Hosszúlépés

Élmények az országon innen és túl - a Turista Magazin szerkesztőségi blogja

Szerző:
2016. augusztus 21.

Bakonyi szerzetesek és indiánok nyomában

Számos gyönyörű település van Magyarországon, de a legszebbek talán azok a falvak, amelyek hangulata már az első séta alkalmával meglepi és magával ragadja a látogatót. Zölden hullámzó dombok, virágos mezők, takaros porták, csillagda és indiánok, ősfás monostori arborétum, remek kilátóhelyek és a csend hangjai. Bakonybél győzött. Mentünk, láttunk, visszamennénk. 

 

A cél az volt, hogy olyan vidékre menjünk a Bakonyba 3-4 napra, ahol sokat és jókat lehet kirándulni, van szurdok, kilátó, változatos környezet, és maga a bázishely is nyújtson látnivalókat. A jó megközelíthetőség szintén fontos szempont volt. A világháló és a térkép szerint a Zirctől 17 kilométerre található, a Magas-Bakony festői völgykatlanában megbúvó Bakonybél pont ilyen helynek tűnt.

 

  

A Szent Mauríciusz-templom és ősfás, védett arborétuma


A település egykori szellemi központjában, a Szent Mauríciusz-templom és monostor arborétumában kezdtük a falusétát. A hagyomány szerint 1018-ban Szent István király alapított monostort Szent Günther szerzetes javaslatára a Bakony völgyében, a mai Bakonybél környékén. A község barokk templomát 1754-ben szentelték fel. Közvetlen közelében a bakonybéli bencés monostor apátja, Guzmics Izidor 1834-ben angolpark telepítését kezdeményezte, amelyet az elmúlt fél évszázadban nagyrészt fakitermelésre használtak.


Monostor, arborétum, az erdők és az égbolt tüneményei


Néhány perc bóklászás az arborétum ösvényein, a hatalmas fák árnyékában, és megváltozik veled a világ. A 2012-ben felújított történeti kert egyik fő vonzereje a csendje. A másik a múltja és az arányai. A mintegy 5 hektáros klastromkertben közel 200 éve ugyanott kanyarog a sétány a folyamatosan ég felé növő, százéves fák között a Gerence patak partján. Emberléptékű és igazán hangulatos. Különlegessége még, hogy főként őshonos fákat mutat be a más botanikus kertekben megszokott egzotikus növények helyett. A monostori arborétum természetvédelmi terület, és a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet része.

 

A Szent Mauríciusz monostor angolkertje romantikus részleteivel tényleg a nyugalom szigete


De található benne gyógynövényes füveskert és gyümölcsös is, melyet az itt élő bencés szerzetesek organikus módszerrel gondoznak. Sőt, nem csupán termesztik azokat, hanem teákat, kézműves lekvárokat, csokoládékat, bonbonokat, likőröket is készítenek a kert terméseiből. És egy valamirevaló monostornak bizony söre is van. Ráadásul nem is akármilyen. Ha erre járunk, nem érdemes kihagyni a Szent Mauríciusz égisze alatt futó sörök kóstolását. Vidámabbra kerekedik tőle a napunk.

 

A Bakonyi Erdők Háza és a Pannon Csillagda Bakonybél központjában

 
A monostortól alig néhány száz méterre, a Fő útról egy kisebb mellékutcába letérve találjuk egymás tőszomszédságában a Bakonyi Erdők Házát és a Pannon Csillagdát. Mindkettő megtekintésre ajánlott. Míg az egyikben a környék természeti értékeit, földtörténeti múltját, a Magas-Bakony élővilágát és az erdőgazdálkodás eszközeit ismerhetjük meg, addig a modern csillagászati élménycentrumban egy „kozmikus utazás” révén az égbolt és az univerzum csodáival szembesülhetünk.

Füst a Szemében

 

Indián sátor a falu tájházának udvarán

 

A következő látnivaló a Fő út mentén, a falu tájháza. Ahogy belépünk, azonnal feltűnik, hogy érdekes helyre csöppentünk. A 19. században épült, tipikus bakonybéli füstös konyhás, tornácos parasztház udvarán tipi (indián sátor) áll. A kettősség nem véletlen. A néprajzi múzeumként is működő épületben egyrészt a porta egykori módos gazdáinak, a Haspray család életének emlékei láthatók az 1920-as évekből, másrészt a kisebbik épület egyik szobájában Cseh Tamás és bakonyi indiántársainak a táborozások alatt használt indián tárgyai, eszközei és ruhái sorakoznak.

