Hosszúlépés

Élmények az országon innen és túl - a Turista Magazin szerkesztőségi blogja

Szerző:
2019. szeptember 3.

Középkori utcákon és virágözönben a Boden-tó körül

A Boden-tavat övező festői településeken akkor is belebotlunk valamilyen jelentős és lenyűgöző történelmi emlékbe, amikor csak úgy, cél nélkül barangolunk. Volt, ahol mi is ezt az elvet követtük, de a konstanzi székesegyházat és a milliónyi virággal benépesített Mainau szigetet muszáj volt töviről hegyire bejárnunk.

A Singenben töltött majd egy hét alatt remek lehetőségünk nyílt arra, hogy többször is ellátogassunk Közép-Európa harmadik legnagyobb tavához, ami három ország határán fekszik: a németek és a svájciak mellett az osztrákok is kaptak belőle egy kis csücsköt. Mi a németországi részen barangoltunk, de már most tudom, hogy muszáj lesz még többet látnom belőle.


Néhány száraz adat, csak hogy képbe kerüljünk: ha a Balatonhoz viszonyítjuk, a Boden-tó valamivel kisebb, 536 km2 kiterjedésű (míg a magyar tenger 600), partjának hossza pedig 220 km (a Balatoné 235). Nagy különbség még, hogy előbbi iszonyat mély, átlagosan 90 méteres, de a legnagyobb mélysége 254 m (a Balatonnál ez a szám átlagosan 3 m, és ahol a legmélyebb, ott is csak 11). Ebből adódik, hogy bár a víz gyönyörűen tisztának tűnik, fürödni benne nem akkora élmény, mert irtózatosan hideg.

 

Überlingeni utcakép: egy szimpla sétálgatás is nagy élmény

 

Persze vannak, akik ezt így is simán megteszik, például Uhldingen-Mühlhofenben, ahol a strandon egymást érik a törölközők és hűtőtáskák. Ez a település egyébként más miatt is érdekes. A part közelében kőkori és bronzkori cölöpházak másolatait láthatjuk, amelyek 111 társukhoz hasonlóan (bár tudtommal azokból csak a cölöpök vannak meg) a világörökségi listán is szerepelnek. Mellettük egy múzeum áll, ahol az i. e. 5000 és i. e. 500 közötti időszakból származó társadalmakat ismerhetjük meg régészeti leleteken keresztül.

A bronzkori cölöpházmásolatokat strand övezi. Nem tartom kizártnak, hogy aki sokallja a 10 eurós belépőt, megkísérli úszva megközelíteni a látványosságot

 

A tó körül az idilli városkák mellett szőlősök, gyümölcsösök, szántóföldek terpeszkednek, az égen zeppelinek lebegnek (850 euróért visznek fel, úgyhogy ezt kihagytuk), a vízben pedig 50 kilós harcsák úszkálnak. Gyalogos túraútvonalakon is be lehet járni a környéket, a tavat pedig kifogástalan bicikliút veszi körbe, nem is csoda, hogy tömegével parkolnak mindenhol a bringák. Persze étkezdékből és fagyizókból sincs hiány, de ha olcsóbban szeretnénk fogyasztani, akkor nem érdemes közvetlenül a parton próbálkozni.

 

Meersburg egyik legcukibb házikója

 

Az egyik leghangulatosabb városka a tó körül Meersburg, ahol a szűk utcácskákon, a tipikus német fagerendás házikók között járkálva tényleg olyan érzése lehet az embernek, mintha a középkorba csöppent volna. A településnek két vára is van, az újabba mi is bekukkantottunk. Ez a 18. században épült, és hagyományosan a konstanzi püspök rezidenciájaként szolgált. Ma múzeum, és szuper kilátás nyílik a kertjéből.

 

Ezt a kilátást élvezhette a püspök Meersburg újabb várából: a Boden-tó és az Alpok

 

A király, a pápa és a prosti

 

Ha csak pár napunk van a tó környékén, nehéz választani, hogy mi az, amit biztosan nem hagyhatunk ki, de a történelem iránt érdeklődőknek Konstanz mindenképpen ilyen lehet. A város a 6. századtól jelentős szerepet töltött be a vallási életben, ami a későbbiekben is így maradt. A Konstanzi zsinatról biztosan mindenki hallott, úgyhogy csak dióhéjban: összehívását Zsigmond király kezdeményezte 1414-ben az egyházszakadás miatt, és 1418-ig tartott, amikor is megválasztották V. Márton pápát. Az eseményhez köthető Husz János elítélése és megégetése.

 

Híd a Rajnán és egy szeletke Konstanz óvárosából

 

Miután átmentünk a Rajnát átívelő hídon, és sétáltunk egy kicsit a macskaköveken az óváros zegzugos utcáin, rá is bukkantunk a zsinatnak helyt adó Miasszonyunk-székesegyházra. A helyszínen már a hetedik században állt templom, és ahogy az lenni szokott, az idők folyamán több része megsemmisült, leégett, vagy éppen átalakították a kor stílusának megfelelően, és persze sokat hozzá is toldottak.

 

A történelmi templomot, a konstanzi zsinat helyszínét sűrűn körbenőtték a házak, és persze a turistalehúzós kávézók

 

Mi valójában csak beugrani akartunk, mégsem úsztuk meg a látogatást egy óra (vagy kicsit több) alatt. Ez egyrészt a templom méreteiből adódik, de persze bámészkodnivaló is bőven akad odabent. Két euróért felmehetünk a toronyba, ami nem kevés lépcsőzést jelent (78 méteres magasságba kell felküzdenünk magunkat), de a panoráma miatt nagyon is megéri.

