MOLFresh Corner

MOL természetjáró blog

2020. március 16.

Kalandozz legálisan!

Outdoor ténykedéseink során gyakran megfordulunk erdőn-mezőn, látunk mindenféle hívogató növényt, étvágygerjesztő gombát, olykor pedig hullatott agancsra bukkanunk. Szívesen ülünk körül tábortüzet, máskor meg egyszerűen jólesik a járt utat a járatlanért elhagyni. Nincs ebben semmi extra, viszont erősen ajánlott betartani azokat a játékszabályokat, amelyek mindannyiunkra nézve kötelező érvényűek.

Szűkszavú táblák

Sétálgatás, kirándulás, túrázás közben igen sokféle táblával találkozhatunk, amelyek közül a védett természeti területeket jelzők kiemelten fontosak. A nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület és a természeti emlék a védett természeti területek kategóriájába tartozik. Magyarországon valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár a természet védelméről szóló törvény értelmében védelem alatt áll.

A lápok és a szikes tavak természetvédelmi területnek, a források, a víznyelők, a kunhalmok és a földvárak természeti emléknek, a barlangok pedig természeti értéknek minősülnek. Védett természeti értékek ezenfelül a védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított élő szervezetek (növények, állatok, gombák, zuzmók) egyedei, fejlődési alakjai, szakaszai, azok származékai, illetőleg az élő szervezetek életközösségei (társulások), továbbá az ásványok, az ásványtársulások és az ősmaradványok.

A természet védelméről szóló törvény erejénél fogva fokozottan védett a nemzeti park természeti övezete (ha úgy tetszik, a legértékesebb része), a bioszféra-rezervátum magterülete, továbbá az erdőrezervátum magterülete.

Fokozottan védett természeti területtel – némi túlzással élve – gyakorlatilag bárhol összefuthatunk, hiszen nemcsak a nemzeti park természeti övezete, a bioszféra-rezervátum magterülete és az erdőrezervátum magterülete rendelkezhet ezzel a státusszal, hanem többek között a tájvédelmi körzetek vagy a természetvédelmi területek egyes részei is.

Gyalog, bringával, lóval, járművel

Most, hogy remélhetőleg tisztában vagyunk a főbb alapfogalmakkal, lássuk, hol gyalogolhatunk, kerékpározhatunk, hol közlekedhetünk járművel az erdőkben, valamint a védett és fokozottan védett természeti területeken. Az erdőtörvény értelmében az erdőben – annak rendeltetésétől függetlenül – pihenés, üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan, emberi erővel hajtott kerékpárral, lóval, valamint az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton sport- vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel bárki saját felelősségére közlekedhet, illetve ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha más jogszabály azt korlátozza, vagy az arra jogosult a látogatás korlátozását az erdőtörvényben foglaltak alapján elrendelte.

Az állam, illetve a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában nem álló erdőben az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton kívül való lovaglást és az emberi erővel hajtott kerékpárral való közlekedést az erdőgazdálkodó korlátozhatja, illetve megtilthatja, ha a terület tulajdoni jellegét és a korlátozást, illetve tiltást a területen megfelelően jelzi. Az erdőben abban az esetben lehet a megjelölt turistaúton kerékpározni és lovagolni, a megjelölt kerékpáros úton lovagolni, ha az együttes használat lehetősége jelzéssel az adott turistaúton vagy kerékpáros úton megjelölésre került.

Ha ez egy kicsit kacifántosnak tűnne, leegyszerűsíthetjük: erdei turistaúton kizárólag akkor tekerhetünk, ha a turistaút általános jelzése (pl. sáv, kereszt stb.) mellett egy kis kerékpárost ábrázoló piktogramot is látunk.

Üdülési, sportolási, illetőleg kirándulási célból – a kijelölt út kivételével – gyalogosan, kerékpárral és lóval sem vehető igénybe az erdősítés területe, amíg a rajta lévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri, valamint az erdőrezervátum magterülete. Az erdőben látogatás céljából járművel – ideértve a nem sport- vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművet, valamint a nem csak emberi erővel hajtott kerékpárt is – közlekedni csak a közforgalom számára megnyitott erdészeti magánúton, az erdőtörvény erre vonatkozó előírása szerint szerint járműközlekedésre kijelölt erdei úton, valamint az erdőgazdálkodó beleegyezésével az erdészeti feltáróhálózat részét képező egyéb erdei úton szabad. Erdőben, illetve az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton quaddal, terep-motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, valamint motorkerékpárral – az erdőgazdálkodási célú járműforgalom kivételével – közlekedni tilos.

