A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

A Tűzköves-árok ősmaradványai

Veres Zsolt 2019.08.30.

A bakonyi erdők mélyén, Bakonycsernye településtől pár kilométerre bújik meg a magyarországi jura időszak egyik legrégebb óta ismert és legjobban megkutatott földtani alapszelvénye. A Tűzköves-árok egyben hazánk legkorábban felismert ammonitesz-lelőhelyei közé is tartozik. 

A mai Bakony területét is magán hordozó lemeztöredék (az ún. Dunántúli-középhegységi-egység) a földtörténeti jura időszakban a Tethys elnevezésű hatalmas óceán mélyebb régióiban helyezkedett el. Az üledékgyűjtő aljzatán különböző agyagtartalmú meszes iszapok rakódtak le, amelyek általában vöröses színezetűek voltak. A jura üledékképződésre jellemző volt, hogy hosszú idő alatt viszonylag kis vastagságú üledékes rétegsorok rakódtak le (szakmai nyelven úgy mondjuk, hogy kondenzált volt az üledékképződés). A kőzetek vöröses színüket a bennük feloxidált vastartalmú ásványoktól kapták.

 

Fotó: Veres Zsolt
Fotó: Veres Zsolt

 

A mélyebb vizek lakói voltak a ragadozó életmódot folytató ammoniteszek is, amelyek különböző mintázatú kőbelei szép számmal gyűjthetők a bakonyi jura rétegekből. Ezek a jura ammoniteszes mészkövek bukkannak elő a Bakonyban több helyen, így a Tűzköves-árok térségében is.

 

Fotó: Veres Zsolt
Fotó: Veres Zsolt

 

Az itt található ősmaradványokban gazdag rétegekkel először a Bakony nagy ismerője és kutatója, Rómer Flóris foglalkozott a 19. század második felében, akit Hantken Miksa követett. A fauna első monografikus feldolgozását a nagy földrajztudós, Prinz Gyula jelentette meg 1904-ben. A 20. század második felében Géczy Barnabás és Konda József foglalkozott részletesebben az itt található ammonitesz-faunával. A Tűzköves-árok fosszíliái kb. 200-168 millió évvel ezelőtt élték virágkorukat, akkor még aktív tengeri élőlényekként.

 

Fotó: Veres Zsolt
Fotó: Veres Zsolt

 

Az egymásra települő és felfelé haladva egyre fiatalabb jura kőzetrétegeket azért tanulmányozhatjuk ilyen kiválóan, mert itt régen bányászkodtak kőnyerés céljából. Azt viszont mindenkinek tudnia kell, hogy itt (is) a „mindent a szemnek” elv érvényesül: tilos a kőzetet megbontani és az ősmaradványokat elvinni. Az képen egy hatalmas jura ammonitesz „hűlt helye” látszik csak, mivel az már valószínűleg egy „magángyűjteményben” díszlik. A védett geológiai feltárás közelében halad el az Országos Kéktúra jelzése is.

 

A Tűzköves-árok Bakonycsernye közelében található

 

Forrás: akovekmeselnek.hu

 

Fotók és szöveg: Veres Zsolt

 

Kapcsolódó cikkek:

Szent László lovának patkónyomai

A szarvaskői párnalávák üzenete

A Bába-kő, ahol a boszorkányokat égették

A szentbékkállai kőtenger kialakulásának nyomában