Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szöveg és fotó:
2022. október 18.

A Pilis megújuló kerékpárútjain

Természetjáró körökben az utóbbi hetekben futótűzként terjedt el a Pilismarót-Királykúti-nyereg között megújult kerékpárút átadásának híre. A Pilis-Visegrádi-hegység legszebb útvonala tükörsima aszfaltot kapott, így bárki, bármilyen bringával élvezheti az erdei kerékpározást.

A Budapest-közeli Pilis hegység nemcsak a gyalogos turisták, de a kerékpárosok Mekkája is. A növekvő biciklis igényekre reagálva hozta létre a Pilisi Parkerdő a Pilis Bike úthálózatát a Pilisben, a Visegrádi- és a Budai-hegységben. A Parkolj+Bringázz parkolóhelyek a javasolt kerékpáros útvonalak mellett a könnyebb megközelíthetőségről és parkolásról is gondoskodnak. 34 különböző nehézségű útvonalat jelöltek ki, de a Pilis a több mint 350 kilométernyi kerékpáros úthálózatának köszönhetően szinte teljesen bejárható. Idén nyáron nagyszabású felújítási munkálatok indultak, melynek köszönhetően hosszú szakaszok újultak meg, és lettek jóval biztonságosabbak.

A pilismaróti Mózer-parkoló és a Királykúti-nyereg közötti szakasz felújítása nagy hírverést kapott, de emellett még öt útszakasz érintett volt. A mindenhol természetvédelmi területen zajló építkezés szakaszos útlezárásokkal járt, miközben maximális figyelemmel kellett lenni az élőhelyek védelmére.

Sok helyen nem csak a már gyalázatos állapotban lévő útburkolatot javították ki, az útalap, vízelvezetés, földművek is sorra kerültek.

A gyönyörű őszi idő nagyon sok kerékpárost csábított a szabadba, alkalmat adva a megújult szakasz kipróbálására. Mi sem tudtuk kíváncsiságunkat legyűrni, ezért a Pilisbe indultunk. A pilisszentlászlói Kis Rigó Vendéglő P+B pontja népszerű kezdőpontja mind a gyalogos, mind a kerékpáros köröknek. Hétvégente, főleg szép időben az étterem előtti beköt úton egy tűt sem lehet leejteni, annyi a parkoló autó. A népszerűséget nagyban növeli, hogy a kirándulás végén nem kell éhesen vagy szomjasan távozni.

Időben érkezve könnyedén le tudtuk tenni az autót, és a kéktúrás pecsételőhelytől indulhatott is a pilisi tekerés. A Sikárosi-úton hosszas lejtmenetben gurultunk le a Dömör-kapui elágazásba, ahol azonnal szembetűntek a munkagépek és a megújult, koromfekete aszfaltszakasz. Előre látható volt, hogy itt nem kell majd aggódnunk az útminőség miatt, a betervezett túránk könnyen teljesíthető lesz. A Bükkös-patak menti kék pihenőhely megállásra csábít, de pár kilométer után éppen csak keresztültekertünk.

A sikárosi erdészház elágazása minden évszakban látványos, ősz elején például lila kikericsektől színes a mező. A kerékpározás egyik előnye, hogy hosszabb utak is bejárhatóak, és olyan helyek is megismerhetőek, amik gyalogosan sokszor kimaradnak. Nekünk ilyen pont volt idáig ez az erdészlak, de most legurultunk, és közelebbről is szemügyre vettük.

A kis kitérő után folytatódott az emelkedő, a Királykúti-nyeregig eseménytelenül suhantunk. Elhagyva a piros-sávot, kezdetét vette a felújított pilismaróti sárga kerékpárútvonal. Dobogókő alatt felismerhető a sípálya felvonóháza, ami tájékoztatóul szolgál a helyzetünkről. A Rámhegyi út elnevezés nem véletlen, mert gyalogos kitérővel felkapaszkodhatunk a névadó hegyre, de ebben az esetben javaslom, hogy kerékpárzárról is gondoskodjunk.

