A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szöveg és fotó:
2020. február 17.

A Kiskunság futóhomokkal fedett, kies vidéke

A Duna és a Tisza között az Ős-Duna, valamint a mellékfolyói hatalmas üledékes testet – azaz hordalékkúpot – építettek ki a földtörténeti jégkorszakban.

Ezt a térszínt a folyó kb. 30 ezer évvel ezelőtt elhagyta, s áthelyeződött a mai helyére, a Budapest–Kalocsa–Baja tengelyre (ez a terület még napjainkban is lassan süllyed). A Duna nyugatra „csúszásának” az lett az eredménye, hogy a korábbi hordalékkúp egy kiemelt, szárazzá vált vidékké alakult, ahol a munkaképes szelek nyomban elkezdhették ténykedésüket (legintenzívebben 27–22 ezer év között).

A szél általi (idegen kifejezéssel eolikus) felszínformálás hatására a Kiskunság homokkal fedett részein változatos és izgalmas eolikus formakincs alakult ki. A homokfelszíneken végigszáguldó szelek hosszú (kb. 100–500 m), keskeny (kb. 25–200 m) és mély (kb. 8–10 m) szélbarázdákat vájtak ki, melyek végénél a barázdák anyagából ún. garmadák (vagy garmadabuckák) épültek fel (10–300 m-es átlagos gerinchossz, 2,5–10 m-es magasság). A szélbarázdák között pedig az eredeti felszín magasságát tükröző maradékgerincek őrződtek meg. Az intenzív és tartós szelek hatására a garmadák gyakran „elszakadtak” barázdájuktól, s garmadamezőket alakítottak ki vagy parabolabuckákká alakultak.

A homokfelszíneken az azóta eltelt idő alatt többször megindult a homokmozgás (pl. éghajlati változások hatására: hidegebb és szárazabb klíma), hisz a növényzet ritkulása vagy eltűnése kedvez az eolikus folyamatoknak. Az utóbbi pár ezer évben nemcsak az éghajlat, hanem az ember is igencsak beleszólt a terület felszínfejlődésébe: a történelmi erdőirtások (pl. török kor), a nomád népek vándorlásai, katonai „cselekmények” többször a homokmozgás megindulását eredményezték. A terület csak a nemzeti park engedélyével és/vagy vezetővel látogatható.

Forrás: akovekmeselnek.hu

A szarvaskői párnalávák üzenete

A szarvaskői párnalávák üzenete

2021.09.13.

Az Egertől északra fekvő Szarvaskő falucska környéke különleges és magyarországi szinten is egyedülálló, ritka földtani képződményeket rejt. Az itt található természetes (pl. vízmosások oldalai) és mesterséges (pl. egykori kőfejtők) geológiai feltárások nyitott könyvként mutatják be a terület különféle kőzeteit, amelyek évszázmilliók történéseit mesélik el.

→ Tovább
Bazaltzuhatag a Somos-kövön

Bazaltzuhatag a Somos-kövön

2021.09.11.

A Somoskő határában emelkedő, középkori erősséggel „koronázott” várhegy oldalába látogatunk el, ahol egy európai szinten is egyedülálló földtudományi, geoturisztikai érték kereshető fel, amely egyben a Novohrad–Nógrád Geopark jelképe is.

→ Tovább