Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2020. május 6.

​Izgalmas barlang a Gerecsében

Ha nem írom le, hanem azt mondom, hogy „epöl”, valószínűleg az emberek többségének nem egy kis falu, hanem egy amerikai óriáscég jut az eszébe. Persze ez a beszámoló nem a legújabb telefonom kapcsán született...

Számos olyan túraútvonal van, amit már nagyon sokszor végigjártam. Ezek minden esetben élvezetes túrák voltak, mert minden alkalommal egy kicsit, vagy nagyon más arcát mutatja egy-egy szakasz. Mostanában viszont egyre inkább vonzanak az ismeretlen terepek. És, hogy miért? Mert, ha csak Magyarországot tekintjük, akkor is kevés egy emberélet az összes látványosság végigjárásához. Ezért igyekszem felkeresni alkalmanként olyan, általam érdekesnek tartott helyeket, amik eddig kimaradtak az életemből. Ezek felfedezése többféleképpen szokott történni. Lehet egy-egy túrázó beszámolója kapcsán, vagy valamelyik térképet böngészve. Esetleg, éppen a Turista Magazint lapozgatva. Legutóbbi ilyen különleges helyre véletlenül egy munkám során bukkantam.

Epöl község Komárom-Esztergom megyében, a Gerecse keleti részén található. Már a magyarok honfoglalása előtt is lakott település volt, amit a falu határában előkerült régészeti leletek is bizonyítanak. Első írásos említése 1225-ből maradt fenn Epely néven. A wikipédiát olvasva egy csomó érdekességet találhatunk a településről, de most inkább annak határába kalauzolnám az érdeklődőket. Bajna felől érkezve, egyből a község határában a település tábla után egy földút indul jobbra. Ott már le is parkolhatunk. A Zöld háromszög turistajelzés innen indul és végig is vezet minket a rövid túra során.

Ligetes, borókás mezőn indultunk a hozzánk legközelebb lévő hegy felé. Jól kijárt, jól jelzett turistaúton enyhén emelkedve értük el az erdőt. Rövid erdei séta után egy feliraton üdvözölt bennünket a helyi erdész. Ezen kívül egy „Barlang” felirat is segít megtalálni az Öreg-lyuk-at. A 70 m hosszú hévizes eredetű járat kissé görnyedve, ugyan de kényelmesen végigjárható, azonban egy lámpát mindenképp érdemes vinni magunkkal.

Két nagyobb termet is találtunk benne, ahol kényelmesen körül tudtunk nézni. A bejáratnál egy ismertető tábla is áll, amiről sok érdekességet megtudhattunk.

A barlangos kitérő után visszatérhetünk az ide vezető úton is, de mi egy másik, szintén jól kijárt ösvényen, szintveszteség nélkül folytattuk az utat a hegytető felé. Folyamatosan, de nem túl meredeken emelkedve, kényelmes erdei úton sétáltunk, amit a virágzó kőris illata tett teljesen lenyűgözővé. Végül felértünk az Őr-hegy 347 m „magas” csúcsára.

A hegytetőn egy hatalmas fakereszt is áll, ez teszi teljessé a túraélményt. Teljes körpanorámában nem volt részünk, de azért többfelé szép a kilátás. Ez különösen látványos volt a színes szántóföldeknek és a változó felhőzetnek köszönhetően. A hihetetlenül élénk sárga repceföldeknek köszönhetően lehetetlen volt unalmas fotókat készíteni. Rövid pihenő után a felfele végigjárt úton indultunk el lefele. A jelzett útról letérve felmentünk még a közeli, 361 m magas Nagy-Őr-hegyre. A fák miatt onnan kilátás nem volt, viszont lefele jövet találtunk egy csodaszép Bíboros kosbort.

A kitérő után számos szekérút közül választottunk egyet, amin visszajutottunk a zöld háromszög jelzésű turistaútra. Közben nyílt még némi kilátás a völgy túloldalán fekvő színes szántóföldekre. Nehéz volt betelni vele. Visszaérve a kiindulópontra, még a túra „hevében”, elautóztunk a falu túlsó végén lévő egykori kőbánya látványos sziklafalához. Azt is megörökítettük lentről és fentről is. Részben az időjárásnak és az időpontnak is köszönhető volt az óriási túraélmény, de e nélkül is érdemes végigjárni ezt a mindössze 4,5 km-es utat, olyan sok szépséget rejt magában.

Szöveg: Bohner Zoltán
Fotók: Bohner Zoltán és Király Gábor



Vigyázzunk egymásra a természetben is!
  • Ne feledjük, hogy a fővárosban és Pest megyében bejegyzett lakosok továbbra is csak alapos indokkal hagyhatják el a lakhelyüket, tehát a március 28-án életbe lépett korlátozás enyhítése csak a vidéken élőkre vonatkozik
  • Ez a gyakorlatban azt jelenti, egy budapesti és Pest megyei lakos nem utazhat vidékre, hogy ott folytasson szabadidős sétát, kiváltképpen nem aludhat ott
  • Ha kimozdulunk a szabadba, kerüljük el a népszerűbb helyeket, ahol tömegre kell számítani
  • Ne tömegközlekedéssel, hanem lehetőség szerint autóval utazzunk
  • Egyedül vagy kizárólag azokkal menjünk együtt, akikkel egy háztartásban élünk
  • A természetben is tartsuk a 2 méteres távolságot
  • 65 éves kor felett a lehető legkevesebbszer mozduljunk ki otthonról
  • Lehetőség szerint egynapos túrákban gondolkodjunk, kerülve a vendégéjszakákat
Kalandtúra a vadregényes Rám-szakadékban

Kalandtúra a vadregényes Rám-szakadékban

2021.10.21.

A 90-es években még láncokon kapaszkodhattak fel a bátrabbak a legendás hírű Rám-szakadék vízesésein, ma már létrák segítik az előrejutást, így szinte mindenki számára jól járható az ország leghíresebb szurdokvölgye. Az elmúlt hónapok esőzései szépen kitisztították az itt-ott feltöltődni látszó medret, így egy kellemes családi túra keretében a régi fényében ragyogó Rám-szakadékot járhattuk be újra.

→ Tovább
A Cserhát legszebb hegylánca pusztulásában is lenyűgöző

A Cserhát legszebb hegylánca pusztulásában is lenyűgöző

2021.10.21.

Egykor három csúcsa emelkedett büszkén a lágyan hullámzó cserháti dombok fölé, ezekből mára csupán alig másfél maradt meg. Középkori romok koronázta egyetlen, épen maradt sziklaszirtje Szandavár néven ismert, a kéktúrázók Mekkája, kedvelt kirándulócélpont. Az innen nyíló pazar körpanorámát szemlélve bizony csak keveseknek tűnik fel a romok és a Szanda-hegyet alkotó másik két csúcs szívfájdító pusztulása.

→ Tovább