Pilisborosjenőt a főváros közelségén felül vadregényes természeti környezete emeli a legnépszerűbb kirándulóhelyeink közé. A különleges alakú Teve-szikla, vagy az Egri vár másolata a legkisebbek fantáziáját is megmozgatja, ráadásul nem is kell túl sokat gyalogolni az apró lábaknak. Nemcsak a családok kedvelt célpontja, de felnőttként is érdemes idelátogatni. Kevés olyan természetkedvelő ember létezik, aki ne járt volna már itt valamilyen program keretében. Nem először vettük fel mi is a repertoárunkba, de ezúttal megpróbáltuk kissé színesebbé varázsolni, újabb látnivalókkal megtölteni a túránkat.

Pilisborosjenőn, a Prohászka Ottokár utca végén, a közelgő levendulaszüret miatt kialakított ideiglenes parkolóban hagytuk a kocsit, majd a Kevélyhegyi tanösvényen indultunk neki. A 2008-ban kialakított útvonal a környék legfontosabb értékeit fűzi csokorba.

1 / 12

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

A Vendel-hegy csúcsán kialakított Kálvária a tanösvény második állomása. A stációk és a keresztek homokkőből készültek, melyről még több információt is megtudhatunk az ismertető tábláról. A Kéktúra jelzései egyenesen a Teve-sziklához vezetnek. Nem igényel túl nagy képzelőerőt, hogy a már messziről is könnyen észrevehető, kettőságú sziklaformációt egy tevével hasonlítsuk össze, az lenne inkább nehezebb, hogy ne a púpos négylábút lássuk meg benne.

2 / 12

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

A dolomit alapú képződmények az idők hosszú folyamán cementálódtak, így környezetüknél sokkal ellenállóbakká váltak az erózióval szemben. A domináló világos kőzetszínt vastartalmú bemosódások színezik. A szabadtéri geológiai bemutatóterem közkedvelt játszótere a legkisebbeknek.

A tanösvény negyedik állomása volt a következő megállóhelyünk. A Teve-sziklától vagy a T jelzést követjük, vagy a kerékpárutat választjuk, mindkettő oda vezet. A várat az Egri csillagok című film forgatási helyszínéül építették még az 1960-as években. Az egykoron kötelező olvasmány Várkonyi Zoltán által rendezett változata több gyereknek jelenthetett maradandó filmélményt. A várrom falai között bujkálva a gyerekek elmélyíthetik az ismereteiket.

3 / 12

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

2008-ban, a forgatás 40. évfordulójára az önkormányzat rendbe hozatta a környezetet, így ma is élvezhetjük a szokatlan díszletet. Zárójelben megjegyezhető, hogy a Teve-szikla sem maradt ki a magyar és külföldi képernyős életből, több filmben, videóklipben feltűnik.

Miután „kijátszottuk” magunkat a történelmet idéző romok között, folytattuk a túrát, most már egyre nehezedő terepen, a Kevélyek csúcsára. A Kék a nyeregig követhető. A „Pihenő a tölgyesben” információs táblán érdekes összefoglalót olvashatunk az itt élő növényvilágról. Érdemes felkapaszkodni a Gyopáros-barlang szájadékához is.

5 / 12

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

Feljebb emelkedve kissé szelősebbé válik az ösvény, itt-ott még szűkös kilátás is élvezhető. A nyeregben kellemes pihenőhelyet alakítottak ki, padokkal, tűzrakóval, esőbeállóval. Az 1928-ban átadott menedékház sajnos már nem létezik, 1992-es leégéséig viszont étteremként és szálláshelyként funkcionált.

A piros sávon kapaszkodjunk fel a csodálatos panorámával hívogató mészkő fennsíkra. Megéri az erőfeszítés, mert a széles kilátás kárpótol. A Duna, a Budai-hegység és a Pilis is könnyen felismerhető, de aki kevésbé jól tud tájékozódni, az a tanösvény tábláját hívhatja segítségül. Csak idő kérdése, hogy meddig bámészkodunk, vagy uzsonnázunk, mi inkább tovább folytattuk utunk.

7 / 12

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

A nyeregből már a zöld jelzésen ereszkedtünk le a hegylábhoz, majd nyugat felé vettük az irányt, és hamarosan a Solymári-völgy szélére érkeztünk. A vadregényes szurdokvölgy némi meglepetéssel hatott, mert a Kevélyek tetejéről nézve a számomra ismeretlen útvonal nem volt egyértelműen megjósolható.

Jobb kéz felől a térkép szerint a honvédség aktív harcászati bázisa terül el mellettünk, aminek jelenlétéből túl sok minden nem tapasztalható. Elmegyünk egy lezárt, megrongálódott függőhíd bejárata mellett, majd egyre inkább a fenyők veszik át a hatalmat.

9 / 12

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

10 / 12

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

Magunk mögött hagytuk a szurdokot, és leértünk a Háziréti-víztározóhoz. A duzzasztással, mesterségesen kialakított állóvíz horgásztóként funkcionál, és magánterület. A korabeli térképek már az 1700-as évek óta jeleznek itt tavat, de a mai formáját a rendszerváltás után nyerte el. A horgászparadicsom nagy népszerűségnek örvend, mi csak egy üdítő erejéig időztünk a helyi büfében.

11 / 12

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

A nagy meleg miatt igyekeztünk minél hamarabb visszajutni az erdőbe, így a Vadkacsa utcán a zöldet követve érkeztünk ismét a fák közé. A kék kereszt jelzés a Vendel-hegy irányába vezet, majd megkerüli a Köves-bércet. Idő hiányában rövidítenünk kellett, és egy jelzetlen, de annál forgalmasabb szekérúton ballagtunk vissza a kálváriához.