 

 

 

A szoba akár egy hatalmas tipi. Van itt hímzett mokaszin, pipa, tollas fejdísz, díszes indiánöltözék, nem is egy. Olyan autentikusnak tűnnek, hogy szerintem Winnetou és Bőrharisnya, meg az összes Karl May és Cooper indiánhős is büszkén feszítene bennük. A falakon dokumentumok, naplórészletek, újságcikkek, fotók idézik meg az elmúlt 50 év bakonyi indiánjátékainak legizgalmasabb részleteit. A bakonyi indiántáborok egyik kitalálója és alapítója, Cseh Tamás idővel törzsfőnök lett, s kapott indián nevet is: Füst a Szemében.

 

Bakonybél látképe a Köves-hegyi kilátóhelyről


Bakonybéli kilátások

A Fő út folytatása, a Köveshegy utca vezet a falu északkeleti részén található Köves-hegyi kilátópontra, ahonnan remek rálátás nyílik Bakonybélre. Innen nézelődve könnyen megérthetjük, hogy miért tartják a falut a Bakony egyik gyöngyszemének. A völgykatlanban szépen lapulnak egymás mellett a piros és palatetős házikók, a láthatáron dombok hullámzanak. A zöld távlatot csupán néhol törik meg a mezők, rétek, legelők, kertek parcellái. Ezért a látványért megéri ide feljönni. Mint ahogy a falu déli végén lévő, különleges hangulatú Szent- vagy Borostyán-kúthoz és kápolnájához is.

 

Különleges kisugárzású hely a Szent-kút-kápolna és környéke

 

De választhatunk távolabbi célpontot is. Hosszabb, kb. 5-6 kilométeres túrával eljuthatunk a vadregényes Kertes-kői-szurdokba, az edzettebbek pedig felkapaszkodhatnak a Bakony legmagasabb pontjára, a 709 méter magas Kőris-hegyre, amely Bakonybélből mintegy 2,5 órás gyaloglással érhető el. De a Hubertlaki-tó, azaz a bakonyi Gyilkos-tó sincs elérhetetlen messzeségbe innen. Bakonybél és környéke mindent megad, amit egy néhány napos, túrázós, erdőjárós feltöltődéstől elvárunk. Csak győzzük kapkodni a fejünket a természeti szépségek láttán.

 

Írta: Joó Annamária

Fotó: Joó Annamária, Somogyvári D. György

 

 

A Gerecse felfedezésre váró szigete – Somlyó

A Gerecse felfedezésre váró szigete – Somlyó

2020.09.06.

Kéktúrázóknak talán ismerősebben cseng a gerecsei Somlyó, avagy Somlyóvár neve, de mindezzel együtt kevesen ismerik a hegység eme nyugati szegélyének kissé félreeső, szigetként kiemelkedő csúcsát, ami több érdekességgel is szolgál a természetjáróknak.

→ Tovább
Szürreális életképek a dunaújvárosi erdőből

Szürreális életképek a dunaújvárosi erdőből

2020.07.30.

Ha a Dunai Vasmű mellett bevetjük magunkat a kiserdőbe, hirtelen mintha egy furcsa, régi sci-fiben találnánk magunkat: a gyár kiszolgált, hatalmas gépeit évtizedekkel ezelőtt a fák között állították fel, mára pedig szépen körbenőtte őket a természet.

→ Tovább
Ilyen a Tisza-tavi kis bringakör extra kitérőkkel

Ilyen a Tisza-tavi kis bringakör extra kitérőkkel

2020.07.19.

Idén végre átadták a Tiszafüredet és Poroszlót összekötő kerékpárutat, így immár biztonsággal körbebiciklizhető a Tisza-tó, amit most én is leteszteltem. Videómban megnézheted, milyen körbetekerni a Tisza-tavat, és ha már ott voltam, ellátogattam többek közt egy mesebeli kis szigetre is.

→ Tovább