 

Kilátás körülbelül 70 méter magasból, a Miasszonyunk-székesegyház tornyából

 

Konstanzban ismét bebizonyosodik, hogy a németek nem szívbajosak köztéri alkotások tekintetében. A kikötő dísze az az Imperia nevű, 9 méter magas szobor, ami egy prostituáltat ábrázol, kezeiben egy-egy emberrel: a miniatűr pápával, azaz V. Mártonnal, és Zsigmond királlyal. Abból, ha azt mondom, hogy egy pápai tiarán és egy koronán kívül mindkét alak totál pucér, már ki lehet találni, hogy a különös kompozíció ugyanannak a Peter Lenknek a műve, akinek Singen a nem kevésbé provokatív Paradicsom fáját köszönheti. A 18 tonnás szobor egyébként forog is, négypercenként tesz meg egy kört. Persze a konstanzi zsinatra utal, és Balzac novellája, a Szép Impéria adta hozzá az ihletet.

 

A konstanzi kikötőben 93 óta áll (jobban mondva forog) a megbotránkoztató szobor, az Imperia. A kéjhölgy egyik kezében a pucér pápát, a másikban a szintén ruhátlan királyt tartja

 

Ahol a Boden-tó a legvirágosabb

 

A kikötőben hajóra szálltunk, és a Boden-tó egy másik kihagyhatatlan látványossága, Mainau felé vettük az irányt. A szigetet máshogy is meg lehet közelíteni, egy hosszú híd köti össze a szárazfölddel, de a hajókázás remek alternatíva, ha az ember szeretne beiktatni egy kis ringatózós pihenőt. Mainau története a legendák szerint úgy indult, hogy a Szentföldről hazatérő skandináv keresztes lovagok betértek ide pihenni, és a magukkal hozott egzotikus virágmagokat odaadták ajándékba.

 

A virágsziget 45 hektáron terül el

 

Nem tudni, hogy ez valóban így volt-e, az viszont tény, hogy 1827-ben a szigetet Esterházy Miklós vásárolta meg, aki ritka növényekkel ültettette tele. Nagyjából 30 évvel később I. Frigyes badeni nagyhercegé lett a terület, tőle pedig II. Frigyes örökölte. Ezután testvérének unokája, Lennart Bernadotte herceg következett a birtokosok sorában. 1930-ra a kert nagyon elhanyagolt állapotba kerül, ekkor ismét szépen rendbe hozták, és azóta nem nagyon veszített a fényéből. A hercegi család ma a sziget kastélyában él.

 

A kastélyban most is laknak, egy része jelenleg renoválás alatt áll, ami szinte nem is látszik...

 

A hatalmas (45 hektáros) és elképesztően gazdag botanikus kertre érdemes több órát számolni. A tájékoztatójukban azt írják, hogy többek között 1200-féle orchidea, 550-féle tulipán, 200-féle nárcisz, 280-féle rododendron bont szirmot a területen, de ez csak soványka ízelítő, a többi fajt és a fákat még nem is számoltuk bele.

 

A sziget mesterséges vízesése fentről szinte még jobban mutat, mint szemből

 

A virágokból szoborkompozíciókat is építettek, kacsákat, pávát, érdemes megnézni a kastélyt, a vízesés is igazán látványos, a gyerekeknek játszóteret alakítottak ki, de ami szerintem a legkülönlegesebb, az a lepkeház, ahol lepkék százai (kicsik, nagyon, színesek, átlátszóak) szabadon repkednek a látogatók körül. Kis edényeket is kihelyeztek nekik banán- és narancsszeletekkel, amit láthatóan nagyon szeretnek, így van alkalmunk testközelből megcsodálni a féltenyérnyi példányokat.

 

Lepkék százai repkednek az üvegházban az emberek körül, köztük a legkülönlegesebb fajták, mint ez az átlátszó trópusi pillangó

 

 

A következő részben Sigmaringen csodaszép kastélyát és egy ahhoz közeli klassz kirándulóhelyet mutatunk be.


Szöveg: Hidvégi Brigi

Fotók: Hidvégi Brigi és Nagy Sándor

 

Kapcsolódó cikkünk:

A bevehetetlen erődöt és szemérmetlen szobrokat rejtő német város

Egy alföldi túra is lehet kalandos és változatos

Egy alföldi túra is lehet kalandos és változatos

2023.09.25.

Nem kell az egész Alföldet bebarangolni ahhoz, hogy az összes élőhelytípusát megismerjük. A nádasok pazar madárvilágát, a homokbuckák és láprétek gyönyörű virágait, és a szikesek izgalmas formakincseit egy alig 10 kilométeres túrán is megfigyelhetjük, miközben három érdekes tanösvényt is bejárunk.

→ Tovább
A Visegrádi-hegység egyik legjobb Dunára néző panorámapontja

A Visegrádi-hegység egyik legjobb Dunára néző panorámapontja

2023.08.04.

Innen nyílik a Visegrádi-hegység keleti peremének legteljesebb panorámája, és nem túlzás azt állítani, hogyha felmegyünk a Vörös-kőre, soha nem felejtjük el, amit onnan látunk. A Tahiból induló körtúra különlegességét az emelkedők és lejtők parádés váltakozása adja, amihez azért kell a kondi. Nem sétagalopp, de mindenképpen megéri.

→ Tovább
Bakony-járók paradicsoma - Cuha-völgy

Bakony-járók paradicsoma - Cuha-völgy

2023.07.26.

Nem véletlen, hogy a Magas-Bakony egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. Egyszerre vadregényes, könnyen bejárható, és olyan magával ragadó a táj, hogy szinte észre sem veszed, hogy legyalogoltál néhány kilométert a Cuha patak szurdokában. Magas vízálláskor patakátkelések, köveken való ugrálások adják a túra sava-borsát.

→ Tovább