Zöld menet a Börzsönyben, avagy klasszikus átkelés májusi pompával
A tavaszi burjánzás hívogató élénksége és a Magas-Börzsöny vadregényes miliője olyan elegyet alkot, aminek átéléséhez csak rövid ideig nyílik időablak. Hogy merre induljunk, azt a remek túrahelyszínek bősége miatt nehéz eldönteni, viszont egy klasszikusnak számító hegységátkeléssel biztosan nem nyúlunk mellé.
Régi kedvencem a Börzsöny, melynek számtalan szegletében megfordultam már, ezért is volt nehéz dolgom az útvonalválasztással. A favorit helyszínek mellett – melyek számomra tavasszal a legszebbek – valami újat is szerettem volna felfedezni, így sokáig tartott a térképböngészés. Már-már úgy tűnt, szempontjaimnak nem találok ideális túrát, de aztán megakadt a szemem a Magas-Börzsönyt átszelő, korábbról jól ismert zöld jelzés aprónak tűnő, de igen lényeges nyomvonalváltozásán.

Kemencén több látnivaló is akad: érdemes indulás előtt megtekinteni a Kemencei Erdei Múzeumvasút kiállítását

Ez a Miklós-tetőt érintő, Sas-útnak nevezett rész, eddig kimaradt számomra, így innentől kezdve minden egyértelművé vált: sokadjára is lejárom a Kemencét Diósjenővel összekötő zöldet, csak most valami új is lesz benne.
Minden ideálisnak ígérkezett: a járatok menterendjei, az időjárás, a 20 km-es táv, és persze a hamisítatlan májusi élénkzöld erdő, melyben még nem hemzsegnek a vérszívók. Ez a ritka együttállás már közvetlenül a kemencei indulás után üdítő idillé állt össze.
A többek között kisvasútjáról neves Kemencéről a Nagy-völgybe induló aszfaltcsíkon vezet a zöld, hasonlóan a kék, a piros vagy a sárga utakhoz, melyek csak a börzsönyi vulkán peremére visznek el. A kompakt túraélményt ígérő zöld ezzel szemben nem csupán meghódítja a hegység legmagasabb pontját, át is vezet a tájon, háborítatlan erdőrészeket is érintve jut el a Börzsöny keleti kapujának számító Diósjenőre. Bár a zöld elkerüli a vadont idéző Csarna-völgyet – bejáratánál egyből felhág a hegyre – hegyek közé zárt katlanját azért madártávlatból megcsodálhatjuk, s ez az északkeleti szögből nyíló mesés panoráma volt számomra az az újdonság, ami a kizöldült táj mellett felvillanyozott.

Kemencén több turistaút is áthalad. Akármelyiket is járjuk, érdemes időt szánni a település megismerésére

Fel a Sas-útra
A településről kivezető, ifjúsági táborok mentén haladó aszfaltút után a zöld átkel a Kemence-patakon és az erdőben megbújó Börzsönyi szintezési főalapponttól máris megrohamozza a hegyet. Kitartó emelkedés veszi itt kezdetét, ami jóformán a Csóványosig kitart. Ennek tudatában kényelmes, erőt beosztó tempóval vágtam bele a hegyi menetbe, ami már az elején varázslatosan telt. Az elegyes erdő minden szintje megtelt a tavasz kicsattanó erejével. Olybá tűnt a fák lombja és a talaj összeér, mindent egyszínűre festett a májusi bujazöld.

A hegységet átszelő zöld legszebb szakasza a Sas-út

A Godóvár oldalában eljött a pont, ahol a régi szétvált az újtól, ismerős úton ismeretlen részre érkeztem. Az ideje már új nyomvonal fokozottan védett területek között fűzi át magát, és teszi ezt a turisták legnagyobb örömére, ugyanis korábban a zöld nem mutatta meg a Miklós-tető és Bagoly-kút szemet gyönyörködtető sziklapárkányos gerincét, melynek számos pontján lenyűgöző kilátás tárul elénk az alattunk húzódó Csarna-völgyre és a szemközti hegyvonulat neves csúcsaira. Indulás előtt nem tudtam pontosan mire számíthatok a Sas útnak nevezett szakaszon, de mint kiderült, már csak ezért a részletért is megérte útra kelnem.

A hegygerincen vezető Sas-út több csodás kilátóhelyet érint

Egy 15–18 millió évvel ezelőtt beszakadt vulkán belsejében járunk, szemközt a Magas-Börzsöny nyugati pereme húzódik a Jancsi-hegy, Holló-kő, Kövirózsás, Vár-bérc vonulattal. A jobbra elterülő völgyek és észak felé lefutó hegygerincek képzik a kalderát, azaz azt a vulkáni krátert, amely anno beomlott, majd később részben feltöltődött. Sokan gondolják úgy – köztük magam is –, hogy a Börzsöny egyik legszebb panorámája Holló-kőről nyílik. Látva a Sas-út távlatait kijelenthetem, a látvány innen is a legszebbek közé sorolandó.

A Miklós-tetőnél találjuk az útvonal egyik legszebb kilátópontját

A Dosnya-nyereget követő szakaszon már a régi nyomvonalon haladtam. Izzasztó kaptatással emelkedtem a fenséges bükkrengetegben, melynek zöld mennyezetét tartó szürke oszlopcsarnoka egyfajta menedékélményt adott számomra: végtelennek ható békés közegét a természet csendje tölti meg különleges meghittséggel.

