebb kirándulóhelye, a Holdvilág-árok csak epizódszereplőként tűnik fel. Vele egyenértékű természeti szépségeket sorakoztat fel a szurdokot is magába foglaló Pomázi kör.
→ Tovább
A kétarcú Csergezán-kör
A főváros nyugati kerületeivel néhol összeolvadó Budai-hegységnek kevés olyan része van, amit a kirándulók ne rutinszerűen látogatnának. Egy zsúfolt ünnepnapon célszerű és látványos kombináció a tömegmágnes Csergezán-kilátó és a jóval szerényebb ismeretségű Szarvas-árok mixe.
→ Tovább