Túracipellő

Gyerekekkel a szabadban

2022. augusztus 12.

Kipróbáltuk, milyen a természetjárás SUP-pal

Idén nyáron végre beneveztünk egy természetközeli élménytúrára, hogy kipróbáljuk, mitől is olyan különleges ez a dolog. Inkább volt meditáció és földrajzóra, mint túra, de imádtuk.

Évek óta érdeklődve szemlélem a SUP-ok térnyerését, s bevallom, kicsit kétkedve fogadom ezt az új hóbortot. Félreértés ne essék, a hóbort kifejezés nem beszólás a SUP-os társadalom felé. Nagyon is értem a dolog fizikai, illetve sport részét, azt, hogy a deszkán állva és egyensúlyozva mélyizmaink is mozognak, s az bizony különleges élmény. Azt is értem, hogy ez a hajóknál könnyebben szállítható eszköz sok ember számára kinyitotta a vízen való élmények tárházát és ez tök jó.

De én természetjáró vagyok, engem a természettel való kapcsolódás érdekel, ez a cikk tehát nem a dolog sporttal kapcsolatos részéről szól. Ugyanakkor nyaranta azt látom, hogy már majd' mindenkinek van deszkája, viszont a legtöbbről általában a gyerekek ugrálnak lelkesen a vízbe - sok családot ismerek, aki másra egyáltalán nem használja. Azért meg minek, vetődik fel jogosan a kérdés...

Szóval ezért a hóbort kifejezés, szerintem kevesen használják arra, hogy akár sportoljanak vele, akár a természet felfedezésére használják. Vízitúrázni viszont imádok, s bizony ebből a szempontból is kérdés a kérdés: miben jobb a SUP, mint mondjuk egy kajak? Egy szó, mint száz, kapva kaptam az alkalmon, amikor láttam, hogy egy volt egyetemi évfolyamtársam a természettel való közvetlen kapcsolatteremtésre törekszik SUP túráin. De ettől azért még kicsit kételkedve indultam útnak…

Egy tökéletes SUP-os túrahelyszín: a Ráckevei (Soroksári)-Duna

Különösen lelkes akkor lettem, amikor megtudtam, hogy a tervezett túra a szakzsargonban csak RSD-nek hívott fővárosi folyóágat veszi célba, ami a „legyünk helyben turisták” örökérvényű mottója alatt folyamatosan bővülő bakancslistámon meglehetősen előkelő helyen szerepel, főleg, amióta ezt a különleges területet bemutató természetfilmet is láttam (RSD: a marasztalt folyó 1 és 2).

Különösebb nehézségek itt nincsenek, cserébe igazi családi program lehet a vízitúrázás, hiszen a víz nyugodt, a vízpart hangulatos, homokos strandok csábítanak fürdőzésre, a szigetek, a mellékágak és a nádasok pedig kalandozásra. Pont azt nyújtja, amitől egy vízitúra gyerekszemmel nézve is jó: rövid és élményekben gazdag. Azaz nemcsak egy folyón evezünk a napon, hanem be lehet menni a nádasba, lehet kerülgetni fákat és bokrokat, esetleg lehet látni madarakat és más élőlényeket.

SUP-túra: városi séta, földrajzóra és meditáció

És valóban. A Szigetszentmiklós határában lévő Úszóláp tanösvény melletti játszótér volt a kiindulópont, ahol a profi instrukciók alapján tényleg pár perc alatt elsajátítottuk a technikát. Mindannyian: én is, de 8 és 10 éves lányaim is. A kisebbik először nem akart egyedül deszkára állni, de aztán gyorsan meggondolta magát.

Aztán már ott is álltunk a nádasban, a szelíd délutáni napfényben és lestük a madarakat és a szitakötőket.

Amiért kapásból nagyon tetszett a dolog az az, hogy ez bevallottan nem is egy túra volt, hanem egy városi séta a kivételes adottságú folyóágon.

Túravezetőnk az ember és a természet kapcsolatának bemutatására törekedett. Mesélt a folyóág kialakulásáról, különlegességéről. Ráadásul a mi célpontunk a folyóág egyik legérdekesebb pontja, a szigetszentmiklósi úszóláp volt (ahova a tanösvény is vezet egyébként). Akár egy gyakorlati földrajzórának is betudható volt, ahogy körbejártuk a területet, és saját szemünkkel láthattuk a különböző fejlődési stádiumban lévő szigeteket, meg a természet közvetlen közelségébe épült házakat. Aztán egyszer csak tőlünk mindössze pár méterre csapott le egy barna rétihéja és nyitva maradt minden száj...

A nyíltabb szakaszon, valamint a Taksonyi-öbölbe beevezve igazi csendet találtunk és gyönyörködtünk a lemenő Nap fényeiben (mivel ez egy naplementés túra volt, a strandolás ezúttal kimaradt).

Nagyon jó volt, imádtuk. Úgy, ahogy volt. Az állva evezés valóban kivételes lehetőség a vízzel, ezen keresztül a természettel való közvetlen kapcsolatteremtésre. Egyfajta meditáció volt ez, talán a napnyugtának is köszönhetően.

Evezés közben gond nélkül le lehetett ülni a deszkára, vagy térdelve is lehetett evezni, meg lehetett mozgatni végtagjainkat és ülőgumónk is kevesebb terhelést kapott, az bizonyos. Az eszköz szállításának egyszerűsége mellett talán ez a legfőbb érv a SUP-pal való túrázás mellett.

Ugyanakkor azt gondolnám, hogy egy kajakkal jobban lehet haladni, a kenuban jobban elfér az ember holmija, egy csendes folyóágon pedig ugyanúgy lehet a hajóból is szemlélődni, miközben hosszabb túrát tudunk megtenni. Csak ülve. Nem állva. Meg csobbanni is könnyebb. Szóval nem tudok véleményt alkotni. Mindegyik nagyon jó. Azt hiszem, be kell még neveznem pár túrára, hogy jobban megértsem a különbséget… Végülis a hegyekben is elmehetek teljesítménytúrára, ha az kell, szervezhetek rövid, tematikus túrát, ha arra vágyom, de akár ki is ülhetek a fák közé megfigyelni az erdei élővilágot és meditálni. Viszont valamelyest ismerve a hazai vadvizeket, az is biztos, hogy jól jöhet a szakmai iránymutatás, hogy hol érdemes és biztonságos deszkával vízre szállnunk.

Szlovákia legváltozatosabb szurdoktúrája családoknak lett kitalálva

Szlovákia legváltozatosabb szurdoktúrája családoknak lett kitalálva

2022.08.05.

Két látványos szurdok: létrás mászás, vízesés, búvópatak az elsőben, virágpompában úszó havasi rét felhőbe vesző fenyvesekkel és játszóteres étterem a túra közepén, végül egy újabb vízesés, működő vízimalom és két kilátóból is élvezhető szédítő mélység a másodikban. Mindezt egyben, a Kócs-hegység látványos körtúrájában.

→ Tovább
Megmásztuk Szlovákia első vasalt útját

Megmásztuk Szlovákia első vasalt útját

2022.07.29.

Az egyedülálló kaland egyben komoly magashegyi túrának bizonyult: a megtett majdnem 800 méter szintemelkedésből mindössze 310 méter a mászás, igaz, cserébe majdnem megérintettük a vízeséseket, lefelé pedig tereprolleren lehetett robogni.

→ Tovább