Az ördög tornya Pilisszentiván fölött
A Pilis és a Budai-hegység „szorításában”, a Pilisvörösvári-árok déli peremén fekszik Pilisszentiván. Az egykoron szénbányászatáról híres település ma rendezett településképével és kiváló túralehetőségeivel várja az arra járó vándorokat.
Egy rövid sétával közelíthető meg a községtől délnyugatra, az Iváni-hegyen őrt álló merész sziklatorony, amely nevét magáról az ördögről kapta. A Budai-hegység döntő részét a földtörténeti mezozóikum (középidő) triász időszakának tengereiben lerakódott, majd kőzetté vált karbonátos üledékes kőzetek (mészkő és dolomit) alkotják. Ezeket a kőzettesteket a későbbi hegységképző mozgások rögökre darabolták és elmozdították, jellegzetes sasbérces–árkos szerkezetet kölcsönözve a vidéknek.
A pilisszentiváni Ördög-torony 30 m magas sziklaóriásának anyaga is triász (kb. 235–230 millió éves) dolomit, amelyet a geológusok a Budaörsi Dolomit Formációba sorolnak. A meszes, majd később átdolomitosodott iszap a Tethys elnevezésű ősi óceán trópusi selfjén rakódott le. Jellemző ősmaradványai a különféle zöldalgák, amelyek kioldódásával csőszerű pórusok jöttek létre a kőzetben (régies neve emiatt a „diploporás dolomit” volt).
A rideg, törésekkel átszőtt dolomitot különféle oldatok járták át jóval kialakulása után. A fluidumok hatására a kőzetek egy része porlódni kezdett, amely miatt gyorsabban pusztult, más részei viszont kalcittal cementálódtak és ellenállóbbak lettek. Ennek köszönhető, hogy az „idő vasfoga” kiformálhatta az Ördög-tornyot, hisz ott a dolomit ellenállóbb volt környezetének porló kőzeteitől (a körülötte lévő „puhább” kőzeteket az erózió pusztította le). A kőbástyát alaposan tanulmányozva helyenként sárgás-vöröses elszíneződés is megfigyelhető rajta. Ezt annak köszönheti, hogy a törések mentén a mélyből feláramló oldatok vasat is hoztak magukkal, amelyek kikristályosodó ásványai mintegy „megfestették” a kőzetet.
A merész sziklatorony környéke ősi áldozati hely lehetett, alatta bálványokat imádó népcsoportok végezhettek misztikus szertartásokat. Persze, ezekre közvetlen bizonyítékaink nincsenek.
Forrás: akovekmeselnek.hu
Rákóczi köve Regéc határában
2020.09.13.A kicsiny Regéc településtől északkeletre, a Rákóczi-völgy (Mély-patak völgye) erdőkkel borított mélyén egy misztikus, címerrel ellátott kő bújik meg, amely nem csak ősi legendákról regél, hanem a terület izgalmas földtörténetébe is visszarepíti szemlélőjét.
Remeték a homokkőben
2020.08.14.A nógrádi megyeszékhelytől, Salgótarjántól nyugatra, dombok ölelésében, a Ménes-patak mentén fekszik az aprócska település, Kishartyán. Sóshartyán felé elkanyarodva, a római katolikus templom és temető után bal kéz felé egy romantikus völgy hívogat sétára, melynek nyugalmát és meghittségét már évszázadokkal ezelőtt felismerték. A Kő-völgyben kereshető fel a Novohrad–Nógrád Geopark egyik féltve őrzött gyöngyszeme, a természetvédelmi oltalom alatt álló Kőlyuk-oldal.
→ Tovább
Párnalávák a Bél-kövön
2020.06.30.A földtani és szerkezetföldtani értelemben is rendkívül bonyolult Bükk hegység fő tömegét a karbon és a jura időszakok között (kb. 330–140 millió év) képződött, döntően üledékes kőzetek építik fel (gondoljunk csak a Bükk-fennsík karsztos mészkővilágára). A bükki rétegsorokban azonban szép számmal képviseltetik magukat különféle fokú metamorfózist (átalakulást) szenvedett kőzetek, valamint magmás képződmények is.
→ Tovább
A Budai-hegyek és a Dunakanyar között húzódó vidék legszebb részeit jártuk be
A Békés megyei kisváros gyönyörű természeti környezetét gyalog, két keréken és vízi úton egyaránt felfedezhetjük
A „mesés” Felvidéken, a Körmöci-hegység valódi kincsesbánya az éles szemű természetjárónak