És most jön egy kis csavar, hiszen védett természeti területen lévő erdő esetén az erdőtörvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az erdőtörvény az emberi erővel hajtott kerékpárt nem tekinti járműnek, a természet védelméről szóló törvény viszont annak tekinti. Ez némileg bonyolítja a helyzetet, hiszen védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges többek között a járművel történő közlekedéshez, az arra kijelölt mezőgazdasági és erdészeti használatú utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó – külön jogszabályokban erre feljogosított – személyek járműveinek kivételével.

Mindennek ismeretében véssük be alaposan, hogy amíg egy nem védett természeti területen fekvő erdőben különösebb korlátozások nélkül közlekedhetünk bringával, addig a védett természeti területen lévő erdő esetében már csak az arra kijelölt utakon tehetjük meg ezt.

Idekívánkozik, hogy gyalogszerrel szabadon kalandozhatunk a védett természeti területeken. Fokozottan védett természeti területre történő belépéshez – a jelzett turistautak és tanösvények kivételével – a természetvédelmi hatóságnak az igazgatóság szakértői véleményének figyelembevételével kiadott engedélye szükséges.

Fokozottan védett természeti területeken tehát tilos a jelzett turistautak és a tanösvények elhagyása, így gyalog sem császkálhatunk összevissza.

Gomba, bogyó, rőzse és a társaik

Az erdőtörvény értelmében az elhalt, fekvő fa és gally gyűjtése; az elhalt, száraz ág nyesése; a kidöntött fáról fenyőgally, toboz és díszítőlomb gyűjtése; a gomba, vadgyümölcs, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése; a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása; a fenyőgyanta gyűjtése; cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése erdei haszonvételnek minősül. Ezen erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az erdőgazdálkodó jogosult meghatározni. A Pilisi Parkerdő Zrt. például engedélyezi a hullott, száraz faanyag használatát a tűzrakáshoz, ez azonban nem jelenti azt, hogy más erdőgazdálkodó is így tesz, úgyhogy nem árt tájékozódni.

Az erdőből az akácmag engedélyezett gyűjtésének kivételével erdei avar vagy a talaj humuszos termőrétegének összegyűjtése és elszállítása tilos. A mohagyűjtés szintén tiltólistán van. Az erdei életközösség védett fajai fennmaradásának és fejlődésének biztosítása érdekében az erdészeti hatóság – hivatalból vagy a természetvédelmi hatóság megkeresése alapján – korlátozhatja vagy megtilthatja az erdőben a cserjék kitermelését, az elhalt, fekvő fa és gally, valamint az élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtését. A föld alatti gombafajok kizárólag az erdőgazdálkodó engedélyével, az erdőtörvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtak szerint gyűjthetők.

A jó hír az, hogy az erdőgazdálkodó köteles tűrni – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a gomba, vadgyümölcs és gyógynövény egyéni szükségletet meg nem haladó volumenű, hangsúlyozottan 100%-ban állami tulajdonú erdőben való gyűjtését, valamint forrásvíz elhordását.

Ez a gyakorlatban napi 2 kilogrammnak felel meg személyenként (2 kg gomba + 2 kg vadgyümölcs + 2 kg gyógynövény), és kizárólag 100%-ban állami tulajdonú erdőkre vonatkozik.

Gyűjtögetés védett természeti területen

A misztikusan csengő, pár sorral feljebb olvasható „ha jogszabály másként nem rendelkezik” nagyon fontos, mert a természet védelméről szóló törvény értelmében kutatás, gyűjtés és kísérlet kizárólag a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető védett természeti területen. Az erdőtörvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez, nád és más vízi növényzet égetéséhez, irtásához, aratásához, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetéséhez, valamint – a kijelölt és kiépített tűzrakó hely kivételével – erdőterületen tűz gyújtásához szintén engedélyt kell beszerezni a természetvédelmi hatóságtól.

Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. Ugyanez vonatkozik a védett gombákra (termőtestre és micéliumra egyaránt), illetve a zuzmókra. Tilos a védett állatfajok egyedeinek zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Védett növényfaj egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének, gyűjtéséhez, valamint védett állatfaj egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához és idomításához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

A földtani természeti értékek általános védelme kiterjed a földtani, felszínalaktani képződményekre, az ásványokra, az ásványtársulásokra és az ősmaradványokra.

Tilos az ásványok, az ásványtársulások és az ősmaradványok jogellenes károsítása. Védett ásványok, ősmaradványok gyűjtéséhez, forgalomba hozatalához, külföldre viteléhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Védett ásványok, ősmaradványok külföldre vitele esetén végleges kiviteli engedély nem adható.

