Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szöveg és fotó:
2020. augusztus 4.

A felfedezésre váró Gaja-szurdok

A bakonynánai vízmérce alig 6 cm-t jelez a pataknál, s így nem véletlen, hogy a Római-fürdő tavasszal még dübörgő vízesése sehol, szinte porzik a Gaja-patak medre a Keleti-Bakony legszebb szurdokának alsó részén.

A Gaja-patak Zirc keleti határában, Nagyesztergár Veimpusztájánál ered, s úgy a Fehérvárcsurgói-víztározóig a térség meghatározó vízrajzi eleme. Igaz volt ez régen, mikor még védelmi szerepe is volt elmocsarasodott kiöntéseinek, illetve több vízimalmot hajtott fáradhatatlanul. Manapság inkább turisztikai szerepe jelentős, hiszen a bakonynánai és fehérvárcsurgói sziklaszoros jelzett útjai felkapott turistaattrakciók. Ám mi Bakonynána déli, szélső házainál, a kiváló szálláshelyet kínáló Prém malomnál letérünk az Országos Kékről, átkelünk a vízjárásmérő állomás keskeny, zöld hidacskáján, s balra fordulunk.

Máris azonnal elrejt, befogad a Bakony rengetege. A továbbiakban a párás félhomályban egy keskeny, csámborgó, ám többnyire mégis határozott ösvény vezet a folyásirány szerint célunkhoz, a Római-fürdő sziklakatlanához. A következő kb. két kilométeren érdemes mindig a jobban kitaposott ösvényt követni, ha elfogyna, akkor a túlsó parton vár a folytatás. Tempónk nem lesz gyors, s nem csak a számtalan látnivaló, fotótéma miatt! Helyenként igencsak oda kell figyelni a szurdok oldalában fel-le csalinkázó csapásra: leszakadt sziklatömbök, kidőlt fák, belógó ágak, uszadéktorlaszok, sár, iszap, víz, csalán teszi egyedivé a bő egyórás felfedezőutat.

A sziklaszurdok csak ritkán tágul ki, mohos mészkőfalak, vénséges fák varázsolnak ide őserdei hangulatot. S valóban, a kidőlt óriási fekete fenyő mellett tölgy magonc virít, míg a sziklafalba szorosan kapaszkodó, szenvedő hársfák mellet fiatalos mogyoróbokrok virulnak.

Nem vagyok „páfrányológus”, de úgy ötven méteren öt különböző faj egyedeit ismerem fel, köztük az édesgyökerű páfrányt és több fodorkát. A hűvös szurdokban jól érzi magát több termetes bükkmatuzsálem is, és a vízigényes égerfából is sok akad, de legtöbb talán a mezei juharból lelhető fel.

A kanyon falát alkotó mészkősziklák nem ritkán egybefüggő, kompakt tömböket alkotnak, de gyakrabban ugranak elő kisebb-nagyobb bástyák, letörések is. Rajtuk moha, zuzmó, páfrány. Virágos növényből kevés díszlik, talán a vékony talajtakaró és a gyenge napfény miatt. Nagyobb barlangot nem, de kisebb sziklaüregeket itt-ott rejtenek a sziklafalak.

Amiben a túrán mi hiányt szenvedtünk, az a patakcsobogás. Ugyanis a mederben többnyire elkülönült víztestek, kisebb-nagyobb vizes szakaszok váltakoztak a mélyebb pontokon. És úgy másfél kilométer után már ezek sem, illetve csak nyomokban. Nagy itt a vízhiány! Hihetetlen, hogy egy tíz évvel ezelőtti túránkon volt szakasz itt, ahol úsznunk kellett pár métert, akkora volt a meder telítettsége. E nevezetes helyen most talán fél méter volt a mélység. Az ilyen sziklamedencéknél érdemes volt megállni: molnárpoloskák tömegesen, tegzes lárvák gyakran, míg apróbb halak nagy ritkán jelezték, az élet élni akar. Rákot is találtunk, de már eléggé kibelezett formában. Visszafelé utunk során próbáltuk megkeresni azt a helyet, ahol a víz eltűnik a mederben. Nem volt ilyen pont. Tehát a patak vízhozama „fogy el” a meder számára.

A szurdok eme alsó, partmenti útvonala felveszi a versenyt a Bakony bármelyik kősziklaszorosával, ezt bátran állítom. Tömegek még nem látogatják, de a viszonylag gyakori szemetelési nyomok alapján, egyértelmű, hogy használják. Jó lenne ide a védett területet jelző táblák kihelyezése: élővilága, földtana, geomorfológiája erre érdemesíti a Gaja-szurdok most bemutatott, megismerésre méltó gyönyörű részét!

Visszafelé leggyorsabban az Országos Kéken, vagy a patak felső peremén futó piros jelzésű erdészeti feltáróúton juthatunk vissza Bakonynánára. Mi mégis a „lenti” utat választottuk, mert a felemelő természeti csodákkal nem lehet betelni a Gaja-patak szurdokában.

Elfeledett várak, pazar panorámák alig negyedórára Egertől

Elfeledett várak, pazar panorámák alig negyedórára Egertől

2022.05.20.

Az egri vár elődjének falmaradványai, több ezer éves bronzkori erőd hatalmas sáncai, egy gigantikus hegyomlás nyomai, az egykori Egri Bükk Osztály évszázados kilátójának romjai, egy felhagyott dolomitbánya sziklafalai, és nem mellesleg a környékre és a Bükk-fennsíkra nyíló pompás panorámák teszik egy igazán izgalmas túra célpontjává a Bükk nyugati kapuját őrző felsőtárkányi Vár-hegyet.

→ Tovább