Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2018. március 14.

A Dunakanyar panorámaútja

Visegráddal szemben, Nagymaros és Zebegény között találjuk a Dunakanyar jellegzetes földnyelvét. Csúcsán, a több panorámapontra is csipkeszerűen kihúzódó ikonikus turistaútja fut, melyről nem csak a csodálatos kilátást élvezhetjük. 

A Duna bal partján, a Börzsöny lábánál fekvő Nagymaros a Dunakanyar könnyen megközelíthető, közkedvelt települése. Romantikus belvárosa, a látványos folyópart és a fölötte magasodó hegyek a szabadidő különféle aktivitású eltöltésére adnak alkalmat.

 

 

A város történelme szorosan összefonódott a szemközti középkori királyi székhellyel, a visegrádi uralkodók kedvelt tartózkodási helye volt. Az 1900-as évek elején a természetjárók is felfedezték maguknak, az Encián turisták nyomait máig követhetjük. A keskeny földnyelv Török-mező felőli fennsíkszerű platóját már előzőleg bejártuk, de a Julianus-kilátó magával ragadó panorámája visszatérésre sarkallt. A hosszúra nyúló telet szinte egy hét alatt felváltó tavasz első napsütéses hétvégéjét így megosztottuk a kiskerti munkálatok és az elmaradhatatlan túrázás között.

 

 

A környéket behálózó, több irányba vezető turistaúton az autóval érkezők is praktikus körtúrát tervezhetnek. A Dunára tekintő panorámautat, az érdekes Remete-barlangot és a kirándulást koronázó kilátót fűztük össze (fordított sorrendben) egy remek útvonallá. A helyszínről olvasott beszámolók és a térképről becsült távolságok egy kényelmesen bejárható, félnapos túrát sugalltak. A kirándulás hosszával nem is lett volna semmi baj, de azt mindenki elfelejtette megemlíteni, hogy útközben viszont több száz méter szintkülönbséget kell többszörösen leküzdeni, nem beszélve arról, hogy a számtalan morzsalékos, nehezen járható, meredek ösvény bejárását csak száraz időre javasolják. Ehhez képest, mi pont ezt a hétvégét választottuk, amikor a hirtelen jött több fokos hőmérséklet-emelkedés a hegyekből leolvadó havat sártengerré változtatta.

 

Már a városból kifelé vezető „Kék” utcán gyanús lett a dolog, mivel a házak melletti vízelvezető árokban nagy robajjal hömpölygött lefelé a víz. A település aszfaltját magunk mögött hagyva jöttek az első akadályok. A Templom-völgy enyhén emelkedő kaptatóján a hóolvadás minden szépsége megjelent, már pár lépés után több plusz kilót cipeltünk a bakancsunkra tapadt sáros föld formájában. A varázslatos útvonal feledtette a nehézségeket, a vígan csordogáló patakocska látványa kárpótolt mindenért.

 

 

A kopasz bükkösön át az átlagos tempó alatt, nehézkesen haladtunk, miközben a télből a tavaszba kapaszkodtunk fel. A magasság emelkedésével a talaj szárazabbá vált, és megjelentek a kikelet virágai is. A Szent Mihály-nyereg előtti szakaszon a fák közül a Duna jellegzetes sávja bukkant elő, izgalmasabbá téve a tájat.

 

 

Az első kereszteződésben a Hegyes-tető irányába kanyarodtunk, ahol bekerített régi bányaakna nyomait találtuk. Az Ürmös-rét napsütötte tisztásán még a tél uralkodott, az összefüggő hótakaró tartotta magát. Pár perces emelkedő után előttünk állt a középkori bástyát idéző Julianus-kilátó.

 

 

 

A toronyban csigalépcső vezet a felső teraszra, ahonnan a Dunakanyar egyik legszebb panorámája élvezhető. Az évnek ebben a szakaszában még a fák lombkoronája sem zavarja a kilátást, körbetekintve jól követhető a Duna kanyarulata. Az egyébként turistáktól hemzsegő kilátóban most magányosan élvezhettük a természet csendjét, csak később jelent meg egy-két, a sárral kitartóan küzdő túratárs. Nyilvánvalóan a következő jelenet az elemózsia előkerülése, és némi szusszanás a továbbindulás előtt.

