A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szerző:
2019. augusztus 30.

A Tűzköves-árok ősmaradványai

A bakonyi erdők mélyén, Bakonycsernye településtől pár kilométerre bújik meg a magyarországi jura időszak egyik legrégebb óta ismert és legjobban megkutatott földtani alapszelvénye. A Tűzköves-árok egyben hazánk legkorábban felismert ammonitesz-lelőhelyei közé is tartozik. 

A mai Bakony területét is magán hordozó lemeztöredék (az ún. Dunántúli-középhegységi-egység) a földtörténeti jura időszakban a Tethys elnevezésű hatalmas óceán mélyebb régióiban helyezkedett el. Az üledékgyűjtő aljzatán különböző agyagtartalmú meszes iszapok rakódtak le, amelyek általában vöröses színezetűek voltak. A jura üledékképződésre jellemző volt, hogy hosszú idő alatt viszonylag kis vastagságú üledékes rétegsorok rakódtak le (szakmai nyelven úgy mondjuk, hogy kondenzált volt az üledékképződés). A kőzetek vöröses színüket a bennük feloxidált vastartalmú ásványoktól kapták.

 

 

A mélyebb vizek lakói voltak a ragadozó életmódot folytató ammoniteszek is, amelyek különböző mintázatú kőbelei szép számmal gyűjthetők a bakonyi jura rétegekből. Ezek a jura ammoniteszes mészkövek bukkannak elő a Bakonyban több helyen, így a Tűzköves-árok térségében is.

 

 

Az itt található ősmaradványokban gazdag rétegekkel először a Bakony nagy ismerője és kutatója, Rómer Flóris foglalkozott a 19. század második felében, akit Hantken Miksa követett. A fauna első monografikus feldolgozását a nagy földrajztudós, Prinz Gyula jelentette meg 1904-ben. A 20. század második felében Géczy Barnabás és Konda József foglalkozott részletesebben az itt található ammonitesz-faunával. A Tűzköves-árok fosszíliái kb. 200-168 millió évvel ezelőtt élték virágkorukat, akkor még aktív tengeri élőlényekként.

 

 

Az egymásra települő és felfelé haladva egyre fiatalabb jura kőzetrétegeket azért tanulmányozhatjuk ilyen kiválóan, mert itt régen bányászkodtak kőnyerés céljából. Azt viszont mindenkinek tudnia kell, hogy itt (is) a „mindent a szemnek” elv érvényesül: tilos a kőzetet megbontani és az ősmaradványokat elvinni. Az képen egy hatalmas jura ammonitesz „hűlt helye” látszik csak, mivel az már valószínűleg egy „magángyűjteményben” díszlik. A védett geológiai feltárás közelében halad el az Országos Kéktúra jelzése is.

 

A Tűzköves-árok Bakonycsernye közelében található

 

Forrás: akovekmeselnek.hu

 

Fotók és szöveg: Veres Zsolt

 

Kapcsolódó cikkek:

Szent László lovának patkónyomai

A szarvaskői párnalávák üzenete

A Bába-kő, ahol a boszorkányokat égették

A szentbékkállai kőtenger kialakulásának nyomában

A szarvaskői párnalávák üzenete

A szarvaskői párnalávák üzenete

2022.08.07.

Az Egertől északra fekvő Szarvaskő falucska környéke különleges és magyarországi szinten is egyedülálló, ritka földtani képződményeket rejt. Az itt található természetes (pl. vízmosások oldalai) és mesterséges (pl. egykori kőfejtők) geológiai feltárások nyitott könyvként mutatják be a terület különféle kőzeteit, amelyek évszázmilliók történéseit mesélik el.

→ Tovább
Remeték a homokkőben

Remeték a homokkőben

2022.08.02.

A nógrádi megyeszékhelytől, Salgótarjántól nyugatra, dombok ölelésében, a Ménes-patak mentén fekszik az aprócska település, Kishartyán. Sóshartyán felé elkanyarodva, a római katolikus templom és temető után bal kéz felé egy romantikus völgy hívogat sétára, melynek nyugalmát és meghittségét már évszázadokkal ezelőtt felismerték. A Kő-völgyben kereshető fel a Novohrad–Nógrád Geopark egyik féltve őrzött gyöngyszeme, a természetvédelmi oltalom alatt álló Kőlyuk-oldal.

→ Tovább
Melyik volt előbb: a Badacsony vagy a Balaton?

Melyik volt előbb: a Badacsony vagy a Balaton?

2022.07.03.

Egy kellemes nyári estén a fonyódligeti Balaton-parton üldögélve egy pohár itallal kezünkben, a naplementét szemlélve nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy hazánk egyik legszebb vidékén élvezzük éppen az élet szépségeit.

→ Tovább