Az ördög tornya Pilisszentiván fölött
A Pilis és a Budai-hegység „szorításában”, a Pilisvörösvári-árok déli peremén fekszik Pilisszentiván. Az egykoron szénbányászatáról híres település ma rendezett településképével és kiváló túralehetőségeivel várja az arra járó vándorokat.
Egy rövid sétával közelíthető meg a községtől délnyugatra, az Iváni-hegyen őrt álló merész sziklatorony, amely nevét magáról az ördögről kapta. A Budai-hegység döntő részét a földtörténeti mezozóikum (középidő) triász időszakának tengereiben lerakódott, majd kőzetté vált karbonátos üledékes kőzetek (mészkő és dolomit) alkotják. Ezeket a kőzettesteket a későbbi hegységképző mozgások rögökre darabolták és elmozdították, jellegzetes sasbérces–árkos szerkezetet kölcsönözve a vidéknek.
A pilisszentiváni Ördög-torony 30 m magas sziklaóriásának anyaga is triász (kb. 235–230 millió éves) dolomit, amelyet a geológusok a Budaörsi Dolomit Formációba sorolnak. A meszes, majd később átdolomitosodott iszap a Tethys elnevezésű ősi óceán trópusi selfjén rakódott le. Jellemző ősmaradványai a különféle zöldalgák, amelyek kioldódásával csőszerű pórusok jöttek létre a kőzetben (régies neve emiatt a „diploporás dolomit” volt).
A rideg, törésekkel átszőtt dolomitot különféle oldatok járták át jóval kialakulása után. A fluidumok hatására a kőzetek egy része porlódni kezdett, amely miatt gyorsabban pusztult, más részei viszont kalcittal cementálódtak és ellenállóbbak lettek. Ennek köszönhető, hogy az „idő vasfoga” kiformálhatta az Ördög-tornyot, hisz ott a dolomit ellenállóbb volt környezetének porló kőzeteitől (a körülötte lévő „puhább” kőzeteket az erózió pusztította le). A kőbástyát alaposan tanulmányozva helyenként sárgás-vöröses elszíneződés is megfigyelhető rajta. Ezt annak köszönheti, hogy a törések mentén a mélyből feláramló oldatok vasat is hoztak magukkal, amelyek kikristályosodó ásványai mintegy „megfestették” a kőzetet.
A merész sziklatorony környéke ősi áldozati hely lehetett, alatta bálványokat imádó népcsoportok végezhettek misztikus szertartásokat. Persze, ezekre közvetlen bizonyítékaink nincsenek.
Forrás: akovekmeselnek.hu
A cikk 2020 februárjában jelent meg nálunk.
A szarvaskői párnalávák üzenete
2022.08.07.Az Egertől északra fekvő Szarvaskő falucska környéke különleges és magyarországi szinten is egyedülálló, ritka földtani képződményeket rejt. Az itt található természetes (pl. vízmosások oldalai) és mesterséges (pl. egykori kőfejtők) geológiai feltárások nyitott könyvként mutatják be a terület különféle kőzeteit, amelyek évszázmilliók történéseit mesélik el.
→ Tovább
Remeték a homokkőben
2022.08.02.A nógrádi megyeszékhelytől, Salgótarjántól nyugatra, dombok ölelésében, a Ménes-patak mentén fekszik az aprócska település, Kishartyán. Sóshartyán felé elkanyarodva, a római katolikus templom és temető után bal kéz felé egy romantikus völgy hívogat sétára, melynek nyugalmát és meghittségét már évszázadokkal ezelőtt felismerték. A Kő-völgyben kereshető fel a Novohrad–Nógrád Geopark egyik féltve őrzött gyöngyszeme, a természetvédelmi oltalom alatt álló Kőlyuk-oldal.
→ Tovább
Melyik volt előbb: a Badacsony vagy a Balaton?
2022.07.03.Egy kellemes nyári estén a fonyódligeti Balaton-parton üldögélve egy pohár itallal kezünkben, a naplementét szemlélve nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy hazánk egyik legszebb vidékén élvezzük éppen az élet szépségeit.
→ Tovább
Megnéztük Fekete István Kis-Balatonját
Régmúlt idők törékeny emléke
Európa Amazonasa