A Ferenczy-szikla látványos panorámával szolgált volna az amúgy kilátásban szegény túrán. Mivel biciklizni jöttünk, hiányérzet nélkül gurultunk tovább Pilismarótra.

Az új szakasz tökéletes, csak a lehulló őszi termések ropognak a kerekek alatt.

Az erdészet épületénél már jártunk, mert a Miklós-deák-völgyi tavakhoz innen indítottunk túrát. Most csak pár percet időztünk, és visszafelé vettük az irányt a Mózer-parkoló felé.

Innen a zöld jelzésen kerekeztünk tovább, élvezve az erdő csendjét és a magányos kerékpározást. A felújított szakaszt próbálgató bringások itt már elkoptak, így a Malom-patak mentén már jórészt egyedül haladtunk. A következő megállóhely a Hoffmann vadászház. Már az 1880-as években is meglévő gerendakunyhót többször építették át, majd a nyolcvanas években Makovecz Imre tervei alapján menedékházzá alakították. Az épület környezete csendes volt, csak a pirosló muskátlik árulkodnak a rendszeres gondozásról.

A Kétbükkfa-nyeregnél újabb autódömping jelzi, hogy az őszi napsütésben sokan a szabadba vágynak. Egyértelmű volt, hogy a Boldog Özséb-kilátót nem érdemes kihagyni, ezért a sárga jelzésen felfelé vettük az irányt. A közel tíz kilométeres kitérő aszfaltminőségét illetően kilógott a körtúránk sorából, viszont a kilátásért érdemes volt feltekerni. A Pilis-tetőn érdekes a pálosokat idéző kilátó, és az egykori rakétabázis betonbunker maradványainak kettőssége. Az impozáns Boldog Özséb-kilátó egy geodéziai torony átépítéséből született, és vált a környék egyik legnépszerűbb kirándulóhelyévé.

Nemrégiben „Pálos utak” néven egy újabb tematikus túraútvonalat is átadott a Pilisi Parkerdő, melynek jellegzetes, újszerű jelzőoszlopát a kilátó mellett is megtalálhatjuk. Egy hosszabb pihenő betervezése mellett a kilátó panorámáját is megcsodáltuk, majd némi harapnivaló elfogyasztása után visszaereszkedtünk a Kétbükkfa-nyereghez. A pilisszentkereszti Kakashegyhez a főúton kell tekerni, ahol a hétvégi nagy forgalom miatt óvatosság szükséges. A következő kék bringaút újból biztonságos nyomvonalán továbbra is csak az erdő szépségével törődve lehet visszakerekezni a Királykúti-nyeregig, ahonnan a jól ismert szakaszon érkeztünk vissza a Kis Rigóhoz.

Fedezzük fel a palóc fővárost!

Fedezzük fel a palóc fővárost!

2024.03.28.

A Nógrád vármegye északi peremén, Budapesttől jó órányi autózásra fekvő egykori vármegyeszékhely, Balassagyarmat erős túlzással sem nevezhető felkapott turistacélpontnak. Pedig ez a bájos, szépen fejlődő Ipoly-parti városka történelmi városközpontjával, a Palóc Ligettel, és a közelmúltban átadott, igényesen kialakított tematikus tanösvényeivel egy remek városnéző kirándulást ígér az ide látogatóknak.

→ Tovább
Mindszenty-emlékek nyomában a Cserhátban

Mindszenty-emlékek nyomában a Cserhátban

2024.03.20.

Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek a huszadik századi magyar történelem egyik legnagyobb hatású alakja az ötvenes években a felsőpetényi Almásy-kastélyban raboskodott. Ittlétének és szerencsés kiszabadulásának színhelyeit, emlékműveit kerestük fel a rétságiak által szervezett "Mindszenty nyomában" elnevezésű túrán.

→ Tovább