Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2016. december 5.

Advent a Szent Anna-tónál

A Szent Anna-tó nevének hallatán legtöbbünknek a legendájáról is jól ismert erdélyi krátertó jut eszébe, pedig kis hazánk hegyei között is megbújik egy azonos nevű gyöngyszem.

A Mátra déli lábánál, Abasár felett találjuk a mi Szent Anna-tavunkat, mely a mellette épült kápolnával nemcsak festői kirándulóhelyeink sorát gazdagítja, de szakrális értéke miatt is érdemes túrát tervezni ide. Kiváló célpontja lehet akár egy adventi hétvégének is.

 


Télre kicsit sem emlékeztető, napfényes decemberi napon vágtunk neki a kirándulásnak. A szikrázó napsütés és a felhőtlen égbolt inkább keltette kora tavaszi időjárás érzetét, pedig a karácsonyt várjuk, és nem a kikeletet.
Terveinknek megfelelően kora délelőtt hagytuk el Gyöngyöst, ahonnan alig tíz kilométerre fekszik a szőlőtermesztéséről is híres Abasár környéke. Az i. e 2500 körül már lakott régió borászatáról ismert. Az Aba nemzetség birtokolta az eredetileg Saár nevű települést. A falualapító Aba Sámuel életnagyságú bronzszobra a templom előtti teret díszíti. A tizenkilencedik századtól virágzó bortermelés máig töretlen, napjainkban is az itt lakók fő megélhetési forrása. A természetvédelmi területté nyilvánított Sár-hegy lankáira is felkúszik az egyre terjeszkedő szőlő.

 


A hármas főúton érkezőket elsőként az 1746-ban épült Szent János-kápolna fogadja, melyet a török kiűzése után az egyházközségi élet fellendítése céljából emeltek többi környékbeli társával együtt. A településen keresztül haladó Mária-út és egy körjelzés mentén kényelmesen bebarangolható a falu. Miután megcsodáltuk a Szent Péter és Pál Apostol templom kertjében felállított kedves kis Betlehemet, továbbindultunk a hegy oldalába. Az utolsó, út menti házakat övező Alsó-Cibike-nádas mellett haladtunk el. Az abasári Pálinkás pincészet frissen telepített tőkesorai között szerpentinezik fel az ösvény, mígnem elhagyva az ültetvényt, a cserjésbe kanyarodik. Visszatekintve a visontai erőmű füstölgő kéményei előtt, a színes háztetők között emelkedik a római katolikus templom fehér tornya.

 


Az 500 méter magas, fő tömegében andezit Sár-hegy jellegzetes félkúp alakú, kopár csúcsa meredek lejtőkkel szakad le az alacsonyabb szintekre. Lapos, fennsíkszerű platóján áll a Szent Anna-kápolna, melyet az alacsony növényzet miatt már az emelkedő felső szakaszán megpillantunk. A csodálatos kilátás miatt tekintetünk a romantikus kis épület és a látóhatár között cikázik. Az 1768-ban alapított templomot Máriássi Sándor püspök szentelte fel. Az oszlopos tornác előtti kőkereszt talpazata melletti kőoszlopok egyben útjelző táblaként is funkcionálnak. 1797 óta hivatalosan tartanak itt Szent Anna-napi búcsút VI. Pius pápa engedélyével. A környékbeliek rendszeresen kijárnak július 26-án bűnbánatot gyakorolni.

 


Miután körbejártuk az ódon falakat, a kápolna mögött ráleltünk az elmocsarasodó Szent Anna-tó vékony jéghártyával bevont tükrére. A Sár-hegy északi oldalán, egy vulkáni süllyedékben alakult ki a mi krátertavunk, melynek átmérője jóval kisebbnek tűnik a partvonalát benépesítő buja növényzet miatt. A sűrű nádas között alig-alig villan ki a víz, pedig ahogy megtudtuk egy helybélitől, nem régen tették rendbe a csapadék által táplált, lefolyás nélküli tavacskát.

