Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2018. január 28.

A test és a lélek máriagyűdi túrája

Baranyában, a Villányi-hegység lankás dombhátai között fekszik Máriagyűd, mely csodálatos templomával harmonikus összhangban él a természettel. Nemcsak az európai színvonalon felújított kegyhely lelki feltöltő erejével bír, de testünket is edzhetjük, ha a környező erdőkben túrázunk. Erre nyújt kiváló lehetőséget pl. a Csodabogyó tanösvény. 

A Villány körüli mediterrán jellegű tájegységünk főként a borkedvelők körében híresült el. Hegysége magassága alapján inkább dombságnak nevezhető, legmagasabb csúcsa is csak 442 méteres. A kelet-nyugat irányban húzódó hegyvonulat és települései változatos kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak. Keleti kiszögellése, a szimbolikus Szársomlyó fokozottan védett, jellegzetes mészkő kúpja, nyugati orma pedig a Tenkes. Közöttük hullámzik szelíd dombjaival a hegység szőlőtermő vidéke.

 


Kirándulásunk alkalmával Máriagyűdre látogattunk. Siklós város településrésze a Tenkes lábánál, a természetbe illeszkedve terül el. Eredetileg Gyűd néven önálló község volt, csak később csatolták a városhoz. A hagyomány szerint nevét a magyar honfoglalók egyik vezérének fiáról kapta. Az aprócska falu híres Mária-kegyhely és búcsújáróhely. A becslések szerint évente 500 ezer zarándok látogatja. A település alatti forrás már a rómaiak pihenőhelye is volt. Szent István király bencés szerzetesekre bízta a vidéket, akik megtalálva az egykori keresztény szlávok által épített Szűz-Mária-oltárt, kápolnát emeltek fölé.

 



A szent hely fejlődése a törökig virágzó volt. Az oltárból kápolna, végül templom lett, melyet gótikus, majd barokk stílusban újítottak fel. A janicsárok elvonultával, a Boldogságos Szűz Mária jelenését követően, a katolikus hívők vették vissza. Az ezt követő újabb és újabb jelenések és csodálatos gyógyulások hatására VII. Pius hivatalosan is zarándokhelynek nyilváníttatta. A történelem viharait álló templom felújítása a hatvanas évektől kezdve folyamatos. 2008 szeptemberében a bazilika címet is elnyerte. A gazdag múltú kegyhely, korunkhoz méltó környezete turisztikai fejlesztési pályázatnak köszönhető. Mai formájában méltóképpen fogadja a turistákat, zarándokokat.

 

 


A templom előtt hatalmas lépcsősor, melyet a helyi jelentőségű védett hársfasor szegélyez. Szakrális érzésünket még inkább fokozta, hogy felfelé sétálva, a bazilika híres harangjai kondultak meg. A délnyugati főhomlokzat jellegzetes színekre festett két hatalmas tornya a lépcső tetejéről még monumentálisabbnak tűnt. A kegyhely harmonikusan simul bele a környező erdőbe, ezért érdemes akkor is szétnéznünk előbb, ha már nagyon túrázhatnékunk van. A szabadtéri oltár árnyas fái alatt könnyű elcsendesedni, miközben - ha éppen nem a mise szól - a madarak énekét hallgatjuk.

 



Kissé feljebb, a domboldalon, a színes, mázas égetett kerámiaképek (pécsi Zsolnay-kerámiák) által díszített stációk vezetnek a Szentsír-kápolnához. Észrevétlenül vált a kegyhely bejárása túrává, ugyanis a bazilika mögötti lépcsők már a háromszög jelzést viselve vezettek egyre magasabbra.

 

 

 

 

A Fájdalmas Anya szobra és környezete még egy utolsó, csendes megállót szolgáltat a hegymászás előtt. Sikerült ismét a legmeredekebb kaptatót megtalálnunk, csakhogy érezzük, hogy nem csak a lelkünk gazdagodik e csodálatos vidéken. Az olvadó hó itt-ott sártengerré változtatta körutunkat, de Mária erejével töltekezve könnyedén küzdöttük le a természet akadályát.

 

 

 



A sárga kereszttel való találkozásnál már minden nehézséget elfelejtettünk, a hegy csodálatos panorámát varázsolt elénk. A templom kupolája innen még nem látszott ugyan, de így is kellemesen telt a szusszanó az ajándéknapsütésben. Tovább kapaszkodva a gerinc felé a hunyor már bontogatta apró zöld szirmait. A Kéket elérve néhány hófolt még emlékeztetett a télre, de alapvetően kifogtuk a téli időszak eddigi legtavasziasabb óráit. A piros tetős kerek pihenőhely piknikezésre is alkalmas, de mivel a hőmérséklet még alig emelkedett öt fok fölé, ezért inkább továbbindultunk.