 

 

Visszaérve a nyeregbe a sárga sáv a Szent Mihály-hegyre vezet, melynek emelkedőjét a kék barlangjelet választva akár ki is hagyhatunk, mert az újabb csúcs különlegességet nem tartogat. Lefelé menet az Enciánok újabb nyomán, egy pihenőpadon Miklós Lili túratársra emlékezhetünk. A sárga kereszten egy jelöletlen „szépkilátás” ponton kapunk ízelítőt a várható panorámából.

 

 

Feltöltekezve erővel és élménnyel ereszkedtünk le az egyre meredekebb és sziklásabb ösvényen a Dobozi-oromig. A látvány már a szokásos, de még mindig megkapó. Utunk előttünk álló szakasza kifejezetten a hullámvasútra kezdett hasonlítani, de nem abban, hogy olyan gyorsan száguldottunk volna. Az erős lejtőket, még erősebb emelkedők követték, és ezt nem csak egy alkalommal kellett végigcsinálni. A panorámáért és a barlang különleges teraszáért meg kellett dolgozni.

 

Miután a kék barlang jelen viszonylag gyorsan ereszkedtünk lefelé, a felfelé jövők nem siették el az ellenkező irányú utat. A Szent Mihály-hegy tömbjének Dunáig lenyúló sziklaoldalában találjuk a Remete-barlang tátongó szájadékát. A természetes úton kialakult, majd később bővített üregrendszer szerzetesek lakhelyeként szolgált. A barlanghoz kapcsolódó 19. századi legenda egy meseszerű látomást idéz. Aki ide felmászik, az mai napig élvezheti a szerzeteslakok örök panorámáját.

 

 

Amikor azt hittük, hogy már szinte a Dunáig ereszkedtünk le, a Remete-völgy árka még annál is mélyebben feküdt. Az Ördög-hegyre visszakapaszkodni fáradt lábainknak maga volt a pokol, de cserébe újabb szeletét pillanthattuk meg az alattunk kanyargó folyamnak. A sárga barlang jelzésen vezetett útvonal továbbra is változatosan kanyargott, könnyebb szakaszokat szinte nem is tartogatva. A Rigó-hegy után az ösvény kiszélesedett, minősége megváltozott, a település közeledtét jelezve. Az ún. Szamaras-parkoló most is tele volt, a barlanghoz legrövidebb út innen vezet. A sárga négyzet már a házak között ereszkedett lefelé, a Fellegvárral koronázott kilátással.

 

 

 

Nagymaroson a Szent Kereszt felmagasztalása templom környékén zárul a kör, ahol Édeske Alíz cukrászdájából feltankolva már vidáman meneteltünk a parkoló autónkig.

 

Szöveg és fotó: Dr. Kocsis Tünde

 

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!
 

A Bakony legszebb panorámája nyílik a Papodról

A Bakony legszebb panorámája nyílik a Papodról

2022.08.19.

A Bakonyban sok szép kilátóhely van. A Kőris-hegyen állva a lábunk alatt hullámzó Magas-Bakony hegyei nyűgöznek le, a Kab-hegyi kilátóból akár a Balaton víztükrének csillogásában is gyönyörködhetünk, a Baglyas kopasz csúcsáról Fehérvárig száll a tekintet. Van azonban egy kilátó ahol mindezt egyszerre kapjuk meg, ahonnan körpanoráma nyílik szinte az egész Észak-Dunántúlra: a 646 méteres magasságig emelkedő Papodon álló Vitéz Bertalan Árpád kilátó.

→ Tovább
Óbükk gyöngyszeme: az Arlói-tó

Óbükk gyöngyszeme: az Arlói-tó

2022.08.19.

Nehéz sorsú iparvidék, káprázatosan szép természeti környezet, Erdélyt idéző tájak, ahol még ma is csodabogár a bakancsos turista. Az ország északi peremvidékén hullámzó Vajdavár-homokkővidék, vagy ahogyan a helyiek hívják, az Óbükk, még ma is felfedezetlen terület a természetjárók számára. A táj egyik legszebb látnivalója a gyönyörű környezetben megbújó Arlói-tó.

→ Tovább
Több száz madár életét mentik meg évente a Kecskeméti Vadaskertben

Több száz madár életét mentik meg évente a Kecskeméti Vadaskertben

2022.08.16.

Az ország legkisebb állatkertje nem csupán arra lehet büszke, hogy itt látható Magyarország legszebb hím oroszlánja vagy Európa legszebb tigrispárja, hanem arra is, hogy a lelkes gondozók évente több száz sérült madár életét mentik meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a lakosság közreműködésével.

→ Tovább