Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

A régi és az új Kék a Mátra-nyereg és Galyatető között

Turista Magazin 2019.03.20.

A Mátra egyik legnépszerűbb üdülőhelye, Galyatető kitűnő célpontja lehet egy kellemes hétvégi kiruccanásnak, vagy hosszabb bakancsos túrának is. A Mátra-nyeregből indulva, a Kék régi és új nyomvonalán látványos, panorámagazdag körtúrát tehetünk. 

A napsütéses hosszú hétvége benépesítette a leglátogatottabb kirándulóhelyeinket, köztük Galyatetőt is. A turistacentrum megnyitása és a kilátó felújítása óta nem jártunk arra, így a várható zsúfoltság ellenére vállaltuk be. A Mátra-nyereg és Galyatető között, a Kék régi és új vonalára terveztünk körtúrát, aminek félútján az új infrastruktúra színesíti a túraélményt. Ki ne örülne egy jó kávénak, frissítőnek, vagy csak egy könnyű ebédnek a „csúcstámadás” után. Mindezeket a szükségleteinket elégíti ki a környezetbarát, tájba illő vendéglátóhely.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde

 

A 24-es főúton, a Vörösmarty turistaház melletti parkolóban hagyhatjuk az autót. Innen pár perc a Mátra-nyereg, ahol át kell szelni a forgalmas kereszteződést, és már indulhat is a kapaszkodás a Csór-hegyre. A kaptató időnként megállásra késztet, de ezt nem bántuk, mert a hátunk mögötti Kékes okot ad a nézelődésre. A hegyoldalt jól megritkították, szélesítve a kilátást. A 738 (erről eltérő adatokat találtam) méteres csúcson valaha kilátó állt, aminek rögzítőtalpai szolgálnak mementóként.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde

 

Az 1984-ben átadott építmény rövid életű volt. Tíz év üzemidő elteltével állaga leromlott, lezárták, és 2001-ben felújítás helyett végleg elbontották. A faszerkezet Kós Károly születésének 100. évfordulójának tiszteletére az erdélyi író nevét kapta. Természetvédelmi szempontból a renoválása esélytelen volt, így mára csak a kilátó nyomait találjuk. Élesebb bal kanyar után hangulatos bükkerdőben andalogtunk tovább. A gerinc mentén, több helyen Parádsasvár tűnik fel a távolban.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde

 

Ösvényünk csodálatos környezetben kanyarog, egy helyen a szinte teljesen lekopaszított hegyoldalon tágas kilátást élvezhetünk. Vércverés a szintút utolsó állomása, innen a műút felé ereszkedni kell. A Kék nyomvonalának 2013-as felülvizsgálata változást hozott. A módosítás értelmében az útvonal a Nyírjesi erdészházat kihagyja, a gerincen marad, és pecsételni is Vércverésen lehet. A főút mellett hosszasan sétáltunk, majd elértük a kb. Nagy-Lápafő magasságot, azt a szakaszt, ahol Galyatető felé kocsikázva mindannyiszor megálltunk a gyönyörű kilátás miatt.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde

 

Nagy-Lipótig szelíden, de végig emelkedik az út, változatos látnivalót kínálva. Ismét a Kékestető adótornya áll őrt a hátunk mögött, miközben a fenyves és nyírfás szigetek váltogatják egymást. A parádsasvári piros kereszt leágazása után hamarosan elértük a Kilátóhely nevű pihenőpontot, ahol egy kis esőház és padok is szolgálják a túrázókat. Nevével ellentétben a hegyoldal benőtt, ezért a panorámaélmény itt elmarad. A Mogyorós-ormot Károly-vágás követi, majd Galyatető alsó parkolójánál bukkantunk elő. Az autók számából sejthető volt, hogy nem leszünk egyedül. Előre készülve tudtam, hogy 200-ast kell váltani, ezért első utunk a turistacentrumba vezetett.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde

 

A külcsínyen kívül más nem változott, a régi út maradt a kilátóhoz. 1934-ben, öt évvel a nagyszálló megépítése előtt 17 méteres magasságból élvezhették a korabeli kirándulók a táj szépségét. A jelenlegi felújítás során 30 méteresre növelt torony több kortárs építészeti megmérettetés fődíját is elnyerte. Érdekessége a ráépített puritán bivakszállás, ahol mellékhelyiség ugyan nincs, de a mai kor igényeinek megfelelően wifivel ellátott. A színes, kerek ablakokon beszivárgó fény különleges hangulatot kölcsönöz a bútortalan helyiségeknek.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde

 

Az épület körül tekeredő kettős lépcsősor az egyszerre érkező nagyobb látogatószámot is torlódás nélkül elégíti ki. A kilátóterasz, mely a torony megtoldásával magasabbra került, 360 fokos panorámát nyújt. Észak felől a Tátra hófehér vonulata felülírja a délen szerénykedő Kékesünket. A 200 Ft-os érmével működő automata beléptetőrendszerrel együtt európai színvonalú építménnyel gazdagodtunk.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde

 

Ezek után jólesett a vad, amit ebédre fogyasztottunk. Teli pocakkal kénytelenek voltunk ejtőzni egy kicsit, melyhez illő háttérrel szolgált a kilátó. Kisebb vehemenciával vágtunk neki a visszafelé vezető útnak, amit szerencsére megkönnyített a lejtmenet. A régi Kéket jelenleg már kereszttel jelölik, a két útvonal gyakorlatilag helyet cserélt. Itteni első látnivalónk az eléggé elhanyagolt környezetű Galya-csurgó, melyet 1930. október 5-én avattak fel a Budapesti Egyetemi Turisták az első világháborúban elesett társaik emlékezetére. Eredetileg a Magas-Tátrába tervezett emlékhely felállítása Trianon után ellehetetlenedett, ezért került a Péter hegyese délkeleti oldalába forrás foglalatként.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde

 

Utunk hátralévő részét sem mondhatjuk kevésbé látványosnak, az erdők változatossága továbbra is megmaradt. Elhaladtunk a vízmű nyírjesi átemelője mellett, majd hosszan egy kerítés mellett gyalogolva ismét a Kékestető képe került elénk. A zöld négyzet leágazása előtt egy erdőirtás közepén magányos erdészház áll. Ha a keresztet követjük, akkor a Kis-Csór-hegyen át visszatérhetünk a Mátra-nyeregbe, ha viszont a zöld jelzésre váltunk, akkor befejezésként elsétálhatunk a Csórréti-víztározóhoz. Mi ezt a megoldást választottuk, a zöld négyzetet követtük.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde
 

A térkép alapján arra számítottunk, hogy az út elvezet a tó mellett, helyette viszont elérve az aszfaltot, kis kitérővel visz csak oda. A víztározó Magyarország legmagasabban fekvő ivóvízellátó és víztisztító műve, mely a környező települések vízellátásáért felel. A hegyekkel körülvett tavacska tengerszemként csillog a Mátra bugyrában, feledtetve mesterséges kiépítését.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde

 

Rövid pihenőt követően, a használton kívüli műúton sétáltunk vissza a Mátra-nyeregig, kiteljesítve a régi és új Kéken tett körtúránkat.

 

Szöveg és fotók: Dr. Kocsis Tünde

 

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!

 

Kapcsolód cikkeink:

A Mátra gerincének legszebb panorámaútján

Várak és huták a Nyugati-Mátrában

GTC-effektus - Hegyi minimalizmus újracsomagolva

A múlt és a jövő egymásra találása

Betoncellában aludtunk a Mátra csúcsán