Mindezek után valószínűleg kitaláljuk, mi szükséges a barlang állagára, állapotára, természetes élővilágára kiható tevékenység megkezdéséhez, különösképpen a gyűjtéshez. Válasz: a természetvédelmi hatóság engedélye. Szomorkodásra nincs okunk: emlékeket, szép perceket, életre szóló élményeket szabadon, korlátlan mennyiségben gyűjthetünk védett természeti területeken is.

Vadak és trófeák

A vad az állam tulajdonában van. A vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak trófeáját is), a hullatott agancs, a szárnyas vad jogszerűen gyűjtött tojása, az elhullott vad teteme a vadászatra jogosult tulajdonába kerül. A nem vadászterületen elejtett, befogott vagy elhullott vad teteme (ideértve annak trófeáját is), valamint a hullatott agancs annak a vadászatra jogosultnak a tulajdonába kerül, amelyiknek a vadászterületéről a vad odakerült. A félreértések elkerülése végett tisztázzuk, hogy a vadászati jog – mint vagyonértékű jog – a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként (a földtulajdon tekintetében fennálló haszonélvezeti jog esetén is) a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. Önálló vadászati jog esetén a vadászterület tulajdonosa, a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérlő a vadászatra jogosult.

Nagyvadfajoknál trófeának minősül az elejtett gímszarvas, dámszarvas, valamint az őz agancsa, a muflon csigája, továbbá a vaddisznó agyara.

Erdőlátogatási korlátozások

Az erdőtörvény 94. §-a értelmében az erdőgazdálkodó átmenetileg korlátozhatja és feltételhez kötheti az erdő egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott-tartózkodás életet vagy testi épséget veszélyeztet, avagy az egyes erdőgazdálkodási munkák végzését veszélyezteti vagy akadályozza. A vadászat időtartamára a vadászatra jogosult (értsd: önálló vadászati jog esetén a vadászterület tulajdonosa, a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérlő) az erdőgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdő egyes részeinek a látogatását. Nem meglepő módon erre a bizonyos 94. §-ra szoktak hivatkozni az erdőgazdálkodók és/vagy a vadászatra jogosultak, ha erdőlátogatási korlátozást foganatosítanak.

Az erdő egyes részei látogatásának korlátozását akkor köteles az erdőgazdálkodó előzetesen bejelenteni az erdészeti hatóságnak, ha annak tervezett időtartama az egy hónapot meghaladja. A bejelentéshez mellékelni kell a korlátozással érintett területet ábrázoló erdészeti nyilvántartási térképet és a látogatás korlátozásának indokát, illetve feltételhez kötésének módját és idejét.

A korlátozás időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg. A két hónapon belüli ismételt korlátozást, annak időtartamától függetlenül, előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak.

Az erdészeti hatóság a látogatás korlátozásának indokoltságát felülvizsgálhatja, és kötelezheti az erdőgazdálkodót a törvényben foglalt előírások betartására, illetve az általa elrendelt korlátozás megszüntetésére.

Az erdő látogatásának korlátozását a helyben szokásos módon kell kihirdetni, valamint figyelmeztető táblák kihelyezésével gondoskodni kell a megfelelő tájékoztatásról. A „helyben szokásos módon” kissé képlékeny, de lássuk, mit jelenthet ez a gyakorlatban. Egy kiragasztott nyomtatványt a falu főterének információs tábláján, egy bejegyzést a települési önkormányzat által üzemeltetett weboldal valamelyik rovatában, illetve az érintett erdészetek, vadászatra jogosultak és/vagy nemzetipark-igazgatóságok honlapjain egy figyelemfelkeltő tájékoztatást, amelyhez rendszerint egy könnyen áttekinthető, digitális platformon létrehozott áttekintő térkép tartozik. Célszerű csekkolni ezeket a weboldalakat (a megyei kormányhivatalokét is), mielőtt útnak indulunk, de nem kötelező.

Fontos továbbá, hogy amennyiben társas vadászatot tartanak gazdasági vagy földút közelében, az utakra őröket kell állítani és a vadászat biztonságos lefolytatását akadályozó bármely körülmény fellépése esetén be kell szüntetni a vadászatot.

Ne feledjük azt sem, hogy aki a természeti területek a védett természeti területek és értékek, az erdő, valamint a vadállomány őrzésével, védelmével kapcsolatban a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi, erdészeti és vadászati hatósági feladatokat ellátó személy, az erdészeti szakszemélyzet tagja, a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a mezőőr, illetve a halászati őr jogszabályban előírt felhívásának nem tesz eleget, vagy intézkedését akadályozza, szabálysértést követ el.

Erdőlátogatási korlátozást gyakorlatilag az év bármely szakában, bármely napján elrendelhető, de különösen ősszel célszerű előre tájékozódni, hogy az általunk kinézett területen van-e ilyen érvényben. Korlátozást egyébként nem csak vadászat, hanem például fakitermelés, vagy éppen harcászati gyakorlat miatt is elrendelhetnek.

