Legendák nyomában

Szádelő község jelenleg Szlovákia része, a völgy sziklafalak közé préselt bejárata már messziről vonzza az utazó tekintetét. A helyhez több, hercegek és királyok szerencsés megmenekülését vagy éppen tragikus halálát megörökítő legenda kapcsolódik. A monda szerint Dengezik herceg - Attila hun király fia - gót üldözői elől menekülve itt vesztette életét. 600 évvel később Szent László király a kunok elől lelt itt menedékre, majd 1241-ben IV. Béla király is errefelé menekült a tatárok elől a vesztes muhi csata után. Mindezek után nem csoda, hogy a völgy egyik barlangja a Király-barlang, forrása pedig Király-kút nevet viseli.
 

1 / 21

Egy izgalmas szurdokvölgy

A Szádelőig tartó utat Budapestről 3-3,5 óra alatt lehet megtenni, amit egyre többen és egyre gyakrabban egynapos buszos utazással oldanak meg. Ha azonban egy kicsivel több időnk van, érdemes megszállni, és jobban körülnézni a környéken. Maga a település csendesen csordogáló, vén diófák övezte patakjával egy nagyon kellemes hely, amely hangulatában a Székelykövet és az alatta elterülő Torockót idézi. A völgyet a Szád-patak vize vájta, formálta az évmilliók során. Mindössze 8,7 km hosszú, helyenként 300 méteres szintkülönbséggel kényelmes tempóban 3-4 óra alatt bőven körbejárható.

2 / 21

A parkolótól a hasadékon keresztül, árnyas, hatalmas bükkfák alatt vezet az út a patak mentén. Helyenként tájékoztató táblákat találunk, a szlovák mellett magyar (!) és angol nyelven a hely kialakulásáról, valamint a környék állat- és növényvilágáról. Az első esőbeálló után választhatunk, hogy utunkat a közelben álló turistaházhoz, vagy pedig jobbra, a patak feletti kishídon áthaladva folytatjuk fölfelé a fennsíkra. A turistaút kezdetben kissé meredeken halad az erdőben. Az első, igazi élvezhető kilátásra sajnos erősen rányomja a bélyegét a közeli mészkőbánya ipari létesítménye, melyet mérnöki precizitással éppen a völgy távolba vesző középpontjába terveztek…
 

3 / 21

A fennsíkon a turistaút hamarosan egy tücskökben, virágokban, szamócában gazdag réten halad tovább. Az illatos gyógynövényeket később kökény-, csipkebogyó- és borókabokrok váltják fel. Mielőtt azonban végleg búcsút intenénk a fennsíknak még egy rövidke ösvényt követve jutunk el a látványos kilátópontig. Bár a szél feltámad, az idő továbbra is kellemes marad, miközben bejárjuk a karrmezővel tarkított területet, megcsodáljuk a völgyet és a nevezetes Cukorsüveg-sziklát. Ezen a ponton eldönthetjük, hogy folytatjuk a körtúrát, vagy - amennyiben az időjárás kedvezőtlenül alakul - visszamegyünk azon az úton, amelyen ideáig jöttünk. Esős időben talán az utóbbi a szerencsésebb választás, mert innentől a lejtmenet meredek, szűk, sziklás ösvényben folytatódik. Végül egy csalános, akácos szakasz és a kakaskukorékolás jelzi, hogy visszaérkeztünk a faluba.

Áj-völgyi vízesések

Ha még nem fáradtunk el, és szállásunk a közelben van, érdemes megtekinteni a Szádelői-völggyel párhuzamosan elhelyezkedő Áj-völgyet. Az autót Áj települését elhagyva egy kisebb parkolóban tudjuk letenni, ahonnan közel, 1 km-en belüli kellemes sétával négy kisebb-nagyobb vízesést vehetünk szemügyre. A természeti érdekességek mellett a környék kulturális látnivalókban is gazdag: a közelben fekszik Rozsnyó, a krasznahorkai vár és a betléri Andrássy-kastély.
 

4 / 21

Szádvári kirándulás

Bár sokan ellátogatnak Aggtelekre és Jósvafőre, mégis az Aggteleki Nemzeti Park felszín feletti csodái a többség számára kevésbé ismerősek. Mi mégis úgy döntünk, hogy teszünk egy kirándulást ezen a titokzatos környéken. Egyenetlen utakon, az Aggteleki-karszt mentén hosszan vezet az út Szögligetig. Rendezett kertek, öreg diófák, sok helyütt épségben maradt és felújított jellegzetes, tornácos házak jellemzik a települést. A falu határában hagyjuk járművünket, és nekivágunk az immár poros, aszfaltos útnak, ami egészen a Szalamandra turistaházhoz vezet. Tőlünk balra egy patak csordogál, az illatos mezei virágokon pedig ritka és védett lepkefajok pihennek. A Szádvár tanösvény megközelítőleg 5 km hosszú és 3-4 óra alatt körbejárható. Az erdei út első meglepő érdekessége a Szádvári szekérút. Az ösvény mindkét oldalán jól látható egy-egy erősen kikopott „vályú” a sziklákban, melyek feltételezhetően a hajdani várba tartó szekerek kerekeinek lenyomatai lehetnek.
 

5 / 21

6 / 21

Bükkerdőn keresztül érjük el a 13. század második felében épült Szádvár romjait. A várba csak saját felelősségre mehetünk be, mert a várfalak kövei folyamatos mozgásban vannak. A kilátás azonban megéri a fáradtságot. A szekérnyomok a vár udvarán belül is követhetők. Utunk innen már a várat megkerülve folytatódik, az erdőből azonban még többször látni az erődítmény oldalfalait. Egy tisztást követően szurdokvölgyön ereszkedünk lefelé, ahol előbb a Lakatos- (vagy Borz-), később pedig a Csurgó-forráshoz érünk. A pirossal jelzett tanösvény végül visszavisz bennünket a Szalamandra turistaházhoz.
 

7 / 21

Szöveg és fotó: Péntek Zsófia

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!