Vadregényes részletek főként a Miklós-tető és Csóványos közötti szakaszon jellemzőek

A Börzsöny megunhatatlan tetején
Régmúltba vesző földvár sáncát keresztezve értem el Magos-fa háborítatlan őserdejét. Innen már kényelmes léptek vezetnek a 938 méter magas Csóványosig, tekintve, hogy a szintemelkedés javarészét a 915 méteres Magos-fáig már letudja az út.

A Magos-fa háborítatlan rengetegében

Újabb megunhatatlan panoráma várt rám a csúcson álló toronyból, ahonnan újfent az északi irányba leszaladó gerincek és völgyek vonzották a tekintetem. Az innen nyíló körpanoráma sok minden mást is megmutat a szemlélőnek, nekem még is ez a legkedvesebb részletem. Persze, ha a légkör engedi, a Magas-Tátra bércein is sokáig legeltetem a szemeim.

A Csóványos megunhatatlan panorámája

Aligha számítottam újdonságra a Börzsöny jól ismert tetején, azonban volt itt valami, ami előtte nem: egy kéktúrabélyegző. Korábban itt nem kellett pecsételni, idén májustól azonban nyolc új igazolóhely létesült a kéktúrán, többnyire hegytetőkön. Anno, amikor végigjártam a kéket, hiányoltam a csúcspecséteket. Örülök, hogy most már ilyen lenyomatokat is lehet készíteni.

Újdonság: kéktúrabélyegző a Csóványoson!

Átszellemült ereszkedés
Uzsonnázást követően következett az ereszkedés. Csóványostól Diósjenőig egy röpke részt leszámítva végig kényelmesen lejt az út. Gördülő lépteim kocogásra késztettek, és a zöld tájban trappolva gyorsan fogytak a kilométerek. A Nyír-réti kastélyromnál már gyakorlatilag relaxált állapotban haladtam a végállomás irányába, de ekkor mit sem törődtem az érkezéssel, vonatindulással, otthoni teendővel vagy bármi hétköznapival, csak vittek a lábaim a mesésen szép erdőben, ami más túrázók híján csak az enyém volt.

Mindig elképzelem, milyen lehetett anno az erdő csendjében álló Nyír-réti kastély

Reggel már kereszteztem a Kemence-patakot, ugyan ezt tettem a hegység keleti oldalában délután nem sokkal Diósjenő felett. A Börzsöny leghosszabb és egyik legjelentősebb vízfolyása ugyanis a Csóványos keleti oldalában fakad, számos ér, csermely és nagyobb patak összefolyásával észak felé fordulva megkerüli a hegység központi magaslatát, hogy aztán nyomvonalának S alakjával közel 26 km-et megtéve a Szlovákiához tartozó Pereszlénynél belefolyjon az Ipolyba. A híres-neves Kemence-patak neve a szláv „kamenica” szóból ered, ami „köves medrűt” jelent. E jellemzőjét a Gál-rét közelében is megfigyelhettem, amikor egy rönkökből eszkábált kis hídon átkeltem felette.

A zöld ismét átkelt a Kemence-patakon

A Gál-réttől némi emelkedés várt, majd a Csehvár nyergétől immáron egy tanösvénnyel közösen ismét lejtésben vitt az út. A Dugóhúzó meredekje után már ligetes erdőben teltek az utolsó szabadban töltött méterek, Diósjenőn azonban még sokat kell aszfaltozni, mire a zöld elérte a vonatot a község déli felén. Nem siettem, nem néztem az órát. Nem akartam holmi menetrend utáni kapkodással megtörni az erdőben szerzett nyugalmat. Gondoltam, ha épp előttem megy el a vonat, akkor szemlélődő hangulatomban iszom egy sört míg jön a következő.

A diósjenői cél után kedvenc vasútvonalam következett

Végül erre nem került sor, mert érkezésem egybe esett a Vácra induló járat indulásával, így elcsendesedett állapotom kedvenc vasútvonalamon döcögve folytatódott. Alig egy óra múlva a váci forgatag aztán gyorsan visszarázott a városi lét zajos valóságába, s mire hazaértem már minden szempontból távol voltam a börzsönyi idilltől. Valami azért megmaradt: a táj és májusi zöld ismét csodás képet festet emlékül, és azt a vágyat fogalmazta meg bennem, hogy amíg lehet, ezt a rövid időszakot ki kell élvezni.

A Római fürdőtől a tési szélmalmokig – élménytúra a Bakonyban
Ezen a 13 km-es bakonyi körtúrán több kirándulásra elég látnivaló akad, az elejétől a végéig csupa szépség jön szembe az emberrel. Persze, már önmagában csak a Római fürdő miatt megérné útra kelni, de ez a Tésről induló körtúra az ország egyik legcsodálatosabb helyén túl is sok szépséget tartogat még.
→ Tovább
Börzsönyjárás vadregényes miliőben
Bármely irányból rohamozzuk meg a Magas-Börzsönyt, csalódni biztosan nem fogunk az élményben. Van azonban egy jó túratippünk, amely a hegység változatos értékeiből ad ízelítőt.
→ Tovább
A börzsönyi piros X, avagy lécek nélkül a síúton
Alapvetően a síelők kényelméért hozták létre, azonban a gyalogtúrázóknak is remek élményt adhat ez a Diósjenőt és Királyrétet összekötő hangulatos útvonal.