 


A kápolna alatti Remete-barlang történetéről túl sok információt még az interneten sem sikerült begyűjteni, de inkább tűnik az üreg egy kiépített légópincének, mint természetes barlangnak. A környék magával ragadó, nehéz volt továbbindulni. Nemcsak lélekben töltődtünk fel, de az elfogyasztott csokitól új erőre is kaptunk. Úgy döntöttünk, hogy ennyi mára édeskevés, ezért továbbindultunk a Sár-hegy csúcsán éktelenkedő átjátszóállomás tornya felé. A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi terület mikroklímája és földrajzi fekvése miatt gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik. A tó körüli ritka növények - bánáti sás, buglyos boglárka - létezéséről is csak utólag olvastam. Délnyugat felé véve az irányt, azon a sárga sávon folytattuk tovább az utunkat, melynek mentén a Botanikai Tanösvény és a Rákóczi turistaút együtt halad. Gyöngyöst Parádfürdővel köti össze az 1976-ban felújított útvonal, melyet fejedelmünk születési évfordulójának tiszteletére neveztek el. Ennek, a Mátrát észak-déli irányban átszelő vonalnak egy töredékét jártuk be a Cseplye-tetőig.

 

 

 

Enyhén emelkedő, köves úton kapaszkodtunk felfelé, időnként meg-megállva a panoráma kedvéért. Ez a könnyen járható útvonal is azon kirándulóhelyek közé tartozik, amelyeket érdemes nem a nyári hőségben felkeresni, mert jórészt árnyék nélküli nyomvonalon haladnak. Hamarosan megpillantottuk a Sár-hegyet csúfító antennaerdőt, melyet követve értünk a füves nyeregből a csúcsra. A tanösvény ismertető tábláján sok érdekes információt olvashatunk a Sár-hegy geológiai keletkezéséről, melyek magyarázatul szolgálnak hazánk legszebb hegylábfelszínéről. A változatos erdő, a pusztafüves lejtők, a cserjések és a gyeptársulások különleges életközösségeknek adnak otthont. Nem nehéz elképzelni, hogy tavasszal a héricsek, kökörcsinek népesítik be a rétet. Az északnyugat felé kibontakozó kilátás teszi változatosabbá a téli, kietlen pusztát.

 


Előttünk rövid lejtő, majd a Cseplye-tető körpanorámát nyújtó csúcsa. Alattunk legalább öt település háztetői, távolabb pedig a folyton füstölgő erőmű és a markazi víztározó láthatóak. Szerencsés Imre gyöngyösi gyógyszerész, botanikus, a Sár-hegyi növényvilágot kutató tudós emlékét őrzi a tetőn állított emlékfa. Gyöngyös felé ereszkedve szépen látszanak azok a kőrakások, melyek a régi szőlőparcellákat határolták. A Visonta-hegy oldalában jutottunk volna le, de mivel a kocsinkat Abasáron hagytuk, visszafordulni kényszerültünk. Ugyanazon az útvonalon újból megcsodálhattuk a hegy szépségét. A Szent Anna-kápolna mellett gyűjtöttünk még egy kis adventi lelkierőt, majd a falu felé vettük az irányt. Itt két lehetőség közül választhatunk. Visszasétálhatunk a szőlők között, vagy a körjelzést követve a Doboci-lapos és Pálosvörösmart felé sétálhatunk le a hegyről.

 


A Fő út és a Dobó István utca találkozásánál megtekinthetjük az ötmillió meg nem született gyermek emlékművét, melyet II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmából emeltek.
Kirándulásunkat a kis falu adventi kirakodóvásárán fejeztük be, ahol forralt borral és teával zártuk a mögöttünk lévő kellemes napot.

 

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!

 

Egykori masiniszták nyomában a Bakony rengetegében

Egykori masiniszták nyomában a Bakony rengetegében

2020.12.01.

Terveinkben a Kékkör folytatása szerepelt, de az ismert járványügyi helyzet és a szigorítások miatt a hátra maradt távoli pontokon kérdéses volt a logisztika, így rögtönzött „értekezletünkön” az a döntés született, hogy folytassuk a Közép-dunántúli Piros sávján és vessük be magunkat a Bakony hatalmas rengetegébe. Az Odvaskő hoteltől Bakonybélig gyalogoltunk a hegység talán legvadregényesebb részén.

→ Tovább
Badacsony alacsony felhőkben

Badacsony alacsony felhőkben

2020.11.11.

A Balaton vidéke mindig szép, nem csak nyáron. Csodás a téli visszafogottság és nyugalom, a tavaszi virágpompa és illatfelhő, az őszi színkavalkád és mustillat. Most ősszel inkább áztató esőben volt részünk, amikor elindultunk 10 km-es badacsonyi túránkra.

→ Tovább