A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szerző:
2019. október 15.

Kutyaszorítóban a Tokaji-hegységben

A Tokaji-hegységben (vagy közismertebb nevén a Zempléni-hegységben), Telkibányától délkeletre húzódik a vadregényes Ósva-völgy. A völgy számtalan földtani és bányászattörténeti csemegét rejt, amelyek közül mi most a Kutyaszorítónak nevezett területtel ismerkedünk meg.

A Tokaji-hegységben a vulkanizmus kb. 15 millió évvel ezelőtt (középső-miocén) kezdődött, s kb. 9 millió évvel ezelőtt (késő-miocén) ért véget. A hosszú vulkáni működés során rendkívül vastag és változatos összetételű vulkanikus kőzetösszlet jött létre. A jellemző kőzetek ezek közül a különféle andezitek, riolitok, dácitok és ezek kitöréstermékei (pl. tufák). A kitörések szüneteiben és azt követően, a vulkáni utóműködés (posztvulkáni működés) hatására jelentős érctelepek alakultak ki, s éppen itt, Telkibánya környékén volt az aranybányászat egyik központja.

 


Egy különleges, s csak itt a Tokaji-hegységben előforduló kőzet a perlit (vagy szép magyar nevén „gyöngykő”). A perlit apró gömbös szerkezetű, üveges riolitváltozat, amely a savanyú magma/láva vízbenyomulásával, -folyásával vagy erősen hidratált (azaz vizes) környezetbe érkezésével alakul ki. Ezen gömböcskék belseje, magja gyakran obszidián, ami arról tanúskodik, hogy a perlit az obszidián átalakulásával jön létre. A perlit hevítésével eredeti térfogatának 10-12-szeresése duzzad, amely miatt hő- és hangszigetelési, valamint szűrési célokra is hasznosítják (Pálháza, Gyöngykő-hegyi perlitbánya). A perlit a felszín közelében erős mállást mutat, s apró gömböcskére esik szét (innen a neve is), morzsalékossá és nehezen járhatóvá téve a terepet.

 


A Telkibánya melletti Ósva-völgyben viszont éppen azt tapasztalhatjuk, hogy a perlit ellenállóbb a környezetében található más kőzeteknél, s 10-15 m magas kőbástyákat formál. Ennek az oka, hogy a vulkáni működés befejeződése után a mélyből forró, nagy kovasavtartalmú oldatok áramlottak fel a repedések mentén, s impregnálták az amúgy erősen aprózódó perlitet. A kovasavval átitatott kőzettestek nem pusztultak le oly mértékben az elmúlt pár millió évben, mint a kevésbé ellenálló, át nem kovásodott környezetük (különféle riolitos savanyú, azaz magas szilíciumdioxid-tartalmú kőzetek). A „puhább” kőzetek elhordásában az Ósva-pataknak is komoly szerepe volt, amely erős bevágódást mutatott az elmúlt időszakban a terület kiemelkedése miatt.


A Kutyaszorító név onnan ered, hogy itt a völgy a kovás perlitek miatt erősen összeszűkül, s aki arra jár, valóban „kutyaszorítóban” érezheti magát. Telkibánya szélén (Cser-hegy) pedig egy olyan feltárást kereshetünk fel, ahol az erősen málló perlitekből preparálódtak ki az annál ellenállóbb riolitok.

 

 

Forrás

Fotók és szöveg: Veres Zsolt

Kapcsolódó cikkeink:

Kővé vált medvék az Aggteleki-karszton

A szarvaskői párnalávák üzenete

A Tűzköves-árok ősmaradványai

A Bába-kő, ahol a boszorkányokat égették

A hollókői vár építőköveinek nyomában

A hollókői vár építőköveinek nyomában

2022.01.23.

Hollókő vára az Ófaluval és a táji környezetével egyetemben az UNESCO Világörökség része. A 13. században, a Kacsis család által építtetett erősség építőanyaga a Vár-hegyet felépítő andezit.

→ Tovább
Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

2022.01.20.

Ha meghalljuk a szurdok szót, akkor általában valamilyen keményebb kőzettel (pl. mészkő) borított terület képe jelenik meg előttünk, ahol egy bővizű vízfolyás hömpölyög át egy szűk „sziklafolyosón”. Más típusú kőzetekben, például homokkőben már jóval kevesebb szurdokot ismerünk hazánkban, pláne nem a Zalai-dombságban.

→ Tovább