Amennyiben a terepen figyelmeztető táblát látunk, vagy egy útőr tájékoztat minket a korlátozás tényéről, ne nehezítsük meg alaptalan kötözködéssel se a magunk, se a vadászok életét. Az őröktől nyugodtan kérdezzük meg, milyen kerülőutat ajánlanak, esetleg tudnának-e segíteni a korlátozás miatt számunkra átmenetileg elérhetetlenné vált úti célunk megközelítésében. Ha figyelmeztető táblát találunk, de őrt nem, ki kell derítenünk (gyors internetezés, térképkeresés, telefonhívás) miként kerülhetjük ki az erdőlátogatási korlátozással érintett területet.

Hitelt érdemlő információ hiányában ne folytassuk az utunkat a „tiltott területen” annak reményében, hogy majd leállítják a vadászatot, amint megpillantanak minket, mert bár valóban ezt a protokollt kell követniük, nem érdemes sem a testi épségünket, sem az életünket kockáztatni egy ilyesfajta kaland kedvéért.

Kutyával az erdőben

Ha valaki a felügyelete alatt álló kutyát természeti és védett természeti területen vagy vadászterületen – a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével – póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja, szabálysértést követ el.

A vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében – a vad elfogására, elejtésére megengedett vadászati eszközzel – elfoghatja vagy elejtheti (ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség) a vadat űző vagy a vadat elejtő kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, továbbá fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából a kutyát vagy macskát.

A felismerhető jellel ellátott, rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadász-, mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő és terápiás kutyákra a fent leírtak nem vonatkoznak.

Amennyiben felelősségteljesen szeretnél kutyát sétáltatni az erdőben, a Pilisi Parkerdő Zrt. összefoglalóját ajánljuk olvasásra.

Tüzek és sátrak

Az erdőtörvény értelmében erdőben tűz gyújtására és fenntartására – az erre a célra kijelölt helyek kivételével – csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő jogszerű használója írásbeli engedélyének birtokában levő személy jogosult. Az erdőgazdálkodó turisztikai célból – tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos – tűzrakó helyet alakíthat ki. A kialakított tűzrakó helyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni.

Tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában, ha úgy tetszik, tűzgyújtási tilalom esetén.

Túrázós, kempingezős szempontból kiemelt jelentősége van annak, hogy nem minősül tűzgyújtásnak a gázégőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző- és melegítőeszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva. A tűz őrzéséről, valamint annak – a helyszínről való távozás előtti – biztonságos eloltásáról a tűzgyújtásra jogosult köteles gondoskodni. Aki erdőtüzet vagy tűzveszélyt észlel és azt eloltani, illetve elhárítani nem tudja, köteles a tűzoltóságot haladéktalanul tájékoztatni.

A tűzrakásos témához még egy kis kiegészítés: tilos az erdő látogatójának – a munkavégzésre jogosultakon kívül – motorfűrészt, 500 g-nál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 cm-nél hosszabb vágólapú kézifűrészt magánál tartani a közforgalom előtt meg nem nyitott erdészeti magánúton, erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterületen és az erdőben.

És végül, de nem utolsósorban az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni.

Amennyiben tehát ezen tevékenységek időtartama nem haladja meg a 24 órát, szabad előttünk a pálya, de ne feledjük, hogy fokozottan védett természeti területeken nem hagyhatjuk el a jelzett turistautakat vagy tanösvényeket!












Cipőnk, nadrágunk védelmében - Kamáslikisokos

Cipőnk, nadrágunk védelmében - Kamáslikisokos

2020.10.19.

Az elmúlt napok esőzései nyomán sártengerré alakult az ország, ezért különösen fontos lehet most, hogy száraz maradjon a lábbelink és a nadrágunk szára. Mutatjuk, hogy mire kell figyelni egy kamásli beszerzésénél.

→ Tovább
Kisgyerekkel túrázni, avagy a nagy hordozódilemma

Kisgyerekkel túrázni, avagy a nagy hordozódilemma

2020.10.08.

Kezdő szülőként az ember rengeteg, kisebb-nagyobb fejtörést okozó problémával találja magát szembe. Milyen kiságyat és babakocsit vegyünk, használjunk-e hordozót, és ha igen, akkor milyet? Ha a szülők korábban rendszeresen jártak túrázni, és ezen a család bővülése után sem szeretnének változtatni, újabb kérdések merülnek fel. Vajon hány hónapos korától vihetjük magunkkal a kicsit, milyen hosszú túrákra és milyen terepre induljunk, illetve legfőképp: miben vigyük a legifjabb túrázót? Ez utóbbi kérdésnek jártunk utána.

→ Tovább