 

 


A Csodabogyó tanösvény első szakaszára tértünk rá, mely nyomvonalában ezen a részen eltér a Kékétől. A jelzőtáblák ritkán állnak, a facölöpök többségéről pedig még a növényt ábrázoló kis emblémákat is eltüntették. Az örökzöld védett cserje méregzöld bokrai alapján rögtön felismertük, hogy hol is járunk. A szúrós csodabogyó, vagy más néven egértövis termése apró, húsos, piros bogyó, gyökere számos jótékony hatással bír. A Mária-hát mentén hamarosan elértük a sárga sáv és Mária-út jelzéseket, melyek a Tenkes-hegy csúcsa alatt irányítják a kirándulókat. Pár száz méteres ereszkedő után a Pyber-kunyhó ismételt alkalmat nyújt a pihenésre. A kulcsosház zárva, de előtte padok és tűzrakó hely szolgálják a kényelmet.

 

 


A tanösvény jól jelzett, igazi szakasza innen, a templomig kb. 2,5 km. 22 ismertető tábla segítségével kapunk bepillantást a környék élővilágába. A tájékozódást könnyíti, hogy az ismertető szövegeket éppen az érintett növény mellé helyezték. A természet kedves ajándékaként az itt élő vadakról nemcsak a táblákon kaphattunk információt, de őzet és vaddisznót személyesen is láthattunk. A lefelé vezető útvonal felénél találjuk azt a faszerkezetű kilátót, melyet Révész Mária tervezett, és a Mecseki Erdészet adott át. Az egyemeletes kilátó teraszáról nemcsak a bazilika tornyai láthatóak, de még Horvátország hegyei is feltűnnek a távolban. A tulipános faragású korlátok maradásra késztetnek, de ennek ellenére folytattuk utunkat.

 



A hegyoldal derekán több helyen is lepillanthatunk egészen Siklósig, sőt a Tenkes bányasebe is megfigyelhető. Az út befejező része egy löszhasadékban vezet, mely átmenetet képez az érintetlen erdő és a szőlőskertek között. A copf stílusú református templom fehér, puritán falai külsőre eltörpülnek a katolikus társa mellett, bár hívői bizonyára ezt a különbözőséget kevésbé érzékelik. Pár perc alatt visszaértünk a bazilika alatti parkolóba. A kegyhely környezetében még órákig csodálhatjuk a szobrok és épületek együttesét.

 

 


Később úgy döntöttünk, hogy felkeressük a környékbeli Szentkutat is. A sárga sávon hosszan bandukoltunk a kiskertek kerítései mentén, ahol sokáig csak a házőrzők ugatása zökkentett ki az elmélyedésből. Azt hiszem, erről a látnivalóról többet képzeltünk, saját tapasztalatból ismerve a magyarországi szentkutak többségének szépségét. Egy útelágazásban leltünk rá az egyszerű zöld kerekes kútra, melynek környékét lelkes önkéntesek tartják rendben. A finom, hideg vizet a zarándokok az ún. „gyűdi korsókban” vitték haza egykoron. Mi is megmerítettük kulacsunkat a szent vízbe, és ennek képzeletbeli erejével sétáltunk vissza a parkolóba. Máriagyűd és környéke akár többnapos kirándulást is tartalmasan töltene ki, ezért újabb kirándulást tervezünk ide.

 

 

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

 


Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket! 

 

 

Magyarország hetedik természeti csodája

Magyarország hetedik természeti csodája

2023.02.03.

Az ország legészakibb pontjával is büszkélkedő Füzér község felett 170 méterrel, egy minden évszakban igen látványos bérc tetején áll az ország egyik legszebb vára, melynek a Zempléni-hegység magasabb vonulatai adnak egyedülállóan szép keretet.

→ Tovább
„Tátra-látó” kilátók

„Tátra-látó” kilátók

2023.02.02.

A hideg idő beköszöntével rendszeresen tűnnek fel a neten szebbnél szebb fotók a Tátra hófödte csúcsairól, amelyeket nézegetve felötlik az emberben, hogy milyen jó lenne ezt élőben is látni. Persze a fotók többsége profi géppel készült és utólag megmunkált, viszont egy dolgot nem adnak vissza: azt a fantasztikus érzést, amikor ott állsz a hegytetőn, és a lábaid előtt hullámzik szinte a teljes egykori magyar Felvidék.

→ Tovább