A Kiskunság futóhomokkal fedett, kies vidéke
A Duna és a Tisza között az Ős-Duna, valamint a mellékfolyói hatalmas üledékes testet – azaz hordalékkúpot – építettek ki a földtörténeti jégkorszakban.
Ezt a térszínt a folyó kb. 30 ezer évvel ezelőtt elhagyta, s áthelyeződött a mai helyére, a Budapest–Kalocsa–Baja tengelyre (ez a terület még napjainkban is lassan süllyed). A Duna nyugatra „csúszásának” az lett az eredménye, hogy a korábbi hordalékkúp egy kiemelt, szárazzá vált vidékké alakult, ahol a munkaképes szelek nyomban elkezdhették ténykedésüket (legintenzívebben 27–22 ezer év között).


A szél általi (idegen kifejezéssel eolikus) felszínformálás hatására a Kiskunság homokkal fedett részein változatos és izgalmas eolikus formakincs alakult ki. A homokfelszíneken végigszáguldó szelek hosszú (kb. 100–500 m), keskeny (kb. 25–200 m) és mély (kb. 8–10 m) szélbarázdákat vájtak ki, melyek végénél a barázdák anyagából ún. garmadák (vagy garmadabuckák) épültek fel (10–300 m-es átlagos gerinchossz, 2,5–10 m-es magasság). A szélbarázdák között pedig az eredeti felszín magasságát tükröző maradékgerincek őrződtek meg. Az intenzív és tartós szelek hatására a garmadák gyakran „elszakadtak” barázdájuktól, s garmadamezőket alakítottak ki vagy parabolabuckákká alakultak.




A homokfelszíneken az azóta eltelt idő alatt többször megindult a homokmozgás (pl. éghajlati változások hatására: hidegebb és szárazabb klíma), hisz a növényzet ritkulása vagy eltűnése kedvez az eolikus folyamatoknak. Az utóbbi pár ezer évben nemcsak az éghajlat, hanem az ember is igencsak beleszólt a terület felszínfejlődésébe: a történelmi erdőirtások (pl. török kor), a nomád népek vándorlásai, katonai „cselekmények” többször a homokmozgás megindulását eredményezték. A terület csak a nemzeti park engedélyével és/vagy vezetővel látogatható.


Ezen a képen az a növényzet nélküli homokbucka látható Fülöpháza határában, amely még ma is aktívan mozog
Fotó: Veres ZsoltForrás: akovekmeselnek.hu

A Szomolyai-kaptárkövek rejtelmei
Bemutatjuk hazánk legtöbb – összesen 117 – fülkével rendelkező kaptárkőcsoportját.
→ Tovább
Barlanglakások a Bükkalján
Ezúttal olyan barlanglakásokat mutatunk be, amelyekben több ezer ember lakott, nem egyszer elkeserítő körülmények között.
→ Tovább
Bazaltzuhatag a Somos-kövön
A Somoskő határában emelkedő, középkori erősséggel „koronázott” várhegy oldalába látogatunk el, ahol egy európai szinten is egyedülálló földtudományi, geoturisztikai érték kereshető fel, amely egyben a Novohrad–Nógrád Geopark jelképe is.
→ Tovább